2007-ben a Prima Primissima életre hívói úgy döntöttek, létrehozzák a Junior Prima Díjat, hogy évente minősítsék és támogassák a zeneművészet kiemelkedő fiataljait. Most bemutatjuk azokat az előadókat, aki nemcsak éltetik a hagyományokat, hanem tovább is örökítik azokat.
Népi énekes, ugyanakkor korábbi nyilatkozatában megjegyezte, hogy sokkal inkább énekesként szeretne szerepelni a köztudatban. Mond valamit a Junior Prima díjas Fekete Borbála, hiszen mi okunk lenne különválasztani az egyik legszebb önkifejezési formát annak népies változatától? Mert ha valaminek, akkor az utóbbinak fontos illeszkednie az identitásunkhoz, lényünkhöz, a bennünk mélyen burjánzó érzésekhez.
Az 1993-ban született fiatal tehetség számára olyan természetes a hagyományok őrzése – különösen a kultúrában –, akár a létezés. Édesapja, Fekete Antal „Puma” néptáncosként, majd népzenegyűjtőként vált ismertté a Kárpát-medencében. Lányát gyakran vitte magával erdélyi utazásaira, aki ezáltal olyan módszerekkel is találkozott, amelyekkel csak kevésen. De Fekete Borbála más forrásból is táplálkozik:
„A népzenével már édesanyám hasában elkezdtem ismerkedni, mivel mindkét szülőm a magyar népi kultúra támogatója, és a bátyám, Fekete Márton is népzenész: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett népi brácsa szakon.”
Mint kiderült, nagy hatással volt rá a testvére, részben miatta jelentkezett a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola népi ének szakára, ahol aztán érettségit tett. Innét már egyenes út vezetett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének szakára, miközben nem kisebb produkciókban láttuk, mint a Fölszállott a páva című műsor vagy a Dobroda zenekar koncertjei. Fekete Borbáláról azonban nem csupán a múlt kontextusában beszélhetünk, hiszen azzal, ahogy tanítványainak próbálja átadni a népzene területén szerezett tudását, a jövő hagyományőrzőit neveli.
A kategória másik női tagja szintén egyszerre foglalkozik előadóművészettel a népi éneklés terén és tanítással. Esetében a népzeneoktatás foglal el fontos helyet a szívében. Nádasdy Fanni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének előadóművész szakán szerzett alapdiplomát, majd mesterképesítést végzett népzenetanár–népi ének szakon. Művészeti tevékenységet – talán mondani sem kell – egészen fiatal kora óta művel, több zenekar oszlopos tagjaként is megismerhettük (Zurgó Együttes, Korinda, Dalinda, Festeres). Emellett rendszeres közreműködője különböző autentikus népzenei és világzenei projekteknek.
Hogy a nap huszonötödik vagy huszonhatodik órájában csiszolja tudását, azt nem tudjuk, de abban biztosak lehetünk, hogy a zsűri ebben az esetben is megkérdőjelezhetetlen döntése egy újabb elhivatott népi énekes pályáját segíti az odaítélt pénzjutalommal és az elismeréssel, amely kötelez.
Ameddig Nádasdy Fanni előad, tanít vagy éppen egy együttesben teljesít zenei szolgálatot, nekünk megadatik, hogy bármikor meghallgassuk kivételes hangján előadott népi énekeinket.
A 2020-ban átadott Junior Prima díjazottjainak „Magyar népművészet és közművelődés” kategóriájában találjuk Pálházi Bence nevét, akit nemcsak egyedülálló népi hegedűsként, illetve népzenetanárként ismerünk, de saját formációja révén is. A huszonéves zenész közel nyolc évvel ezelőtt alapította meg a Pálházi Bence Bandáját, amelynek egyik sajátossága, hogy tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egykori hallgatói. A hegedűművész gyakran lép fel társaival táncházakban, ahol jellemzően nagy sikerrel húzzák a talp alá valót. Mint nyilatkozta:
„A muzsikálás számunkra igen fontos és nemes feladat, hiszen ezek azok az alkalmak, amikor zenénket annak eredeti funkciójában játszhatjuk.”
Az elhivatottsághoz hozzátartozik a hagyományőrzés, akárcsak a korábbi elismertek esetében. Pálházi Bencénél viszont azt is meg kell említeni, hogy tevékenységével amolyan missziósként reprezentálta már a magyar népzene csodálatos esszenciáját Európa számos országában, többek között Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Ukrajnában és Bulgáriában. Ennélfogva nem meglepő, ha azt mondjuk: a fiatal előadó életében fontos cél a Kárpát-medencei vonós népzene stílushű előadása és minél szélesebb közönség elé való eljuttatása. Hogy ebben a Junior Prima Díj nagy segítséget jelent, az kétségtelen.
A felvidéki népi hegedűst és népzenetanárt legutóbb a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor Döntők döntője elnevezésű évadában láthatta a közönség. Akkor Vajas Albert a Tokos zenekar tagjaként kápráztatott el mindenkit a játékával, azóta pedig ezt több alkalommal is megette hol határon túli, hol magyarországi színpadokon állva – pontosabban létezve, mert ahogy bűvöli a hegedűjét, az sokkal több puszta zenélésnél. 2011 óta oszlopos tagja a már említett formációnak, amellyel eleinte kolozsvári kávézókban és táncházakban muzsikált – tehetségét mi sem igazolja jobban, mint a tény, hogy a presszótól a Junior Prima-díjazásig jutott. Ám akármennyire is filmszerű történettel bír, meg kell említenünk széles körű zenei ismeretit és azt a páratlan elhivatottságot is, ami nagymértékben jellemzi.
„Emlékszem, egyszer utaztunk hazafelé, és arról beszélgettünk, hogyan fogjuk kihasználni ezt a győzelmet (egy korábban kapott díjat). Azt követően folyamatos munka következett. Hirtelen sok fellépésünk lett, mindent elvállaltunk, több száz kilométert utaztunk naponta”
– nyilatkozta Vajas Albert egy korábbi interjúban. Ilyen és ehhez hasonló kijelentésekből még bizonyára sokat fogunk hallani a Junior Primáról – ezt szolgálja maga az elismerés is.