© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
A múlt nyomában Gordon Zsigmonddal
Kondor Vilmos: Budapest romokban
Kondor Vilmost manapság a magyar hard-bolied krimi megteremtőjeként emlegeti a kritika. A szerzőről ennek ellenére keveset lehet tudni: elzárkózik a nyilvánosság elől, s mint egyik e-mail interjújában fogalmaz, saját személyét érdektelennek tartja – szerinte regényei fontosak igazán. Legújabb könyvével idáig összesen négy műve jelent meg az Agave kiadó gondozásában: a Gordon-sorozat elindítójaként 2008-ban a Budapest noir, majd egy-egy évvel később a Bűnös Budapest (2009) és A budapesti kém (2010).
Kondor Vilmost manapság a magyar hard-bolied krimi megteremtőjeként emlegeti a kritika. A szerzőről ennek ellenére keveset lehet tudni: elzárkózik a nyilvánosság elől, s mint egyik e-mail interjújában fogalmaz, saját személyét érdektelennek tartja – szerinte regényei fontosak igazán. Legújabb könyvével idáig összesen négy műve jelent meg az Agave kiadó gondozásában: a Gordon-sorozat elindítójaként 2008-ban a Budapest noir, majd egy-egy évvel később a Bűnös Budapest (2009) és A budapesti kém (2010). Írásai népszerűek: az első krimije idén újabb kiadásban jelent meg, valamint olasz, angol, holland, lengyel és francia nyelvre is lefordították. Legutóbbi kötetében a szerző a krimi és a kémregény műfaját ötvözte azzal, hogy visszatérő főhőse, Gordon Zsigmond a Reuters újságírójaként az Államvédelmi Központ alkalmi futármegbízatását is elvállalja.
A Budapest romokban kalandos története 1946 júniusában játszódik, amely a sorozat előző darabjainak korválasztásához hasonlóan (1936, 1939, 1943) Magyarország történetének egyik mozgalmas időszaka volt. Kelet-Európát ekkor a Szövetséges Ellenőrző Bizottságon keresztül elsősorban a szovjet erők tartották ellenőrzés alatt, a nyugati hatalmak csak konzulensként működhettek közre. A második világháború bombázásait követően a főváros sötét árnyéka egykori önmagának, ahogy a cím is sugallja. Gordon már az Új Magyarország félig-meddig független újságírójaként tevékenykedik a történet során, ugyanis a „világpolitika és a magyar szellemi élet” hetilapja mellett előző lapjának továbbra is küld tudósításokat: „esténként a cikkeit írta, melyek közül csak minden tizediket küldte el a Reutersnak, és az csak minden huszadik írását használta”. Főprofilja a bűnügyek, amiről rendületlenül gyűjti az adatokat, hogy a háború utáni új bűnözővilágban is kiismerje magát.
A regényben az újságíró és segítőtársa, Zekker zászlós (a SZEB és az amerikai hírszerzés tiszthelyettese) kitartó nyomozása során kiderül, miként használja fel a szovjet titkosszolgálat a magyar alvilág nyújtotta lehetőségeket saját céljainak elérése érdekében. A történet kiindulópontjául szolgál, hogy a zászlós szigorúan titkos információkról tájékoztatja Gordont az Edison kávéházban: az életveszélyben lévő Hacsek Vince, a magyar bűnözés egyik vezetője menedékjogot kér annak ürügyén, hogy hasznos információval tud szolgálni a szovjetekkel kapcsolatban. A nyomozás során Gordon bejárja az akkori Magyarország poklát, szemüvegén keresztül pedig bemutatásra kerül a második világháború utáni alvilág miliője, a gyermekkorú gyilkosoktól egészen a felnőtt bűnözés „krémjéig”.
A történet temporális váza könnyen megragadható, hiszen a fejezetcímek konkrét dátumok: 1946. június 9-től 1946. június 18-ig. Tehát mindössze tíz nap eseményeiről van szó, amit az időben és olykor a térben is csapongó kiegészítő fejezetekkel kever meg a szerző a huszadik részig, a szereplők és az események jobb megértése céljából. A történelmi hátteret illetően - Kondor eddigi módszerének és a műfaj követelményeinek megfelelően - egy jól kidolgozott, erősen referenciális kontextussal találkozhatunk. A szerző dokumentarista igénnyel jeleníti meg a második világháború utáni Budapestet, az akkori Magyarország politikai helyzetét. Szövegét hitelesítik az érzékletes, a korszak atmoszféráját, jellegzetességeit felidéző leírások, s az időszak olyan valós és emblematikus figuráinak felvonultatása is, mint például Rajk László, Hain Péter, Péter Gábor, Hámos György vagy Münnich Ferenc. A pontosságot illetően azonban kisebb történetvezetési hibára hívnám fel a figyelmet: a tizennyolcadik fejezetben Gordon a KALOT központjában a lehetséges merénylők nevét kutatja, és felállít egy öt-hat családnévből álló névsort („Talált egy Kemenest, amely ugyan hosszú volt, de felírta az adatait, valamint egy Dienest, két Dénest és két Pénzest.”). A nyomozás során – még mielőtt megtalálná az érintett famíliát – azonban kettő helyett három Pénzes családot keres fel. Természetesen ez nem égbe kiáltó hiba, csupán csak illúzióromboló; az ilyen bakikat már a kötet szerkesztése során ki lehetett volna szűrni. Ettől eltekintve Kondor új kötete olvasmányos, jól követhető és izgalmas történetet kínál, mellyel bepillantást nyerhetünk a második világháborút követően feléledő Budapest világába.
