© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
Fergeteges kritika
András Ferenc: Veri az ördög a felségét
A Balaton-felvidéki Kajtár család egy nagyhatalmú városi elvtárs megvendégelésétől várja felemelkedését András Ferenc Veri az ördög a feleségét című, 1977-es szatírájában. A fergeteges humorú társadalomkritikát végre jó képminőségben tekinthetjük meg a MaNDA új DVD-jén.
A Balaton-felvidéki Kajtár család egy nagyhatalmú városi elvtárs megvendégelésétől várja felemelkedését András Ferenc Veri az ördög a feleségét című, 1977-es szatírájában. A fergeteges humorú társadalomkritikát végre jó képminőségben tekinthetjük meg a MaNDA új DVD-jén.
A groteszk realizmust olyan művek honosították meg Kelet-Európában, mint Miloš Formantól a Fekete Péter vagy Jiří Menzeltől a Szigorúan ellenőrzött vonatok. Több-kevesebb módosítással a stílust társadalomkritikus szatírákban vitték tovább a hetvenes évek szocializmusból kiábrándult magyar filmjei is, kezdve Bacsó Péter tíz évre betiltott A tanújával vagy a Forró vizet a kopaszra! című szatírájával, illetve Rózsa János Pókfocijával vagy Zsombolyai János Kihajolni veszélyesével. A hetvenes évek szatirikus trendjéhez csatlakozik András Ferenc klasszikusa, a remek Veri az ördög a feleségét is.
András Ferenc szatírája minden ízében kiváló, pontosan összerakott és nagyon frappáns alkotás, amely úgy volt képes a Kádár-apparátus arcába olvasni a rendszer ordító hibáit, ellentmondásait, hogy a cenzúra igazából nem találhatott fogást rajta. András, illetve írója, Bereményi Géza az államszocializmusban nem kis feszültségekkel terhelt augusztus 20-át választotta a cselekmény idejéül. Ezen a napon a magyar nép egyfelől az államalapításról, másfelől a kenyér ünnepéről, harmadfelől az 1949-ben életbe lépett sztálini alkotmányról emlékezett meg (volt kénytelen megemlékezni).
Mintegy szimbolikus mozzanatként ezen a napon, „mindennek a kezdetén” várja vendégül a Balaton-felvidéki Kajtár család az apa nővére, Jolán befolyásos főnökét, Vetrót és annak családját. Kajtárné (Pásztor Erzsi zseniális alakításában) igyekszik, hogy a városi férfi kedvében járjon, hátha félnótás és lusta fiukat, a szakmunkásképzőt elvégezni képtelen, de ügyes kőfaragó Pityut Vetró segítségével bejuttathatják valami jobb munkahelyre. Igen ám, de hiába az ínycsiklandozó tyúkhúsleves, a finom rántott csirke, tökös-túrós rétes vagy a jó pálinka, ha a kedvetlen főnök migrénnel és gyomorbajjal küzd. Kajtárné azonban nem adja fel: egyre ízléstelenebb eszközökkel, egyre pofátlanabbul próbálja benyalni magukat Vetrónál, amit a férfi hamarosan megelégel.
A szatíráknak, így a Veri az ördög a feleségét című filmnek is az a hatalmas előnye a vígjátékokkal szemben, hogy képesek egyszerre hasfalszaggató szórakoztató filmként és szociografikus drámaként is működni. A komédiák, bohózatok többsége direkt elrajzolt karakterekkel, erőltetett helyzet- és jellemkomikummal dolgozik, hatásvadász módon szinte csiklandozzák a néző hasát, hogy végre kicsikarják belőle az enervált nevetést. A szatírák − így András Ferenc műve is − ellenkező irányból közelítenek: ahelyett, hogy eltorzítanák a valóságot, éppen a valóság abszurditásának megragadására törekszenek.
A Veri az ördög a feleségét teljesen természetes, ismerős, földhöz ragadt szituációkkal, arcokkal és jellemekkel dolgozik. Mégis, ahogy összehozza, ahogy megmutatja ezeket a helyzeteket, embereket, az zseniálisan groteszk. Kajtárné nem azért vicces, mert „dilinyós”, kirívó eset, hanem pont ellenkezőleg: tipikus magyar háziasszony. Egy minden iránt közömbös, gyomorfekélyes embernél akar protekciót szerezni nehéz ételekkel és tenyérbemászó magamutogatással.
De említhetnénk akár Pityut, a már megjelenésében groteszk „család pici fiát” is. Pityu sem egy komikusra hangszerelt karakter, pont úgy válik nevetségessé, ahogy Forman Fekete Péterjének címszereplője: hatalmas, tetterős férfi, mégsincsenek önálló gondolatai, motivációi, szülei nem véletlenül nevezik minduntalan trógernek. Ennek ellenére Kajtárné állandóan noszogatja, és megpróbálja kiváló csodagyereknek beállítani. Nem jön össze.
A komikum a groteszk konfliktusokból és a kiváló beszólásokból adódik („Iszik, mint egy kimenős baka!” – mondja dühösen Vetró, mikor „kislánya” elhányja magát a sok alkoholtól), de a Veri az ördög a feleségét nemcsak nevettet: kíméletlen látlelet is a máig ismerős magyar mentalitásról. A másik kihasználása, a törtető előrejutás, a „mutyizás”, a „dögöljön meg a szomszéd tehene” attitűd a maga pőre valóságában jelenik meg itt. Jellemző, hogy míg Kajtárné valóban „gürcöl, mint az állat” (ezt hangoztatja is sokszor), addig Jolántól örökké azt kérdezgeti, mikor, hol tudná beprotezsálni Pityut Vetrónál – miközben Vetró és neje Kajtárék szép nagy házára, pénzére irigykednek. A városi és a vidéki családok konfliktusában nemcsak a szocialista eszmények hamissága domborodik ki (avagy: osztálykülönbségek márpedig a szocializmusban is vannak), hanem az egymás arcába mosolygás és egymás háta mögött áskálódás is, amely sajnos ma is elterjedt jelenség.
A Veri az ördög a feleségét DVD-je kötelezően beszerzendő a rajongók és a filmet még nem ismerők számára is: András Ferenc munkája ugyan 1977-ben készült, de nekünk és rólunk szól. A kiadványra felkerült egy dokumentumfilm az augusztus 20-ai filmhíradókból, amelyből képet kapunk az 1989 előtti állami ünnepségek ellentmondásosságáról.
10/10
Veri az ördög a feleségét
Színes, magyar szatíra, 95 perc, 1977, Manda DVD 2015
Rendező: András Ferenc
Író: Bereményi Géza
Forgatókönyvíró: András Ferenc, Kertész Ákos
Operatőr: Koltai Lajos
Szereplő(k): Id. Kajtár (Sarlai Imre), Kajtár (Szabó Lajos), Kajtár felesége (Pásztor Erzsi), Kajtár Jolán (Pécsi Ildikó), Kajtár Marika (Fésüs Mária), Kajtár Pityu (Bíró Zoltán), Mátrai bácsi (Bata József), Vetro (Anatol Constantin), Vetró Rita (Szakács Zsuzsa), Vetróné (Spányik Éva)
A groteszk realizmust olyan művek honosították meg Kelet-Európában, mint Miloš Formantól a Fekete Péter vagy Jiří Menzeltől a Szigorúan ellenőrzött vonatok. Több-kevesebb módosítással a stílust társadalomkritikus szatírákban vitték tovább a hetvenes évek szocializmusból kiábrándult magyar filmjei is, kezdve Bacsó Péter tíz évre betiltott A tanújával vagy a Forró vizet a kopaszra! című szatírájával, illetve Rózsa János Pókfocijával vagy Zsombolyai János Kihajolni veszélyesével. A hetvenes évek szatirikus trendjéhez csatlakozik András Ferenc klasszikusa, a remek Veri az ördög a feleségét is.
András Ferenc szatírája minden ízében kiváló, pontosan összerakott és nagyon frappáns alkotás, amely úgy volt képes a Kádár-apparátus arcába olvasni a rendszer ordító hibáit, ellentmondásait, hogy a cenzúra igazából nem találhatott fogást rajta. András, illetve írója, Bereményi Géza az államszocializmusban nem kis feszültségekkel terhelt augusztus 20-át választotta a cselekmény idejéül. Ezen a napon a magyar nép egyfelől az államalapításról, másfelől a kenyér ünnepéről, harmadfelől az 1949-ben életbe lépett sztálini alkotmányról emlékezett meg (volt kénytelen megemlékezni).
Mintegy szimbolikus mozzanatként ezen a napon, „mindennek a kezdetén” várja vendégül a Balaton-felvidéki Kajtár család az apa nővére, Jolán befolyásos főnökét, Vetrót és annak családját. Kajtárné (Pásztor Erzsi zseniális alakításában) igyekszik, hogy a városi férfi kedvében járjon, hátha félnótás és lusta fiukat, a szakmunkásképzőt elvégezni képtelen, de ügyes kőfaragó Pityut Vetró segítségével bejuttathatják valami jobb munkahelyre. Igen ám, de hiába az ínycsiklandozó tyúkhúsleves, a finom rántott csirke, tökös-túrós rétes vagy a jó pálinka, ha a kedvetlen főnök migrénnel és gyomorbajjal küzd. Kajtárné azonban nem adja fel: egyre ízléstelenebb eszközökkel, egyre pofátlanabbul próbálja benyalni magukat Vetrónál, amit a férfi hamarosan megelégel.
A szatíráknak, így a Veri az ördög a feleségét című filmnek is az a hatalmas előnye a vígjátékokkal szemben, hogy képesek egyszerre hasfalszaggató szórakoztató filmként és szociografikus drámaként is működni. A komédiák, bohózatok többsége direkt elrajzolt karakterekkel, erőltetett helyzet- és jellemkomikummal dolgozik, hatásvadász módon szinte csiklandozzák a néző hasát, hogy végre kicsikarják belőle az enervált nevetést. A szatírák − így András Ferenc műve is − ellenkező irányból közelítenek: ahelyett, hogy eltorzítanák a valóságot, éppen a valóság abszurditásának megragadására törekszenek.
A Veri az ördög a feleségét teljesen természetes, ismerős, földhöz ragadt szituációkkal, arcokkal és jellemekkel dolgozik. Mégis, ahogy összehozza, ahogy megmutatja ezeket a helyzeteket, embereket, az zseniálisan groteszk. Kajtárné nem azért vicces, mert „dilinyós”, kirívó eset, hanem pont ellenkezőleg: tipikus magyar háziasszony. Egy minden iránt közömbös, gyomorfekélyes embernél akar protekciót szerezni nehéz ételekkel és tenyérbemászó magamutogatással.
De említhetnénk akár Pityut, a már megjelenésében groteszk „család pici fiát” is. Pityu sem egy komikusra hangszerelt karakter, pont úgy válik nevetségessé, ahogy Forman Fekete Péterjének címszereplője: hatalmas, tetterős férfi, mégsincsenek önálló gondolatai, motivációi, szülei nem véletlenül nevezik minduntalan trógernek. Ennek ellenére Kajtárné állandóan noszogatja, és megpróbálja kiváló csodagyereknek beállítani. Nem jön össze.
A komikum a groteszk konfliktusokból és a kiváló beszólásokból adódik („Iszik, mint egy kimenős baka!” – mondja dühösen Vetró, mikor „kislánya” elhányja magát a sok alkoholtól), de a Veri az ördög a feleségét nemcsak nevettet: kíméletlen látlelet is a máig ismerős magyar mentalitásról. A másik kihasználása, a törtető előrejutás, a „mutyizás”, a „dögöljön meg a szomszéd tehene” attitűd a maga pőre valóságában jelenik meg itt. Jellemző, hogy míg Kajtárné valóban „gürcöl, mint az állat” (ezt hangoztatja is sokszor), addig Jolántól örökké azt kérdezgeti, mikor, hol tudná beprotezsálni Pityut Vetrónál – miközben Vetró és neje Kajtárék szép nagy házára, pénzére irigykednek. A városi és a vidéki családok konfliktusában nemcsak a szocialista eszmények hamissága domborodik ki (avagy: osztálykülönbségek márpedig a szocializmusban is vannak), hanem az egymás arcába mosolygás és egymás háta mögött áskálódás is, amely sajnos ma is elterjedt jelenség.
A Veri az ördög a feleségét DVD-je kötelezően beszerzendő a rajongók és a filmet még nem ismerők számára is: András Ferenc munkája ugyan 1977-ben készült, de nekünk és rólunk szól. A kiadványra felkerült egy dokumentumfilm az augusztus 20-ai filmhíradókból, amelyből képet kapunk az 1989 előtti állami ünnepségek ellentmondásosságáról.
10/10
Veri az ördög a feleségét
Színes, magyar szatíra, 95 perc, 1977, Manda DVD 2015
Rendező: András Ferenc
Író: Bereményi Géza
Forgatókönyvíró: András Ferenc, Kertész Ákos
Operatőr: Koltai Lajos
Szereplő(k): Id. Kajtár (Sarlai Imre), Kajtár (Szabó Lajos), Kajtár felesége (Pásztor Erzsi), Kajtár Jolán (Pécsi Ildikó), Kajtár Marika (Fésüs Mária), Kajtár Pityu (Bíró Zoltán), Mátrai bácsi (Bata József), Vetro (Anatol Constantin), Vetró Rita (Szakács Zsuzsa), Vetróné (Spányik Éva)
