© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
Az e-könyvről kiadói szemmel
Beszélgetés Kereszty Andrással
Míg az Amazonnak már néhány évvel ezelőtt sikerült a nyomtatottnál több e-példányt értékesíteni az amerikai piacon, Európában még messze van az e-könyv diadala. Hogy milyen nehézségekkel küszködnek jelenleg, és milyen lehetőségekkel élhetnek a hazai szegmens szereplői, A Hónap Könyve kiadó vezetőjét, Kereszty Andrást kérdeztük.
2008-hoz képest 2012-re közel három százalékkal csökkent a magyarországi könyvforgalom úgy a könyvvásárlásra fordított összeget, mint a megjelent kiadványok számát figyelembe véve. A számoknál maradva szintén fontos adat, hogy az elektronikus olvasón, tableten, okostelefonon és számítógépen olvasható művek kereslete az ország könyves összforgalmának közel egy százalékát teszi ki.
Mindez egyrészt azt jelzi, hogy a nyomtatott könyv egyeduralmát még jó ideig nem töri meg az elektronikus könyvkiadás, s ha figyelembe vesszük, hogy az e-könyvek piaci részesedése az egész Európai Unióban is jelenleg egy–öt százalék között mozog, akkor a hazai számok valószínűsíthetően növekedőnek tekinthetők. Arról, hogy milyen nehézségekkel küszködnek jelenleg, és milyen lehetőségekkel élhetnek a hazai e-könyvpiac szereplői, A Hónap Könyve kiadó vezetőjét, a korábban újságíróként és tudósítóként, jelenleg íróként is dolgozó Kereszty Andrást kérdeztük.
Ön hogyan látja a hazai elektronikus kiadványok piacát és az azokat meghatározó tényezők jelenlegi helyzetét Magyarországon?
Magyarországon még gyerekcipőben jár az e-könyves piac: a különböző statisztikák alapján azt mondhatjuk, hogy ott tartunk, ahol az Egyesül Államok tartott öt éve. Ennek több oka is van. Egyrészt tudni kell, hogy az e-könyv hazai helyzetét nagymértékben befolyásolja a szabályozás formája. Az e-könyv elektronikai szolgáltatásnak számít az Európai Unió országaiban, ez pedig 27% áfát jelent, míg a nyomtatott termékek esetében ez 5%. Lobbicsoportok már dolgoznak az áfacsökkentés ügyén, de ez egyrészt hosszú folyamat, másrészt sok további kérdést vet fel.
Először pontosan meg kell határozni, mi is az e-könyv. Első pillanatban ez igen egyszerűnek tűnik: e-könyvnek az elektronikus formában kiadott műveket nevezzük. De például az internetes játékok gyártói szerint a saját termékeik is ebbe a kategóriába sorolandók, ez azonban tovább nehezíti a kedvezményezett áfakulcsba sorolás elérését.
Mi tudná előremozdítani ezt a fejlődési folyamatot?
Az e-könyvek terjedése szempontjából hazánkban az egyik legjelentősebb kihívásnak az olvasáshoz szükséges eszköz beszerzését látom, hiszen ahhoz, hogy valaki több mint húszezer forintért megvegye az olvasót, már elkötelezettnek kell lennie. Ugyanakkor egyre szaporodnak az okostelefonok, melyeket sokféle akcióval tesznek elérhetővé, itt látok lehetőséget. A nagy telefonszolgáltatók egyfajta kulturális misszióként szponzorációt vállalhatnának az e-könyv piac fölött, és a különböző szolgáltatásaikba beépíthetnék az e-könyvek megvásárlásának lehetőségét.
Magyarország szempontjából másrészt a nagy áttörést az Amazon megérkezése jelentheti, ami Szlovákiáig már eljutott, ugyanis míg most egy amerikai vagy nyugat-európai kiadónak 30% jutalék fejében forgalmazza a könyveit az áruház, addig egy magyarnak 70% fejében. De a megoldás talán itt van már a küszöbön: az Amazon hamarosan magyarországi irodát is nyit, és akkor nekünk is megéri majd ott forgalmazni a kiadványainkat.
Ezeken az együttműködési lehetőségeken dolgozik többek között a 2012 júliusában létrejött Egyesülés az E-könyvért szervezet. Az elmúlt egy év alatt mely kezdeményezéseket vitték sikerre?
