„Amit ismerek, arról készítek filmet” – Interjú Baranyi Gábor Benővel, a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című film rendezőjével

Már gyerekként is sci-fi történeteket írtál, és a Zanox is erősen merít a zsánerből. Mi fogott meg ebben a műfajban?

Nehéz kérdés. Vajon miért szeretik az emberek a sci-fit? Már gyerekkoromban is szerettem fantáziálni. A sci-fi elemből kinőhet egy egész világ, ami magát fejleszti. A Zanox hétköznapi közegben játszódik, egyetlen fantáziaelemet tettem csak bele, de ez felforgatja a világ menetét. Szeretek azon gondolkozni, hogy mi lenne, ha…, vagy mi lett volna, ha… Talán ez érdekel a sci-fiben.

A Zanox főszereplője egy szorongó középiskolás fiú. A film ötlete tizennyolc éves korodban jutott eszedbe. Adja magát a kérdés: mennyire ihlette meg a filmet a saját életed?

Szerintem valamilyen szinten minden alkotásban benne van a szerző személyisége, még a Rockyban és a Rambóban is. Sylvester Stallone az utolsó filmjeiben a saját életére, öregedésére is reflektál, hősei hasonló gondokkal néznek szembe, mint ő. Én is abból építkezem, amit átéltem. A Zanox összes szereplőjében benne vagyok kicsit, de nem rólam szól a film. A főszereplővel ellentétben nekem sosem volt pánikrohamom, tizennyolc évesen sokat jártam bulizni. De sok van belőlem Misi karakterében is. A filmbéli középiskolai jelenetek többségét valós élmények ihlették, még ha nem is pont így történtek.

Eredetileg egy másik, új filmtervvel jelentkeztél volna az Inkubátor program 2020-as pályázatára. Mi lett volna az?

A másik film a Tűz van, babám!-hoz hasonlított volna. A történet egy táborban játszódik, és furcsa módon ugyancsak tizennyolc évesek a főszereplők. Abszurd humorú történet, amiről most többet nem szeretnék elmondani, mert lehet, hogy egyszer még kapok rá támogatást, és végül megvalósul.

Miért döntöttél úgy, hogy végül a Zanox ötletével pályázol?

Már nagyon közel volt az Inkubátor Program beadási határideje, de nem akart összeállni a táboros ötlet. Elkezdtem gondolkozni, hogy melyik korábbi filmtervemből tudnék rövid idő alatt treatmentet (a film történetének rövid, összefoglalója – a szerk.) írni, ekkor olvastam újra a régi zanoxos jegyzeteimet.

Hogyan zajlott a forgatókönyv fejlesztése?

Körülbelül öt hónapunk volt a beadandó forgatókönyv megírására. Az első hónapban megírtam a végleges treatmentet, aztán három hónap alatt végigírtam a könyvet, az utolsó hónapban pedig újra átmentem rajta, és tovább csiszoltam. Kaptam magam mellé forgatókönyv-konzulenseket az NFI-től (Nemzeti Filmintézet – a szerk.), ami hasznos lehetőség. Nem kötelező megfogadni a tanácsokat, de ha jó ötletet adnak, azzal a film csak jobb lesz. Határozott elképzeléseim voltak a Zanoxról, amit a fejlesztő konzulensek is láttak, ezért teret adtak az ötleteimnek. Miután a forgatókönyv megkapta a támogatást, tovább csiszoltam a konzulensek segítségével, de radikálisan már nem változott.

A Zanoxban a főszereplő az időhurkos sci-fik mintájára ugrál vissza a múltba. Milyen filmek inspiráltak? Volt konkrét előképed?

Elsősorban nem az időutazós filmek inspiráltak, hanem a rágódás azon, hogy milyen jó lenne, ha az elhibázott lépéseimet kijavíthatnám. De amikor középiskolásként kitaláltam a történet alapját, Alejandro Amenábar Nyisd ki a szemed című filmje volt a nagy kedvencem, mert tele volt váratlan fordulattal, és azt hiszem, én is hasonlóan csavaros sztorit szerettem volna kitalálni. Egyébként a történet első verziója hosszabb volt, több csavar volt benne és sokkal sötétebb volt a hangulata. Néhány átverős fordulat kiesett a filmtervből, viszont sok humor került be a helyére.

