A KO júliusi kínálatában hónapban olvashattak a mítoszok működéséről és a kultúra önigazolási gesztusairól, rétegezett terekről és transzmediális univerzumokról, mesés emlékezetről és a generált valóság koráról.
„Először hallani azt: megértelek.
A vidékiséget nem hagyni hátra mindenáron.
A csonkaságot elfogadni.
A nevetést nem gúnynak, közös örömnek hallani.
Az éjjelt a nap részének tekinteni.
Ezt tanítja meg a szépen csengő szó.
Irgalmas maradni a felkapaszkodókkal szemben.
Rendet tartani fáradtság és erő között.
Oda fülelni, ahonnan nem szólít senki.
Délelőttök.
Akarni, amit nem volna szabad.
Lomok és lombok között hajolgatni, hajtogatni.
Okosan felejteni.
Múlt, múlt, múlt. Magam, mások, magam.
És egyszer csak nem az a fontos, ki vagyok,
inkább hogy mire vagyok képes.
Megnyitják magukat a terek.”
(Horváth Florencia: És őzek futottak el)
Cikkeinkben írtunk még családi dinamikákról és a transzgenerációs szorongásról, Critical Role- és asztaliszerepjáték-adaptációkról, streamingplatformokról és animációs sorozatokról, makrokozmoszról és mikrokozmoszról, egy medvévé változott lányról és a lakhatási válságról, dermesztő érzésekről és egy gyilkos csavarról, valamint elmúlásról, szerelemről, elengedésről és a flódniról. Fogadják rövid visszatekintésünket szeretettel:
• Várkonyi Zsolt júliusban György-Kessler Mártával, a Találkozás a Buddhával rendezőjével, Konrád Zsuzsannával, a Valami vad című rövidfilm rendezőjével, valamint Kenéz Ágostonnal, a Flódni című kisfilm rendezőjével készített interjúkat. Ivandel Noémi Trill Beatrix színésznővel beszélgetett.
• Nochta Noémi Fehér Gáspár: Fillenbaum néni hosszú árnyéka című frissen megjelent regényéről írt recenziót, Tim Mariann pedig Lázár Ervin az idén harminc éves Csillagmajor című művét olvasta újra Leporoló sorozatunk nyári részében.
• Kokas Nikolett a Művésztelep 100 című kiállításról küldött beszámolót, Molnár Kincső-Bernadett a The Mighty Nein című animációs sorozat első évadáról írt elemzést. Lubianker Dávid az Odüsszeia című filmről írt kritikát.
Miközben szinte hétről hétre derülnek ki újabb szabálytalanságok és visszaélések az utóbbi időből vele kapcsolatban, érdemes átfogóbban, nagyobb perspektívából is rátekinteni az NKA működésére. Thimár Attila a kollégiumok (kuratóriumok) működését vizsgálta cikkében.
Oravecz Imre verseiben a halál rövid pillanata az elmúlást váró ember létezésében hosszú állapottá tágul. A szerző írásmódjának jellemző képi készlete, a madarak, a növények és más természeti jelenségek most a méltatlan kórházi halál körülményeinek kontrasztjaként jelennek meg.
Németh Gyula képzőművész és tanár rendkívül sokoldalú, szókimondó alkotó, akiben a meggyőződés legyőzi az óvatosságot: festményein, grafikáin, plasztikáin és kísérleti filmjein keresztül lépi át a szemtelenség határvonalát. Novotny Tihamér írása a friss Kortársban olvasható.
A Sajó László új kötetében olvasható eltűnt idő című ciklusból hat vers jelent meg a júniusi Kortársban. Az emlékezés természetéről, a lehetséges élményanyagokról, a halálhoz, az elődökről és az elmúláshoz való viszonyról beszélgettünk a szerzővel.