Ez egy laza szerveződés, melyben a szakma minden szelete képviselteti magát, az e-könyvkiadók és -forgalmazók, az e-olvasók importőrei, szakmai és civil szervezetek, könyvtárak és bloggerek egyaránt. A célunk elsősorban az, hogy egymást támogatva, közösen indítsuk el, alkossuk meg a hazai az e-könyvmarketing alapjait.
Megvalósítottuk már például azt az akciót, melynek keretében két hétig ingyen lehetett letölteni e-könyveket. Sikeresnek gondolom, hiszen egy ilyen alkalommal két-háromezer új olvasó regisztrál. Ősszel tervezünk egy e-könyvnapot és -vásárt, ahol a könyvhéthez hasonlóan megjelennek szerzők, kiadók, és a helyszínen le is lehet tölteni egy-egy könyvet. Továbbá figyeljük a piacot, és igyekszünk fellépni az illegális kiadókkal szemben, mert habár a magyar e-kiadványok illegális letöltőinek száma hazánkban még nem jelentős, a más kiadók könyveit sajátjukként forgalmazó vállalatokból már többel találkozunk.
Ön egyértelműen optimista a hazai e-piac felvirágzását illetően.
Igen. Még nem beszélhetünk arról, hogy ez egy virágzó üzlet, de optimista vagyok, mégpedig azért, mert a nyomtatott könyvekkel szemben viszont pesszimista.
Az előállítási költségek tekintetében?
Egyrészt igen. A papíralapú könyvek esetében az az olvasó legnagyobb problémája, ezáltal nyilván a kiadónak és a szerzőnek is, hogy a könyvek ára magas, aminek az oka az előállítás költségeiből fakad. Az átlagos nyomdai árakat tekintve ezer példányban kinyomtatni egy könyvet ma egymillió forint, ötezerben másfél millió, és ehhez adódik még hozzá a terjesztő 60%-a az értékesítésért. No, ezért kerül ennyibe ma egy könyv. Azt pedig mindenképp hozzá kell tenni, hogy ahhoz, hogy ekkora példányszámban elkeljen egy könyv, hatalmas sikernek kell lennie.
Az e-könyv esetében viszont ugyanazt a minőségű olvasnivalót kapjuk, árban ennek a töredékéért. Ha a kiadónak van webáruháza, akkor az eladás is megoldott. Sőt, mostanra kialakult forma, hogy a kiadók át is veszik egymás könyveit, így szép lassan a forgalom is kialakul és állandósul. Hosszú távon a kiadók már nem bírják a papírkönyv kiadásának költségeit. A Hónap Könyve kiadó másfél éve indult, és már ötven könyvet ki tudtunk adni, ami hatalmas szám egy hagyományos kiadó számára, számolva a pénzügyi kockázattal. Ilyen magas számú papírkönyv előállításhoz komoly tőke szükséges. Akiknél ez megvan, ott pedig maga az eladás jelent kihívást.
A másik ok, amiért bízhatunk az e-könyv megerősödésében, az az, hogy megváltozott a publikálás formája. Én nem akarom az embereket lebeszélni a papíralapú könyvekről, de egyszerűen egy új világ köszöntött be. Gondoljunk csak vissza a nyomtatott sajtóra. Amikor megjelentek az online lapok, a legtöbben szkeptikusak voltak, mára viszont az internetes újságok vezető médiummá váltak. Nyomtatott sajtónál dolgoztam egész életemben, vezettem is, ma mégis csak a sportújság az, amit megveszek, minden mást elolvasok az interneten. De természetesen mint minden változás esetén, itt is szükséges egy bizonyos átfutási idő, amíg az emberek megszokják. Mi pedig ennek még nagyon az elején járunk.
Ezt a változást igazolja A Hónap Könyve kiadó létrejöttének története is.
Igen, hiszen a kiadó előzménye a Greger-Delacroix kiadó, mely kézikönyvek kiadására specializálódott. Megjelentettük Baló György és Lipovecz Iván szerkesztésében a Tények könyve sorozatot, mely az év krónikáját, a legfőbb eseményeket gyűjtötte össze. Egy ideig mi adtuk ki a Ki Kicsodát is. Ez a két fő területünk volt, de aztán érzékeltük, hogy az online platform, az internetes lexikonok, így például a Wikipédia megjelenésével egyre inkább zsugorodik a kézikönyvek piaca. Barátok összefogásával úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk A Hónap Könyve elektronikus kiadót.
