A Fekete leves receptje

Novák Erik legújabb filmje, a Fekete leves című heistfilm,* akcióvígjáték a Magyar Nemzeti Filmalaptól teljesen független alkotás, szinte nulla forintból készült. A rendezővel a forgatásról, a Fekete leves és a magyar film jövőjéről beszélgettünk.



Mielőtt „belecsapnánk a levesbe”, mondanál pár szót arról, hogyan kerültél a filmszakmába?

Alapvetően festő vagyok, bár mostanában ritkán jut időm festeni. A filmszakmával pedig gyerekkorom óta kapcsolatban állok. Akkoriban sokat lógtam együtt a budapesti underground művészeivel. Kvázi gyerekszínészként szerepeltem Xantus vizsgafilmjében, Bódy Psychéjében és tévéműsorokban. Jó volt, lehetett lógni a suliból, és még fizettek is érte (nevet). Aztán hosszú ideig semmi. Később egy festészeti projekt miatt kezdtem el videózni, amire teljesen rákattantam, majd a Nyócker kapcsán kezdtem el komolyabban foglalkozni filmmel. Egyébként „főállásban” könyvkiadással foglalkozom. És mindent elvállalok, amit tudok.

Az MNF pár filmtervedet már visszautasította. Találkozott-e a Fekete leves Andy Vajnáékkal?

Öt tervemet utasították el, melyeket fejlesztésre adtunk be vázlatként vagy kész forgatókönyvként. A Fekete levessel nem is próbálkoztunk, mert a treatmenten** kívül nem volt mit beadni.

Nem volt forgatókönyv?

Klasszikus forgatókönyv nem volt, csak négyoldalas treatment, melyben precízen leírtuk a sztorit a fő csavarokkal, karakterekkel. De előre megalkotott dialógus nem volt, mert a film  párbeszédei mind improvizáltak.

Láttad az új, MNF-finaszírozta magyar filmeket? Mi a véleményed róluk, illetve a 2010 óta fennálló helyzetről?

Az Isteni műszakot láttam, tetszett is. A többit még sajnos nem, pedig a Megdönteni Hajnal Tímeát érdekelne. Amúgy szerintem a Magyar Nemzeti Filmalappal semmi baj, jól működik. Az előző, MMKA-rendszerhez képest sokkal átláthatóbb és profibban menedzselt. Végre készülnek filmek, melyek bevételt hoznak, és vannak külföldi sikerek is. Fontos hangsúlyozni, hogy a Fekete leves nem a Filmalap ellen készült, nem ezért lett független, „közösségi film”. Persze nem örültem, hogy visszadobták a korábbi terveimet, de kiegyezek vele, ez tisztán szakmai probléma. Én azt gondoltam, jó tervek, de a Filmalap szakembereinek nem tetszettek. Ez van, elfogadom.



A filmmel kapcsolatban szokás hangoztatni, hogy „szinte nulla forintból készült”. Mennyi volt ez a „nulla forint”?

Kétmillió forintunk volt − kölcsön. Egy producer befektetett a filmbe, a pénzét a bevételekből fogja visszakapni. Ez benzinre, félóra helikopterre, a helyszínre és stáb étkeztetésére volt elég. A helikopteres srácnak tetszett a filmezés, ezért gyakorlatilag csak az üzemanyagárat kellett kifizetnünk. Ami a promóciót illeti: megpróbáltunk kampányt csinálni pénz nélkül. Van néhány támogató partner, mint az index.hu, a port.hu, az RTL Klub, a Magyar Rádió. A mozikban természetesen fut a film előzetese. Ezeken kívül nyomulunk a Facebookon, és próbálkozunk online werkvideókkal, kedvcsináló, apró részletekkel.

A Fekete levest többek között azzal promotáljátok, hogy „közösségi film”. Mit jelent ez?

A filmet az alkotói közösség finanszírozta a munkájával, idejével, tehetségével. Minden szereplő, aki megszólal a filmben, írójává is válik, mert ő találta ki a „dialógusokat”. És közösségi a film, mert egy szélesebb közönség véleményét figyelembe véve vágtuk újra. Én már a 110 perces verzió után azt hittem, nem lehet kivenni belőle semmit, aztán a visszajelzések alapján rájöttünk: persze hogy ki lehet. A Titanic nézőinek, kritikusainak visszajelzései sokat segítettek az újravágásnál: ha úgy éreztük, hogy építő a kritika, akkor megfogadtuk a tanácsokat.



Úgy tudom, a kórházi jelenet lett leginkább megkurtítva, mert ezt szapulták sokan, jóllehet szerintem ez az egyik legviccesebb része a filmnek.