A sci-fi nem tipikusan magyar zsánerműfaj. Nem volt benned félelem, amiért elsőfilmesként egy itthon kevésbé bejáratott stílushoz nyúltál?

Azért nem jellemző műfaj a magyar filmgyártásban, mert drága. A Zanox azonban olyan sci-fi, amihez nem kellett sok speciális effekt, így olcsón meg lehetett oldani. Remélem, hogy lesznek még hasonló, kevés pénzből megvalósítható ötletek Magyarországon. Szívesen néznék több hazai sci-fit.

Az utóbbi években a sci-fi mellett a horror is megjelent a magyar filmes palettán (Post Mortem). Szintén 2020-ban jelent meg a Patthelyzet, ami egy egyhelyszínes thriller. Szerinted minek köszönhető, hogy a magyar rendezők egyre bátrabban nyúlnak olyan, egyébként népszerű műfajokhoz, amelyekhez korábban kevéssé?

Több mint száz nagyjátékfilm-rendező él az országban, és még több tucat potenciális első filmes nagyjátékfilm-rendező jelölt. Hosszú évek alatt ez több száz filmterv megszületését jelenti. Közöttük biztos, hogy voltak és vannak nagy számban műfaji ötletek is. Az, hogy milyen filmek valósulnak meg, elsősorban nem azon múlik, hogy milyen filmeken gondolkozik a legtöbb rendező, hanem hogy milyen tervek kapnak támogatást. Évekkel ezelőtt elindult egy folyamat, egy nyitás a nagyközönség felé, és ez a műfaji filmek nagyobb arányát eredményezi.

Majdnem fél évig castingoltátok a főszereplőt, végül Bálint Elődre esett a választásotok. Milyen szempontok alapján kerestétek a Misit alakító színészt?

Olyan színészt kerestem, akinek van tapasztalata, fiatal, és hitelesen meg tudja formálni Misi összetett karakterét. Fontos volt, hogy el tudja játszani a lúzert és a hőst is anélkül, hogy radikálisan megváltoztatnánk a fizimiskáját. Sok amerikai filmben a vesztesnek tűnő karakter fejlődését egyszerűen úgy érzékeltetik, hogy az elején szemüveget visel, majd amikor a végén leveszi, mindenki elámul, hogy milyen bombanő vagy jó pasi vált belőle. Messzire el akartam ezt kerülni, és nem szemüveggel vagy ruhákkal, hanem a színészi játékkal akartam bemutatni a karakter átalakulását, amihez Bálint Előd remek választásnak bizonyult.

A Bújócska és az Anja című rövidfilmed is vidéki környezetben játszódik, ahogy a Zanox is. Te sem Budapesten nőttél fel. Jól érzem, hogy rendezőként is van egy nagyon erős kötődésed a vidéki miliőhöz?

Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttem fel, Nyíregyházára jártam középiskolába. A saját élményeim alapján hitelesebben meg tudok rendezni egy vidéki középiskolában játszódó jelenetet, mint egy budapestit. Magamból indulok ki. Amit ismerek, arról készítek filmet.

A főszereplő számára egy gyógyszer és a pálinka segít elérni célját. Ezzel görbe tükröt is akartál állítani a magyar valóságnak?

Elsősorban nem azért tettem bele, hogy kritikát fogalmazzak meg az alkoholfogyasztással szemben. Minden országnak megvan a maga jellegzetes itala, itthon ez a pálinka. Mindenki számára ismerős, mindenkinek van olyan rokona, aki főzi. Nincs olyan felnőtt, aki ne kóstolta volna már, van vele valamilyen élményünk. Fontos, hogy kézműves pálinkáról van szó, otthon főzi egy bácsi a saját eszközeivel, ettől lesz különleges varázsszer.

Azt mondtad egy interjúban, hogy az előkészítés és a forgatás is rengeteg stresszt jelentett számodra. Hogyan tudtad elérni, hogy ez ne ragadjon át a többi stábtagra is?