A szerzők számára a mai napig komoly presztízsértékkel bír, hogy műveiket nyomtatott könyvként adják ki. Ön mit tapasztal, műveik elektronikus kiadására mennyire nyitottak?
A szerzők is egyre inkább hajlanak az e-könyvek felé, de jelenleg inkább azt mondhatnánk, a két formátum egymás mellett fut. Azt tapasztalom, hogy a szerzők ugyanolyan izgatottan várják e-könyveik megjelenését, mint a hagyományosat. Itt is szerkesztő vizsgálja, bírálja el a munkájukat, ugyanúgy készül borító a könyvükhöz, tehát az alapelemek nem változnak. Kiadót vezetek, de szerző is vagyok, így ebből a nézőpontból is szemlélem a kérdést. Szerzőként is úgy döntöttem, hogy e-könyvként is ki fogom adni a műveimet. Van egy politikai krimisorozatom (Politikai krimi első kézből – a szerk.), ami négy kötetből áll, és habár kettő már megjelent hagyományos formában (Merénylet az érsek ellen; Szerelem és Halál Kairóban – a szerk.), most sorozatként kiadom elektronikusan is.
Mi jellemzi A Hónap Könyve kiadó szerkesztési koncepcióját?
Ez leginkább a saját érdeklődési körünk mentén alakul, így elsősorban a dokumentarista, valósághoz kötődő műfajok képviselőit találja meg nálunk az olvasó. De a sajtóműfajokhoz, a riport műfajba tartozó alkotásokon túl a női irodalom darabjai is jelentősek a kínálatban: az ezotériáról, a gyerekekről, a családról és az állatokról szóló könyvek.
Fontos küldetésnek tartjuk a magyar középgenerációs írók képviselőinek műveit megjelentetni: az olvasó megtalálja többek között Bozsik Péter, Berkovits György, Kun Árpád, Ficsku Pál műveit is. Ugyanakkor szeretnénk nyitni azon fiatalok felé is, akik első könyvüket fontolgatják. Tudni lehet, hogy milyen nehéz kezdőként publikációs lehetőséghez jutni, és szerintem ebben a helyzetben is tökéletes lehetőség az e-könyv műfaja.
Meglátásom szerint az elektronikusan publikált mű a lehető legjobb kiindulópont a kezdők számára, még akkor is, ha az első időszakban nem lesz igazán jövedelmező, ám hosszú távon megalapozhatja vele az illető a karrierjét. Ha ugyanis valaki e-szerzőként megerősödik, az már tökéletes referenciát biztosíthat.
Mindez egyrészt azt jelzi, hogy a nyomtatott könyv egyeduralmát még jó ideig nem töri meg az elektronikus könyvkiadás, s ha figyelembe vesszük, hogy az e-könyvek piaci részesedése az egész Európai Unióban is jelenleg egy–öt százalék között mozog, akkor a hazai számok valószínűsíthetően növekedőnek tekinthetők. Arról, hogy milyen nehézségekkel küszködnek jelenleg, és milyen lehetőségekkel élhetnek a hazai e-könyvpiac szereplői, A Hónap Könyve kiadó vezetőjét, a korábban újságíróként és tudósítóként, jelenleg íróként is dolgozó Kereszty Andrást kérdeztük.
Ön hogyan látja a hazai elektronikus kiadványok piacát és az azokat meghatározó tényezők jelenlegi helyzetét Magyarországon?
Magyarországon még gyerekcipőben jár az e-könyves piac: a különböző statisztikák alapján azt mondhatjuk, hogy ott tartunk, ahol az Egyesül Államok tartott öt éve. Ennek több oka is van. Egyrészt tudni kell, hogy az e-könyv hazai helyzetét nagymértékben befolyásolja a szabályozás formája. Az e-könyv elektronikai szolgáltatásnak számít az Európai Unió országaiban, ez pedig 27% áfát jelent, míg a nyomtatott termékek esetében ez 5%. Lobbicsoportok már dolgoznak az áfacsökkentés ügyén, de ez egyrészt hosszú folyamat, másrészt sok további kérdést vet fel.
