A Kortárs folyóirat februári lapszáma a mesterséges intelligencia és az oktatás kapcsolatával foglalkozik, a KO-n pedig többek között arról is olvashatnak, hogy mi nyit utat a többi emberhez.
Ki belül ég, az fagyot nem érez,
más törvénynek engedelmeskedik,
nem lát, nem hall, szíve üteméhez
a másik szívét lopja, reggelig
virraszt az álomsivatagban,
s őrült szenvedély-körhintán forog,
szétosztja testét száz s száz alakban,
míg fölfalják a vándoráramok.
Fennvaló, ki őrködsz földön-égen,
ne büntessed látással szemünket,
hisz forrósága átüt a fényen,
szétolvasztja összes fegyverünket.
A láz kése majd mindent bevérez,
forduljon bár a Tél szelleméhez.
Szakolczay Lajos: Hideg
Kereszt, sarló, kalapács, Dido és Aeneas, modok és kimonók, streaming és hullámvasút, Mari szamár és rackajuhok, mosásra váró ruhahalmok és óriási fák, mesterséges intelligencia és vizsgadrukk, belső dilemmák és forró viszályok, popkulturális szenzációk és a növények kommunikációja, vértanúság és részvételi kultúra, Kurtág György és japán rock mind a Kortárs Online februári kínálatában. Szakolczay Lajos fent idézett Hideg című szonettkoszorújának részletével a 85 éves szerzőt, a Kortárs egykori szerkesztőjét köszöntjük. A teljes szonettkoszorút a Kortárs Folyóirat februári számában olvashatják. A KO tartalmairól pedig fogadják szeretettel rövid visszatekintésünket:
• Képzőművészeti rovatunkban Ulicska Pálma a modok fontosságát vizsgálta a videójátékokban, Ványa Zsófia Tóth Anna Eszter festőművésszel beszélgetett a Silver Lining című kiállítása kapcsán.
• Filmes cikkeink között Bornemissza Ádám a Romzsa Tódor című filmről, Vigh Martin pedig a Forró viszály (Heated Rivalry) című sorozat első évadáról írt elemző kritikát.
• Zenei rovatunk számára Szabó Kinga a japán populáris zene térnyeréséről értekezett, Péter Zoltán Christina Pluhar és az Ensemble L'Arpeggiata Dido és Aeneas-előadásáról írt beszámolót.
• Várkonyi Zsolt filmes interjúsorozatában Holtai Gáborral, az Itt érzem magam otthon rendezőjével, Nagy Dénessel, a Kurtág-töredékek című dokumentumfilm rendezőjével, Pálos Gergellyel, a Csendes barát című film operatőrével, Mélissa Boros színésznővel, valamint Nagy Borbálával, a Mambo Maternica rendezőjével beszélgetett.
Idén ünnepli 90. születésnapját Bodor Ádám, az élő magyar irodalom klasszikusa, az 1991. év Kortárs-díjasa. Cikkünkben a KO szerkesztőinek köszöntőjét olvashatják, megidézve az elmúlt évtizedek során a Kortársban az ő műveiről szóló írásokat.
Februári lapszámunk tematikus blokkja a mesterséges intelligencia és az oktatás kapcsolatával foglalkozik. Korda Eszter mint gyakorló tanár az MI közoktatásban betöltött jelenlegi szerepéről írt tanulmányt, ennek kapcsán kérdeztük.
Mit képes megtanítani a mesterséges intelligencia? Ha elfogadjuk, mi az, amiben nem kelhetünk versenyre az MI-vel, akkor Gloviczki Zoltán gondolatai nyomán körvonalazódhat az is, ami pótolhatatlanul az emberi szellem pedagógiai képessége.
A mesterséges intelligencia megjelenése sok munka értelmének újradefiniálására ösztönöz. Nem kivétel ez alól az irodalom tanításának-tanulásának gyakorlata sem – Vinczellér Katalin a középiskolai irodalom tantárgynak az MI hatására szükségszerű filozófiai és gyakorlati változásairól írt tanulmányt.
A februári Kortársból a Somogyi Győzőről írt, Festő a világ közepén című monográfia könyvbemutató-beszélgetését ajánljuk. A művésszel és a monográfia szerzőjével, Takács Gáborral Tóth Ida beszélgetett.