Áprilisban beköszöntött végre a várva várt tavasz, és többek között írtunk légiós történetekről és női krimikről, Csongor és Tündéről és Cyrano de Bergeracról, idolokról és göröngyökről, fiatalságról és öregségről, valamint arról, hogy a művészet hogyan próbálja értelmezni az idő múlását.
józanná részegülni
s mind szomjasabban
és hinni újra hinni még
vannak szavak
s szerelmes rátalálás
talán tudod már
a pillanat sosem lehet kész
a mindent átölelni
de annál teljesebb így
a megpihent tekintet
úgy enged útra aztán
hogy mégis általad keresné
ki tudja meddig élő életét
figyeld kicsit még
csönd-visszhangokkal áldott
szívhangjaid
Juhász Attila: kötő-szavak
Juhász Attila versét idézzük az e havi Kortársból, hisz bizonyára olvasóink is érzik, hogy az idő megállíthatatlan múlásából következő végtelen soha-be-nem-teljesülésen túl mindig ott a remény és a megmagyarázhatatlan csodák: „hinni újra hinni még / vannak szavak / s szerelmes rátalálás / talán tudod már / a pillanat sosem lehet kész”. A KO-n is megpróbáltuk megragadni a hónap pillanatait, fogadják áprilisi visszatekintésünket szeretettel:
• Képzőművészeti rovatunk számára Ványa Zsófia a fiatalság // öregség című kiállításról írt beszámolót, Morafková Laura L. Laki Lászlóval beszélgetett az immerzív kiállítások térnyeréséről, Szabó Kinga pedig az Ensemble Stars!! Music videójátékról írt elemző esszét.
• Z. Kovács Zoltán három női krimiről, Mészáros Dorka Arccal a falnak, Mészöly Ágnes Végzetes ütem és Patkó Ágnes Gyilkos borvidék című kötetéről írt összehasonlító recenziót. Schranz Áron Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című legendás művével folytatta Leporoló néven futó újraolvasó-sorozatunkat.
• Várkonyi Zsolt ebben a hónapban Máli Csabával, a Csongor és Tünde rendezőjével, valamint Salamon Andrással, a Random című film rendezőjével készített filmes interjút. Petri Flóra a Budaörsi Latinovits Színház Cyrano de Bergerac című bemutatójáról küldött színikritikát.
Az áprilisi Kortárs középpontjában az egy éve elhunyt Szilágyi István alakja áll. A számban közölt tanulmányok az író szépirodalmi munkássága mellett a szerkesztői, publicisztikai tevékenységét is bemutatják. Emlékezünk a 125 éve született Márai Sándorra, illetve a vers, a széppróza és a kritika sem marad el.
Ritkán esik szó Szilágyi István publicisztikáiról. Pécsi Györgyi az áprilisi Kortársban közölt tanulmányában bemutatja, hogyan adott hangot a rendszerváltozással kapcsolatos kételyeinek és csalódásainak Szilágyi az általa szerkesztett Helikon hasábjain. Az alábbi részlettel ezt az írást ajánljuk.
A Kortárs áprilisi száma hangsúlyosan foglalkozik Szilágyi István munkásságával, főleg annak olyan kevésbé ismert részeivel, mint a publicisztikák és az utolsó, félbemaradt regény. Ezúttal Márkus Béla és Gróh Gáspár tanulmányaiból ajánlunk részletet.
Pácser László képző- és iparművész diplomáját belsőépítészetből szerezte, ugyanakkor gyermekkora óta fest. Munkáit és alkotói világát a 2025 telén Székesfehérváron rendezett kiállítás apropóján Novotny Tihamér mutatja be az áprilisi Kortársban.