Az improvizáció miatt a történet időrendje szerint haladtunk a felvétellel, így a kórházi jelenet az első forgatási napon zajlott. Pszichológusokkal hoztuk össze, többórás csoportterápia volt. Pontosan úgy történt minden, ahogy egy igazi csoportterápián: viszonyok alakultak ki, karakterek jöttek létre. Tulajdonképpen ez volt a „bemelegítés”. Intenzív lelki élmény volt mindannyiunk számára, volt bőgés, kiborulás, nevetés is. Közel négyórásra nyúlt a felvétel. Összevágva olyan egyórás lett ez a rész, ami a közelgő DVD extrái között is szerepel majd. A filmben végül öt és fél perc maradt az egészből.

Úgy hallottam, Szabó Simont tényleg megverték az egyik jelenetben.

Ja, de azért nem kapott annyit, hogy tényleg hülye is legyen tőle. (nevet)

A stáb és a szereplőgárda a baráti körödből áll – hivatásosokból és nem hivatásosokból. Kikkel volt nehezebb dolgozni: a profikkal vagy az amatőrökkel?

Mindenki a barátom, aki részt vett a filmben. Mindenkivel teljesen jó volt dolgozni. Hál’ Istennek sokakkal már a Zuhanórepülésben összenőttünk. A színész, mondjuk, ritkán improvizál a színpadon, de itt szerencsére nagyon együtt voltak az alakítások, nem érzed a különbséget az amatőr és a profi színészek között.

Hogyhogy te is szerepelsz a filmben?

Így könnyebb volt kontrollálni az improvizált helyzeteket. Kívülről nem tudsz beleszólni egy előre meg nem írt jelenet menetébe, mert borul a felvétel. Csak belülről tudtam a szituációkat, ha nem is irányítani, de befolyásolni.

A Fekete leves műfaja heistfilm, illetve akcióvígjáték – szemben a komorabb, véresebb Zuhanórepüléssel. Miért választottál ezúttal könnyedebb zsánert?

Nem vígjátékot, hanem filmet akartunk csinálni, mindenféle címke nélkül. Fogalmunk sem volt, hogy fog ez az egész elsülni.

Én végigröhögtem a filmet.

Mi is röhögtünk rajta a visszanézéskor, de amúgy nem feltétlenül szántuk viccesnek. Vegyük például a pénzszállító srác esetét: a szituáció nagyon nem vicces, mert a csávó mindjárt megy a savkádba. De a jelenet a vágás után, kívülről nézve valóban poénosra sikeredett. A humor nem volt tudatosan belekódolva a filmbe. De ennek a mellékhatásnak örültünk.

Zoli szobájának dekorációja is mosolyt csalhat a nézők arcára. Ezek a te műveid, illetve a te lakásod?

Igen, saját képek, de a lakás nem az enyém. Egy luxuslakásokat értékesítő cégtől kaptuk kölcsön, így csak lábujjhegyen lehetett forgatni, nagyon kellett vigyázni a berendezésre. Ez persze nem sikerült. Például erősen amortizálódott a méregdrága olasz kanapé, amikor Szabó Simon teljes testsúllyal rázuhant…

Előfordult-e, hogy forgatás közben azt mondtad magadban, kész, nem megy, itt abbahagyom?

Nem nagyon. Voltak parák, de nem volt egyetlen hisztis pillanat sem. A legjobb hangulatban telt a forgatás. Néha persze üvöltöztünk egymással. De csak azért, hogy előremenjen a dolog. Én nem szeretek feszültségben dolgozni.



A Fekete leves stílusa erősen expresszív. Mi volt a koncepciótok a filmformát tekintve?

Csupán két kézi kamerával dolgoztunk, a fő szempont az volt, hogy az operatőrök, Dobóczi Balázs és Simon Tamás gyorsan le tudják reagálni az adott jelenet történéseit. Az improvizáció miatt nem tudták pontosan, mi fog történni a következő pillanatban. Amúgy RED-re*** forgattunk. Én mindig is videós gyerek voltam. A MiniDV-től fölfelé kezdődött a pályafutásom, utána eszembe sem jutott, hogy 35 mm-es nyersanyagra forgassak. Minél olcsóbb legyen, minél rugalmasabban lehessen kezelni a felvett anyagot – ez az szempont vezérelt. Az operatőrök örültek neki, hogy szabad kezet kapnak, és nincs a szokásos rendező–operatőr feszültség.

Hatott-e rád a Dogma-mozgalom?****  Netán Szomjas György Roncsfilmje vagy  Ács Miklós műveinek lazasága?