Azt vettem észre, hogy a stábnak olyan a hangulata, mint a rendezőnek. Ha példát mutatok és mindenkivel emberi hangon beszélek, akkor a stáb többi tagja is így viselkedik majd egymással. Ha jó a hangulat, mindenki sokkal szívesebben, nagyobb odafigyeléssel dolgozik. A rossz hangulat rám is visszahatna.

Úgy tudom, bár többen is tanácsolták, hogy tapasztaltabb munkatársakat válassz, mégis azokat az alkotótársaidat hívtad, akikkel kisfilmjeidben együtt dolgoztál. Nehéz feladat volt olyan csapatot irányítani, akik szintén nem dolgoztak még nagyjátékfilmen?

Azáltal, hogy már dolgoztunk együtt, összeszokott stáb gyűlt össze. Nyilván adódtak szituációk, amikkel egyikünk sem találkozott még, hiszen a nagyjátékfilm teljesen más kihívásokat rejt a rövidfilmhez képest. Több fontos stábtagot, akiknek ez volt az első nagyfilmjük, egykori tanáraik készítették fel az olyan szituációkra, amikkel egy nagyjátékfilmben találkozhatnak. Konzultáltak egykori mestereikkel, és meg is kapták a segítséget, így minden új kihívásra felkészültek.

Te is kikérted régebbi tanáraid véleményét a forgatás alatt?

A forgatás alatt már nem volt idő tanakodni. Miközben írtam a forgatókönyvet, megmutattam néhány olyan rendezőnek, akiket nagyra tartok, és az első vágatokról is kikértem számomra elismert emberek véleményét. A legjobb tanács, amit kaptam, arra világított rá, hogy mivel a legtöbbet én foglalkoztam ezzel a történettel, a saját érzéseimre kell hallgatnom, és nem kell feltétlenül elfogadni mások véleményét, még akkor sem, ha nagynevű rendezőkről van szó.

A járvány mennyire szólt bele a forgatásba?

Nagy nehezítés volt, főleg akkor, amikor a fiatal szereplőket kerestük a filmhez. Életkorukból adódóan iskolába járnak, márpedig a járvány alatt nem mehettünk be sehová, hogy megkeressük, kit szeretnénk behívni castingra. Az iskolák személyiségi jogokra hivatkozva nem is adták ki a névsorokat. Ha valamelyik színésziskolából ismertünk valakit, elkértük tőle az osztálytársai nevét. A Facebookon, fotók alapján kerestük a szereplőket, és a legtöbb casting is online készült.

A Zanox olyan korosztályról szól, akik már inkább online fogyasztanak tartalmakat. A mozis nézettségben bízol, vagy inkább a streamingen találhatja majd meg a közönségét a film?

Az elejétől fogva úgy gondolom, hogy online jóval nagyobb nézettséget fog elérni. A húsz év körüli korosztályról szól, akik ritkán néznek magyar filmeket moziban, de talán ez azért is van, mert ritkán készül róluk, nekik magyar film. Egy ilyen hiányt is szerettem volna pótolni. Remélem, hogy becsábítja a tizen-, huszonéveseket a moziba, és megkedvelteti velük a moziélményt, valamint nyitottabbá válnak a magyar filmekre. Mostanában furcsán alakulnak a nézőszámok, a járvány leszoktatta a nézőket a mozizásról, fogalmam sincs, mekkora nézőszám várható. Az első hétvége a legfontosabb, ott dől el, hogy utána meddig, és milyen gyakran játsszák a filmet a mozik.

Vannak új filmterveid?

Rögtön azután, hogy a Zanox forgatókönyvének első verzióját leadtam, az Inkubátor eredményre várva írtam egy új treatmentet, amit most be is adtam, és épp pályáztatás alatt van. Végig egyetlen épületben játszódik mindössze öt szereplővel. Szerzői drámaként kezdődik, majd abszurd akciófilmmé változik. Ezen kívül több filmtervem, befejezett forgatókönyvem is van. Reméljük, valamelyik megvalósul.

A Zanox – Kockázatok és mellékhatások 2022. május 26-tól tekinthető meg a mozikban, a Salamandra Film és a Sparks gyártásában, a Mozinet forgalmazásában.