Először pontosan meg kell határozni, mi is az e-könyv. Első pillanatban ez igen egyszerűnek tűnik: e-könyvnek az elektronikus formában kiadott műveket nevezzük. De például az internetes játékok gyártói szerint a saját termékeik is ebbe a kategóriába sorolandók, ez azonban tovább nehezíti a kedvezményezett áfakulcsba sorolás elérését.
Mi tudná előremozdítani ezt a fejlődési folyamatot?
Az e-könyvek terjedése szempontjából hazánkban az egyik legjelentősebb kihívásnak az olvasáshoz szükséges eszköz beszerzését látom, hiszen ahhoz, hogy valaki több mint húszezer forintért megvegye az olvasót, már elkötelezettnek kell lennie. Ugyanakkor egyre szaporodnak az okostelefonok, melyeket sokféle akcióval tesznek elérhetővé, itt látok lehetőséget. A nagy telefonszolgáltatók egyfajta kulturális misszióként szponzorációt vállalhatnának az e-könyv piac fölött, és a különböző szolgáltatásaikba beépíthetnék az e-könyvek megvásárlásának lehetőségét.
Magyarország szempontjából másrészt a nagy áttörést az Amazon megérkezése jelentheti, ami Szlovákiáig már eljutott, ugyanis míg most egy amerikai vagy nyugat-európai kiadónak 30% jutalék fejében forgalmazza a könyveit az áruház, addig egy magyarnak 70% fejében. De a megoldás talán itt van már a küszöbön: az Amazon hamarosan magyarországi irodát is nyit, és akkor nekünk is megéri majd ott forgalmazni a kiadványainkat.
Ezeken az együttműködési lehetőségeken dolgozik többek között a 2012 júliusában létrejött Egyesülés az E-könyvért szervezet. Az elmúlt egy év alatt mely kezdeményezéseket vitték sikerre?
Ez egy laza szerveződés, melyben a szakma minden szelete képviselteti magát, az e-könyvkiadók és -forgalmazók, az e-olvasók importőrei, szakmai és civil szervezetek, könyvtárak és bloggerek egyaránt. A célunk elsősorban az, hogy egymást támogatva, közösen indítsuk el, alkossuk meg a hazai az e-könyvmarketing alapjait.
Megvalósítottuk már például azt az akciót, melynek keretében két hétig ingyen lehetett letölteni e-könyveket. Sikeresnek gondolom, hiszen egy ilyen alkalommal két-háromezer új olvasó regisztrál. Ősszel tervezünk egy e-könyvnapot és -vásárt, ahol a könyvhéthez hasonlóan megjelennek szerzők, kiadók, és a helyszínen le is lehet tölteni egy-egy könyvet. Továbbá figyeljük a piacot, és igyekszünk fellépni az illegális kiadókkal szemben, mert habár a magyar e-kiadványok illegális letöltőinek száma hazánkban még nem jelentős, a más kiadók könyveit sajátjukként forgalmazó vállalatokból már többel találkozunk.
Ön egyértelműen optimista a hazai e-piac felvirágzását illetően.
Igen. Még nem beszélhetünk arról, hogy ez egy virágzó üzlet, de optimista vagyok, mégpedig azért, mert a nyomtatott könyvekkel szemben viszont pesszimista.
Az előállítási költségek tekintetében?
Egyrészt igen. A papíralapú könyvek esetében az az olvasó legnagyobb problémája, ezáltal nyilván a kiadónak és a szerzőnek is, hogy a könyvek ára magas, aminek az oka az előállítás költségeiből fakad. Az átlagos nyomdai árakat tekintve ezer példányban kinyomtatni egy könyvet ma egymillió forint, ötezerben másfél millió, és ehhez adódik még hozzá a terjesztő 60%-a az értékesítésért. No, ezért kerül ennyibe ma egy könyv. Azt pedig mindenképp hozzá kell tenni, hogy ahhoz, hogy ekkora példányszámban elkeljen egy könyv, hatalmas sikernek kell lennie.
Az e-könyv esetében viszont ugyanazt a minőségű olvasnivalót kapjuk, árban ennek a töredékéért. Ha a kiadónak van webáruháza, akkor az eladás is megoldott. Sőt, mostanra kialakult forma, hogy a kiadók át is veszik egymás könyveit, így szép lassan a forgalom is kialakul és állandósul. Hosszú távon a kiadók már nem bírják a papírkönyv kiadásának költségeit. A Hónap Könyve kiadó másfél éve indult, és már ötven könyvet ki tudtunk adni, ami hatalmas szám egy hagyományos kiadó számára, számolva a pénzügyi kockázattal. Ilyen magas számú papírkönyv előállításhoz komoly tőke szükséges. Akiknél ez megvan, ott pedig maga az eladás jelent kihívást.
