Bazi nagy spanyol parti

A statiszták lakkban-frakkban kókadoznak, a táncos lányok sokadik alkalommal rázzák magukat playback zenére, az étvágygerjesztő fogások műanyag kellékek, Álex de la Iglesia viszont ismét elemében van. A Micsoda spanyol éjszakában az év leglátványosabb partija elevenedik meg a szemünk előtt fülbemászó slágerekkel és grandiózus díszletekkel, miközben a stroboszkópok fényében egyre inkább eluralkodik a káosz. Az idősödő popikon és az ifjú titán viaskodása, utóbbi botrányos hódításai, az egymás vérét szívó műsorvezető házaspár, egy folyton meghiúsuló gyilkosság, a véletlenül idecsöppent kívülálló kisember problémái és egy valószínűtlen szerelem kibontakozása mind helyet kaptak a kavalkádban. Bár még csak október van, a szilveszteri műsor szereplői már hetek óta nevetnek és tapsolnak utasításra éjjel-nappal a stúdióban – hiába az acsargás, a show-nak folytatódnia kell minden körülmények között.

A média álságos világa és a közösségi oldalakon élt látszatélet visszásságairól a teljesség igényével készít terjedelmes listát a film, de a szembesítést mindvégig a komédiának rendeli alá. Tévedés ne essék, a horrorjaival ismertté vált direktor nem bújt ki a bőréből. Tartogat meglepetéseket hardcore rajongói számára is, ám bohócai most nem machetét lóbálva rontanak az ellenre. ABűbáj és kéjelgés és az Egy őrült szerelem balladája rendezője ezúttal a sötét tónusokat mellőző, szokatlanul könnyed hangnemet üt meg: láthatóan lubickol a kerettörténet nyújtotta lehetőségekben, és pazar show-elemeket komponál.

Már a film nyitójelenete nyilvánvalóvá teszi, hogy itt minden megtörténhet, és meg is fog történni, éppen ezért nem érdemes túl komolyan venni a látottakat. Iglesia mindent és mindenkit kifiguráz, aki az útjába kerül: rendszeresen kikacsint a mozi sötétjében wifikapcsolatot vadászó nézőjére, de az előző századból itt maradt butafonos átlagember sem menekülhet maró humora elől. Túlzott moralizálás nélkül igyekszik az érme mindkét oldalát felvillantani, pszichiátriai esettanulmánynak beillő figurái között azonban nem jelöl ki egyértelműen jókat és rosszakat. Egyszerre szabadít ránk egy ideggyenge nőverő menedzsert és egy öntudatos műsorvezetőt, aki kikéri magának, hogy a férjével szemben mindig őt állítja be ostobának a forgatókönyv.

A film egyik legvonzóbb eleme és paradox módon az egyik legnagyobb hendikepje is a star power. A főbb szerepek egyikében tűnik fel Raphael, a világhírű spanyol zenész és színész, aki a több évtizedes ragyogó karriert befutó, de az ifjabb trónkövetelők miatt lassan megfakuló vonzerejű Alphonso szerepében kedvesen, de kínosan totyog a színpadon Colgate-mosolyával, miközben önmaga karikatúráját alakítja. Hasonlóan önreflektív A bárkából ismerős Mario Casas is, aki álszerénység nélkül hagyatkozik tinilányok szívét megdobbantó fizikai adottságaira a bulvármagazinok hasábjait megtöltő énekes bőrébe bújva. Vannak még jó pillanataiBlanca Suárez és Pepón Nieto groteszk párosának is, előbbi kifejezetten mulattatóan hozza a kissé naiv, balszerencsével sújtott nőt – nem véletlen, hogy tehetségére korábban Pedro Almodóvar is felfigyelt.

Ám ha ennyitől még nem jött meg az olvasó kedve a mozizáshoz, nem biztos, hogy magában kell keresnie a hibát. Ugyanis míg ezek a nevek Spanyolországban talán képesek tömegeket megmozgatni, addig a magyar közönség jelentős része tanácstalanul állhat a színészek imázsára alapozott karakterek előtt. Nem az esetleges tudatlanságunkkal van baj elsősorban, hanem azzal, hogy a film gyakran olyan belső poénokra és kulturális utalásokra támaszkodik, amik nemzetközi porondon nehezen állják meg a helyüket. Az alkotók mentségére szóljon, ezt a bazi nagy spanyol partit nem az intellektuális kihívás miatt merjük ajánlani. Kínokat, humort és néha kínos humort ötvözve a Micsoda spanyol éjszaka! nem akar mást, mint bő másfél óra könnyed szórakozást nyújtani, de a nyári uborkaszezon semmitmondó blockbustereivel ellentétben Iglesia közben nem a nézőjén, hanem vele együtt nevet.

6/10

Micsoda spanyol éjszaka! (Mi gran noche)
Színes, feliratos, spanyol vígjáték, 100 perc, 2015
Rendező: Álex de la Iglesia
Forgatókönyvíró: Álex de la Iglesia, Jorge Guerricaechevarría
Operatőr: Ángel Amorós
Szereplők: Raphael, Mario Casas, Pepon Nieto, Blanca Suárez, Hugo Silva, Carmen Machi, Luis Callejo
Bemutató dátuma: 2016. augusztus 11. (Forgalmazó: Vertigo Média Kft.)
Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott!