© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
Az erkölcstelenség új napja
Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka
A MaNDA ismét egy régi klasszikust újított fel, Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka című alkotását. A film erénye – a századforduló hiteles korrajza mellett –, hogy a hetvenes évek legjobb magyar színészei tűnnek fel benne.
Jobbára a hatvanas éveket szokás a magyar filmművészet aranykorának nevezni, a hetvenes éveket pedig általában mint a közönség és a magyar film eltávolodásának évtizedét tartják számon. Ennek ellenére a hetvenes évek filmtörténeti szempontból talán még érdekesebb is az aranykornál, mivel számos stílusirányzat élt egymás mellett: a dokumentarista, társadalomtudatos alkotások mellett szatirikus stilizációról és klasszikusabb, történetmesélő filmekről is beszélhetünk.
A legradikálisabb vonulat a szerzői stilizációé. Az idetartozó műveket – mint Huszárik Zoltán Szindbádja, Sándor Páltól a Régi idők focija, Maár Gyulától a Déryné, hol van? vagy Makk Károlytól a Szerelem – hívták a kritikusok köldöknézős művészfilmeknek, amelynek oka többek között az lehet, hogy szerzőik kísérleteztek a filmnyelvvel, és szinte kivétel nélkül valamilyen letűnt korba helyezték történetüket. Azaz látszólag e filmeknek kevés közük volt a hetvenes évek társadalmához, nézőihez. Persze csak látszólag, minthogy a felszín alá tekintve sok mindent megtudunk belőlük a Kádár-korszakról.
Ebbe a stílusirányzatba tartozik Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka című alkotása is, amely a Szindbádhoz vagy Makk klasszikusához, a Szerelemhez hasonlóan az 1890-1900-as évek világát, illetve képileg és kosztümökben a szecessziót idézi meg. S mint a Szindbád vagy a Régi idők focija, inkább világ- és lelkiállapotokat mutat be, semmint jól követhető, klasszikus történetet mesél el.
A sztori nem túl bonyolult, sőt a történet egyetlen nagy, végső csattanóját sem játsszák ki az alkotók. Igaz, Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című rövid novellájából nem is lehetett volna nagy volumenű filmelbeszélést írni. Örkény István és Bacsó Péter inkább remek epizódokat kanyarítanak a röpke történetből, amely szerint egy lézengő egyetemista, Kelepei Jenő (Cserhalmi György formálja meg zseniálisan) beköltözik Mutter (Psota Irén szuggesztív alakításában) bordélyházába. Igen ám, de Jenő angyali édesanyja (a veterán Makay Margit most is megnyerően játszik) egy nap meglátogatja fiát, és Mutter nem szeretné, ha kiderülne, hol „vendégeskedik” a gazdag család csemetéje. Így átmenetileg úri panzióvá alakítja át a bordélyházat, az örömlányoknak pedig el kell játszaniuk a szűzies kisasszonyokat.
Az Egy erkölcsös éjszaka rendkívül hitelesen ragadja meg a századforduló letűnt világát, és az implikál egyetemes érvényű témákat, hangulatokat. A 19. század vége és a 20. század eleje legalábbis azért nagyon érdekes korszak, mert két világ határát jelöli, a feudális, tradicionális társadalmat ekkor váltotta fel a modern ipari, fogyasztói kapitalizmus. Ez persze az osztályok közti határok átrendeződésével és a hagyományos erkölcsök feloldódásával járt: a régi arisztokrácia helyébe léptek a nagytőkés újgazdag polgárok, és megjelent a dzsentriréteg. Makk Károly műve ezt az állapotot képes nagyon érzékletesen megragadni a bordélyházban tivornyázó Kelepei Jenő, a prostituáltak és a keresztény erkölcsi tartást képviselő Kelepei mama konfliktusában. Makk, illetve Örkény és Bacsó kiválóan jelenítik meg a feszültséget: a fiatal generáció tagjai – legyen szó dekadens diákokról vagy kiábrándult, depressziós prostituáltakról – csak körbe-körbe járnak céltalanul, és önpusztító pótcselekvésekbe fognak, megoldást problémáikra az erkölcsi egyértelműséget és tisztaságot képviselő mama tudna kínálni. Ám sajnos a fiatalság már csak a kor iránti tiszteletből fogadja meg a tanácsokat, Kelepei néni távozása után az erkölcstelenség új napja virrad.
Makk, Örkény és Bacsó műve remek korrajz, noha nemcsak a szecessziós éráról szól a film, hiszen a Kádár-kori fiatalság hasonló problémákkal küzdött, mint Kelepei Jenő és társai, másfelől a filmben ábrázolt képmutatás és a bordélyház huszártisztek általi megszállása is a hetvenes évekre utal.
Az Egy erkölcsös éjszaka nem világmegváltó mű, saját korában sem volt az, bár Cannes-ban Arany Pálmára jelölték, és 1978-ban elnyerte a Magyar Filmkritikusok díját. Elmarad Makk Szerelem című remekművétől, de korrajza és a sok kiváló színész, illetve Tóth János képei miatt mindenképp érdemes megnézni DVD-n. A MaNDA kiadványán a teljes film mellett megtalálható a rendező audiokommentárja.
Pont: 8/10
Egy erkölcsös éjszaka
Színes, magyar dráma, 95 perc, 1977 – MaNDA DVD 2015
Rendező: Makk Károly
Író: Hunyady Sándor
Forgatókönyvíró: Örkény István, Bacsó Péter
Operatőr: Tóth János
Zene: Balassai P. Tamás
Szereplő(k): Mutter (Psota Irén), Kelepei Jenő (Cserhalmi György), Bella (Carla Romanelli), Kelepei néni (Makay Margit), Darinka (Tarján Györgyi), Karolina (Kishonti Ildikó), cselédlány (Szirtes Ági)
A legradikálisabb vonulat a szerzői stilizációé. Az idetartozó műveket – mint Huszárik Zoltán Szindbádja, Sándor Páltól a Régi idők focija, Maár Gyulától a Déryné, hol van? vagy Makk Károlytól a Szerelem – hívták a kritikusok köldöknézős művészfilmeknek, amelynek oka többek között az lehet, hogy szerzőik kísérleteztek a filmnyelvvel, és szinte kivétel nélkül valamilyen letűnt korba helyezték történetüket. Azaz látszólag e filmeknek kevés közük volt a hetvenes évek társadalmához, nézőihez. Persze csak látszólag, minthogy a felszín alá tekintve sok mindent megtudunk belőlük a Kádár-korszakról.
Ebbe a stílusirányzatba tartozik Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka című alkotása is, amely a Szindbádhoz vagy Makk klasszikusához, a Szerelemhez hasonlóan az 1890-1900-as évek világát, illetve képileg és kosztümökben a szecessziót idézi meg. S mint a Szindbád vagy a Régi idők focija, inkább világ- és lelkiállapotokat mutat be, semmint jól követhető, klasszikus történetet mesél el.
A sztori nem túl bonyolult, sőt a történet egyetlen nagy, végső csattanóját sem játsszák ki az alkotók. Igaz, Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című rövid novellájából nem is lehetett volna nagy volumenű filmelbeszélést írni. Örkény István és Bacsó Péter inkább remek epizódokat kanyarítanak a röpke történetből, amely szerint egy lézengő egyetemista, Kelepei Jenő (Cserhalmi György formálja meg zseniálisan) beköltözik Mutter (Psota Irén szuggesztív alakításában) bordélyházába. Igen ám, de Jenő angyali édesanyja (a veterán Makay Margit most is megnyerően játszik) egy nap meglátogatja fiát, és Mutter nem szeretné, ha kiderülne, hol „vendégeskedik” a gazdag család csemetéje. Így átmenetileg úri panzióvá alakítja át a bordélyházat, az örömlányoknak pedig el kell játszaniuk a szűzies kisasszonyokat.
Az Egy erkölcsös éjszaka rendkívül hitelesen ragadja meg a századforduló letűnt világát, és az implikál egyetemes érvényű témákat, hangulatokat. A 19. század vége és a 20. század eleje legalábbis azért nagyon érdekes korszak, mert két világ határát jelöli, a feudális, tradicionális társadalmat ekkor váltotta fel a modern ipari, fogyasztói kapitalizmus. Ez persze az osztályok közti határok átrendeződésével és a hagyományos erkölcsök feloldódásával járt: a régi arisztokrácia helyébe léptek a nagytőkés újgazdag polgárok, és megjelent a dzsentriréteg. Makk Károly műve ezt az állapotot képes nagyon érzékletesen megragadni a bordélyházban tivornyázó Kelepei Jenő, a prostituáltak és a keresztény erkölcsi tartást képviselő Kelepei mama konfliktusában. Makk, illetve Örkény és Bacsó kiválóan jelenítik meg a feszültséget: a fiatal generáció tagjai – legyen szó dekadens diákokról vagy kiábrándult, depressziós prostituáltakról – csak körbe-körbe járnak céltalanul, és önpusztító pótcselekvésekbe fognak, megoldást problémáikra az erkölcsi egyértelműséget és tisztaságot képviselő mama tudna kínálni. Ám sajnos a fiatalság már csak a kor iránti tiszteletből fogadja meg a tanácsokat, Kelepei néni távozása után az erkölcstelenség új napja virrad.
Makk, Örkény és Bacsó műve remek korrajz, noha nemcsak a szecessziós éráról szól a film, hiszen a Kádár-kori fiatalság hasonló problémákkal küzdött, mint Kelepei Jenő és társai, másfelől a filmben ábrázolt képmutatás és a bordélyház huszártisztek általi megszállása is a hetvenes évekre utal.
Az Egy erkölcsös éjszaka nem világmegváltó mű, saját korában sem volt az, bár Cannes-ban Arany Pálmára jelölték, és 1978-ban elnyerte a Magyar Filmkritikusok díját. Elmarad Makk Szerelem című remekművétől, de korrajza és a sok kiváló színész, illetve Tóth János képei miatt mindenképp érdemes megnézni DVD-n. A MaNDA kiadványán a teljes film mellett megtalálható a rendező audiokommentárja.
Pont: 8/10
Egy erkölcsös éjszaka
Színes, magyar dráma, 95 perc, 1977 – MaNDA DVD 2015
Rendező: Makk Károly
Író: Hunyady Sándor
Forgatókönyvíró: Örkény István, Bacsó Péter
Operatőr: Tóth János
Zene: Balassai P. Tamás
Szereplő(k): Mutter (Psota Irén), Kelepei Jenő (Cserhalmi György), Bella (Carla Romanelli), Kelepei néni (Makay Margit), Darinka (Tarján Györgyi), Karolina (Kishonti Ildikó), cselédlány (Szirtes Ági)
