Boldogságkutatók

A romantikus vígjáték megbízható műfaj: sémákat pakol egymás mellé, így komoly lelki trauma nem érheti a nézőt, ráadásul az efféle sztorik, valljuk be, kissé unalmasak. A dán May el-Toukhy Egy szó mint száz: szerelem! című filmje is ilyen: múlékony, kiszámítható fordulatokkal megspékelt mozi, de amíg tart, kellemes. Könnyed stílusban tálalja mindazt, amivel hétköznapjaink során szembesülni kényszerülünk, és bátran mutat be olyan problémákat, amelyekkel nők (és férfiak) sokasága küzd szerte a világon a kihűlt házasságtól a megcsalásig, az emberi gyengeségtől az őszinteséggel járó nehézségekig.



Három éven át kísérhetjük nyomon öt késő harmincas/kora negyvenes nő életét, akik az igaz szerelmet keresik. A film nyolc fejezetben mutatja be csalódásaikat, örömeiket – kapcsolati hálójukban és személyiségükben előre kódolt konfliktusrendszer húzódik meg. Küzdelmeik háttere mind a nyolc fejezetben egy-egy rendhagyó esemény: szilveszteri parti, házavató, meglepetésbuli, szentivánéji mulatság, esküvő, névadó ünnepség, házassági évforduló, születésnap. A fő dilemma pedig nem más, mint hogy vajon megtalálják-e a szereplők a vágyott boldogságot.

May el-Toukhy filmjében a karakterek sokkal érdekesebbek, mint maga a sztori. A rendező emberközeli nézőpontú analízisnek veti alá a figurákat, különféle szituációkba vezeti bele őket, amelyek felborítják az egyensúlyt. Fillipa kellemesen hebehurgya orvosnő, az ő párkeresési problémáira koncentrál a film. Két szó illik rá: naiv és vak. Azt várja, hogy szeretője elhagyja feleségét, aki mellesleg közös baráti társaságuk oszlopos tagja. Igazi útkereső, lézengő lélek, aki retteg az egyedülléttől. Folyton tartozni akar valakihez, és hisztirohamot kap, ha éppen nem valósulnak meg mesebeli elképzelései. Jó példa erre a házavató-jelenet, amikor megtudja, hogy szeretője nemhogy nem hagyja el állapotos feleségét, hanem a baba miatt új ingatlan vásárlását fontolgatja. Norma Omega Mengers Andersen remek komikusi vénájáról ad tanúbizonyságot – az általa megformált Fillipa elfojtott sérelmei úgy törnek felszínre, hogy legszívesebben kényszerzubbonyt szeretnénk ráimádkozni részeg stand-upja láttán. Ennyiben azonban ki is fullad a film humora: a hátralevő egy órában inkább csak ironikus megjegyzésekben lesz részünk.



Trine Dyrholm (A kommuna) a cinikus, mindenkit pátyolgató leszbikus „tyúkapó”, Anette figuráját kelti életre elképesztően hitelesen. A film rajta keresztül üzeni: kortól és nemtől, vallási és szexuális orientációtól függetlenül futhat zátonyra egyik percről a másikra egy korábban jól működő kapcsolat. Anette végignézi, amint a környezetében élők szerelmének lángja rendre kihuny, míg végül azon kapja magát, hogy barátnőjével a válást és a párterápiát fontolgatják.

Az operatőri munka finoman kiemeli a szereplők közti viszony lassú megváltozását, a film zenehasználata viszont nem túl szerencsés – már-már az az érzésünk, hogy ahol a forgatókönyvíró nem tudott frappáns szöveget adni a szereplők szájába, oda bugyuta muzsika került. Azért mégis van ezekben az angol és dán gagyi zenékben valami üdítő báj, amelyre a női karakterek még rátesznek egy lapáttal. Egy szó mint száz: May el-Toukhy filmje bő másfél órán át tartó mese arról, hogy életünket nem csak mi irányítjuk – bizonyos dolgok nem változnak meg csupán attól, mert kezünkbe vesszük sorsunk irányítását. Egy tökéletesnek induló párkapcsolat, egy precízen ütemezett házasság is bármikor zátonyra futhat. Hogy egyedül vagy párban megyünk-e végig az úton, az sokszor a szerencsén múlik.



Pontszám: 6/10

Egy szó, mint száz: szerelem! (Lang historie kort)
Színes, feliratos, dán romantikus vígjáték, 100 perc, 2015
Rendező és forgatókönyvíró: May el-Toukhy
Szereplők: Jens Albinus, Norma Omega Mengers Andersen, Leonard Georg
Antonakakis, Nadia Auda, Janus Nabil Bakrawi, Victor Skov Dahl
Christiansen, Danica Curcic, Trine Dyrholm, Tilde Maja Frederiksen,
Peter Gantzler
Bemutató dátuma: 2016. június 16. (Forgalmazó: Cirko Film)

12 éven aluliak számára nem ajánlott!