Kondor Vilmos: Budapest romokban, Agave Könyvek, Budapest, 2011.
A Budapest romokban kalandos története 1946 júniusában játszódik, amely a sorozat előző darabjainak korválasztásához hasonlóan (1936, 1939, 1943) Magyarország történetének egyik mozgalmas időszaka volt. Kelet-Európát ekkor a Szövetséges Ellenőrző Bizottságon keresztül elsősorban a szovjet erők tartották ellenőrzés alatt, a nyugati hatalmak csak konzulensként működhettek közre. A második világháború bombázásait követően a főváros sötét árnyéka egykori önmagának, ahogy a cím is sugallja. Gordon már az Új Magyarország félig-meddig független újságírójaként tevékenykedik a történet során, ugyanis a „világpolitika és a magyar szellemi élet” hetilapja mellett előző lapjának továbbra is küld tudósításokat: „esténként a cikkeit írta, melyek közül csak minden tizediket küldte el a Reutersnak, és az csak minden huszadik írását használta”. Főprofilja a bűnügyek, amiről rendületlenül gyűjti az adatokat, hogy a háború utáni új bűnözővilágban is kiismerje magát.
A regényben az újságíró és segítőtársa, Zekker zászlós (a SZEB és az amerikai hírszerzés tiszthelyettese) kitartó nyomozása során kiderül, miként használja fel a szovjet titkosszolgálat a magyar alvilág nyújtotta lehetőségeket saját céljainak elérése érdekében. A történet kiindulópontjául szolgál, hogy a zászlós szigorúan titkos információkról tájékoztatja Gordont az Edison kávéházban: az életveszélyben lévő Hacsek Vince, a magyar bűnözés egyik vezetője menedékjogot kér annak ürügyén, hogy hasznos információval tud szolgálni a szovjetekkel kapcsolatban. A nyomozás során Gordon bejárja az akkori Magyarország poklát, szemüvegén keresztül pedig bemutatásra kerül a második világháború utáni alvilág miliője, a gyermekkorú gyilkosoktól egészen a felnőtt bűnözés „krémjéig”.
A történet temporális váza könnyen megragadható, hiszen a fejezetcímek konkrét dátumok: 1946. június 9-től 1946. június 18-ig. Tehát mindössze tíz nap eseményeiről van szó, amit az időben és olykor a térben is csapongó kiegészítő fejezetekkel kever meg a szerző a huszadik részig, a szereplők és az események jobb megértése céljából. A történelmi hátteret illetően - Kondor eddigi módszerének és a műfaj követelményeinek megfelelően - egy jól kidolgozott, erősen referenciális kontextussal találkozhatunk. A szerző dokumentarista igénnyel jeleníti meg a második világháború utáni Budapestet, az akkori Magyarország politikai helyzetét. Szövegét hitelesítik az érzékletes, a korszak atmoszféráját, jellegzetességeit felidéző leírások, s az időszak olyan valós és emblematikus figuráinak felvonultatása is, mint például Rajk László, Hain Péter, Péter Gábor, Hámos György vagy Münnich Ferenc. A pontosságot illetően azonban kisebb történetvezetési hibára hívnám fel a figyelmet: a tizennyolcadik fejezetben Gordon a KALOT központjában a lehetséges merénylők nevét kutatja, és felállít egy öt-hat családnévből álló névsort („Talált egy Kemenest, amely ugyan hosszú volt, de felírta az adatait, valamint egy Dienest, két Dénest és két Pénzest.”). A nyomozás során – még mielőtt megtalálná az érintett famíliát – azonban kettő helyett három Pénzes családot keres fel. Természetesen ez nem égbe kiáltó hiba, csupán csak illúzióromboló; az ilyen bakikat már a kötet szerkesztése során ki lehetett volna szűrni. Ettől eltekintve Kondor új kötete olvasmányos, jól követhető és izgalmas történetet kínál, mellyel bepillantást nyerhetünk a második világháborút követően feléledő Budapest világába.
Kondor Vilmos: Budapest romokban, Agave Könyvek, Budapest, 2011.