A Dogmát nagyon szimpatikus dolognak tartottam, de túl erős az önszabályozása. 2014-ben hadd ne kelljen már 35mm-es filmre forgatni! Viszont a dokumentarista forma tetszik. A Roncsfilm jó kis film volt, ám közvetlen vagy tudatos hatásról nem beszélnék.



A film a rendszerváltás utáni években indul, és politikusok, tévéadók parodizálásával ér véget. Van ennek valamilyen „üzenete”?

Mindennemű hasonlóság a valós politikai eseményekhez kizárólag a véletlen műve (nevet). Politizálni nem akartunk, szórakoztatni szeretnénk, és elmondani a véleményünket a „má”-ról. Van tehát társadalmi vetülete a Fekete levesnek. Piti bűnözőktől a keresztapákig feltérképeztük a társadalmat, az alvilágot. Ebből a szempontból a film a magyar valóság látlelete.

Az alvilág már a Nyóckerben és a Zuhanórepülésben is főszereplő volt. Miért érdekel ez a közeg?

Mert őszinte, átlátható szabályok szerint működő világ. A társadalom fordított tükörképe, melyben bizonyos dolgok tisztábban látszanak. Illetve maradjunk annyiban, hogy ismerem és szeretem ezt a közeget. Szeretem, mert a betyár, a bandita, a társadalmon kívüli figurák öntörvényűsége vonzó. A törvényen kívüli lét bizonyos szabadságot jelent. Meg hát gyerekkorom óta imádom a gengszterfilmeket.

Közhely, hogy a hazai nézők előítéletesek a magyar filmekkel. Tartasz-e attól, hogy ez befolyásolja a film fogadtatását?

Éppen ezt az előítéletet szeretnénk lebontani. Addig élhet az előítélet, míg el nem terjed, hogy ez egy olyan magyar film, amire érdemes beülni. A Fekete leves másfél órás felhőtlen szórakozás. Bízom benne, hogy tetszeni fog a nézőknek.

Láttam, több helyütt hozzászóltál online kritikákhoz. Ennyire fontosnak tartod a visszajelzéseket?

Egyhez szóltam hozzá, úgy emlékszem. Eszem ágában sincs korlátozni, ki mit írjon. De amikor valaki nettó hülyeséget közöl, akkor ideges leszek. Az illetőnek egyébként nagyon jót tettem, mert rettenetesen megugrott az oldal látogatottsága, és aztán egy sör mellett össze is haverkodtunk.

Maradsz a jövőben a független filmkészítésnél, vagy több pénzre, biztonságosabb körülményekre vágysz?

Ha sikeres lesz a film, az azt bizonyítja, lehet még ilyet csinálni, működik a modell. Ha nem, akkor nem fogunk többet ilyesmivel próbálkozni. A Fekete leves nem az adófizetők pénzéből jött létre, a mozilátogató fogja támogatni a stáb munkáját azzal, hogy jegyet vált. Ezen most nagyon sok múlik.

Szerinted lesznek követőid?

Ha működik a modell, akkor biztos. Nem ebből akarunk meggazdagodni, de örülnénk a módszer elterjedésének. Ha pedig nem működik a szisztéma, akkor én se ajánlom senkinek. De mi tényleg maradéktalanul jól szórakoztunk, és ha nulla forinttal jövünk ki ebből a történetből, akkor is alkottunk valamit.

•

*heistfilm: Olyan bűnügyi film, melyben egy bűnözőcsoport pénz vagy értékes műtárgy elrablását terveli ki és hajtja végre. Speciális változata a caper, melynek centrumában kifejezetten bankrablás áll.

**treatment: A szinopszisnál bővebb, de a jelenetkivonatnál (outline) szűkebb történetváz. Tartalmazza a fő fordulópontokat, karaktereket, de a sztori még nincs jelenetekre szétbontva, és dialógusok sem szerepelnek benne.

***RED formátum: A legújabb, nagyfelbontású digitális filmformátum, kb. 2010 óta használják széles körben.

****Dogma mozgalom: A filmművészetet megújítani kívánó törekvés a kilencvenes évek közepén, amely Lars von Trier és Thomas Vinterberg nevéhez fűződik. Szigorú technikai és esztétikai szabályrendszert állított fel, mely őszinte, egyszerű, hatásvadászattól mentes történetek megalkotását tűzte ki célul. A merev szabályok miatt csak bizonyos törekvések (spontaneitás, dokumentarizmus stb.) terjedtek el, illetve hatottak egyes alkotókra.