A másik ok, amiért bízhatunk az e-könyv megerősödésében, az az, hogy megváltozott a publikálás formája. Én nem akarom az embereket lebeszélni a papíralapú könyvekről, de egyszerűen egy új világ köszöntött be. Gondoljunk csak vissza a nyomtatott sajtóra. Amikor megjelentek az online lapok, a legtöbben szkeptikusak voltak, mára viszont az internetes újságok vezető médiummá váltak. Nyomtatott sajtónál dolgoztam egész életemben, vezettem is, ma mégis csak a sportújság az, amit megveszek, minden mást elolvasok az interneten. De természetesen mint minden változás esetén, itt is szükséges egy bizonyos átfutási idő, amíg az emberek megszokják. Mi pedig ennek még nagyon az elején járunk.
Ezt a változást igazolja A Hónap Könyve kiadó létrejöttének története is.
Igen, hiszen a kiadó előzménye a Greger-Delacroix kiadó, mely kézikönyvek kiadására specializálódott. Megjelentettük Baló György és Lipovecz Iván szerkesztésében a Tények könyve sorozatot, mely az év krónikáját, a legfőbb eseményeket gyűjtötte össze. Egy ideig mi adtuk ki a Ki Kicsodát is. Ez a két fő területünk volt, de aztán érzékeltük, hogy az online platform, az internetes lexikonok, így például a Wikipédia megjelenésével egyre inkább zsugorodik a kézikönyvek piaca. Barátok összefogásával úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk A Hónap Könyve elektronikus kiadót.
A szerzők számára a mai napig komoly presztízsértékkel bír, hogy műveiket nyomtatott könyvként adják ki. Ön mit tapasztal, műveik elektronikus kiadására mennyire nyitottak?
A szerzők is egyre inkább hajlanak az e-könyvek felé, de jelenleg inkább azt mondhatnánk, a két formátum egymás mellett fut. Azt tapasztalom, hogy a szerzők ugyanolyan izgatottan várják e-könyveik megjelenését, mint a hagyományosat. Itt is szerkesztő vizsgálja, bírálja el a munkájukat, ugyanúgy készül borító a könyvükhöz, tehát az alapelemek nem változnak. Kiadót vezetek, de szerző is vagyok, így ebből a nézőpontból is szemlélem a kérdést. Szerzőként is úgy döntöttem, hogy e-könyvként is ki fogom adni a műveimet. Van egy politikai krimisorozatom (Politikai krimi első kézből – a szerk.), ami négy kötetből áll, és habár kettő már megjelent hagyományos formában (Merénylet az érsek ellen; Szerelem és Halál Kairóban – a szerk.), most sorozatként kiadom elektronikusan is.
Mi jellemzi A Hónap Könyve kiadó szerkesztési koncepcióját?
Ez leginkább a saját érdeklődési körünk mentén alakul, így elsősorban a dokumentarista, valósághoz kötődő műfajok képviselőit találja meg nálunk az olvasó. De a sajtóműfajokhoz, a riport műfajba tartozó alkotásokon túl a női irodalom darabjai is jelentősek a kínálatban: az ezotériáról, a gyerekekről, a családról és az állatokról szóló könyvek.
Fontos küldetésnek tartjuk a magyar középgenerációs írók képviselőinek műveit megjelentetni: az olvasó megtalálja többek között Bozsik Péter, Berkovits György, Kun Árpád, Ficsku Pál műveit is. Ugyanakkor szeretnénk nyitni azon fiatalok felé is, akik első könyvüket fontolgatják. Tudni lehet, hogy milyen nehéz kezdőként publikációs lehetőséghez jutni, és szerintem ebben a helyzetben is tökéletes lehetőség az e-könyv műfaja.
Meglátásom szerint az elektronikusan publikált mű a lehető legjobb kiindulópont a kezdők számára, még akkor is, ha az első időszakban nem lesz igazán jövedelmező, ám hosszú távon megalapozhatja vele az illető a karrierjét. Ha ugyanis valaki e-szerzőként megerősödik, az már tökéletes referenciát biztosíthat.
