A szerelem nyomorba dönt

A második világháború előtt a vészjósló zsidótörvények a filmek arculatát is átszabták. A mozgóképeket már a gyártási folyamat kezdetétől ideológiai szempontok alapján ellenőrző Országos Nemzeti Filmbizottság és az alkotókat, stábokat a szakmából származási alapon kirekesztő Filmkamara felállításával (1939-től, illetve 1940-től) még a korábbi gyakorlatnál is erőteljesebb politikai kontroll érvényesült a magyar filmkultúrában. Ennek a változásnak lettek az emblémái a szélsőjobbra tolódó hatalom keresztény-nemzeti értékeit közvetítő „népi filmek” (Földindulás, Dr. Kovács István), amelyekkel szemben mintegy ellenirányzatként jelentek meg a „magyar film noir”-ként számon tartott, sötét tónusú melodrámák (Halálos tavasz, Zárt tárgyalás, Egy szív megáll).

A nagysikerű Halálos tavasz (1939) a háború alatti magyar film egyik legfelkavaróbb alkotása, és nem csak Karády Katalin híres vetkőzős jelenete miatt (ami ellen egyébként a konzervatív hatalom habzó szájjal kikelt, sőt, premierje után nem sokkal be is tiltotta filmet). Ha az 1931 és 1938 közti korszak szirupos világának emblematikus filmje a társadalmi osztályok átjárhatóságáról álmodó Meseautó, akkor 1939–1944 szorongással teli, a háború borzalmait egyre csak közelebb és közelebb hozó éveinek hű allegóriája a Halálos tavasz.

A Zilahy Lajos 1922-es regénye alapján, a Zilahy Pegazus nevű vállalatánál készült filmet Kalmár László, a korszak egyik legkreatívabb alkotója rendezte. Az alapsztori még az első világháború környékén játszódik, Zilahy Lajos a forgatókönyvben azonban 1936-ba helyezte eredeti történetét. Dr. Egry Ivánt, a lecsúszóban levő dzsentrit megigézi az egyik gazdag uraság lánya, Ralben Edit. A gond csak az, hogy a hipnotikus aurájú nőt egy bizonyos Ahrenberg gróf készül feleségül venni. Egry hiába él-hal a menyasszonyért, Editnek nem akaródzik a gróf eleresztése, így Egry Iván dühödten csapja rá az ajtót. A férfi mély letargiáját véletlen találkozás enyhíti: az ördögi Edit után az angyali Józsával hozza össze a sors, hamarosan házasságot terveznek. De Edit és emléke továbbra is ott kísért Egry életében, őrületbe kergetve az anyagi gondokkal küzdő dzsentrit.

Az első és egyben legerősebb szerepét játszó Karády Katalin a korabeli francia lírai realista filmekből (Ködös utak, Állat az emberben), illetve a későbbi amerikai film noirokból ( Kettős kárigény, A postás mindig kétszer csenget ) ismerős vamp figurája radikális szakítás a harmincas évek naiv cselédlányaival és bájos gépírónőivel. Karády Ralben Editje dörzsölt, öntudatos nő, aki már külsejével, démoni tekintetével is megbabonázza Egry Ivánt és a nézőt. A színművészetet alternatív módszerekkel tanuló, ikonikus színésznőt sokszor bírálták kritikusai, és nyilvánvalóan felfedezhetünk hiányosságokat és túlzásokat játékában, de a Halálos tavaszbeli és későbbi, hasonló szerepei (például a Zilahy Lajos rendezésében készült Valamit visz a vízben) igazolják, hogy hihetetlen karizmája, puszta jelenléte egyszerűen a mozivászonra predesztinálta.

Karády alakítása mellett fontos a film társadalomkritikus éle, ami miatt már az 1922-es regényt is betiltották megjelenésekor. A Jávor Pál által remekül megformált Egry Iván passziválódó antihős, aki képtelen dönteni két nő között, képzelgései saját magát változtatják önnön ellenségévé. Ráadásul mindkét nő, még az angyali Józsa is megsérti Ivánt férfibecsületében, mivel kifizetik az eladósodott dzsentri adósságait. Ezért a történet végi tragédia a pénzembereknek kiszolgáltatott magyar alsóbb osztályok válságára és a korabeli gazdasági problémákra is ráirányítja a figyelmet.

A még mai szemmel is nagyon erős, bár néhol kicsit megmosolyogtatóan melodramatikus Halálos tavasz mellé igazán izgalmas extrák kerültek fel a MaNDA DVD-jére. Az egyik ilyen az alternatív befejezés, amely az eredeti komor véggel szemben a harmincas évek utópisztikus vígjátékainak happy endjeit idézi – nagy szerencsénkre a végső változatba nem ez került.

A másik, még ennél is izgalmasabb extra Dudás László 1935-ben, 9,5 mm-es nyersanyagra forgatott amatőrfilmje. A Halálos tavasz harmincperces némafilmes verzióját amatőrfilmes díjakkal halmozták el, és maga Zilahy Lajos is elismerően szólt róla. Megérdemelten, mert Dudás László remekül sűríti össze a regény jeleneteit, kiválóan gazdálkodik a rendelkezésre álló erőforrásokból, és néhol még az 1939-es Makay Árpád kreatív fényképezését dicsérő változaténál is merészebb filmnyelvi eszközökkel meséli sztoriját rengeteg külső, dokumentumértékű felvétellel. A rövidfilm méltó párja a négy évvel későbbi feldolgozásnak, az Egry Ivánt alakító Pataky Jenő és a Józsát megformáló Somló Vali pedig cseppet sem szégyenkezhetnek az 1939-es Halálos tavasz sztárjai mellett.

9/10

Halálos tavasz

Fekete-fehér, magyar szerelmi dráma, 94 perc, 1939. MaNDA DVD 2016
Rendező: Kalmár László
Író: Zilahy Lajos
Forgatókönyv: Zilahy Lajos
Operatőr: Makay Árpád
Zene: Polgár Tibor
Szereplők: Karády Katalin (Ralben Edit), Jávor Pál (Dr. Egry Iván), Szörényi Éva (Nagy Józsa), Somlay Artúr (Ralben kegyelmes), Bilicsi Tivadar (Boskó Pál), Ahrenberg gróf (Kamarás Gyula)