© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
Geekz: filmesblog lazán, szívvel
Interjú Rusznyák Csabával, a Geekz főszerkesztőjével
Lezser és szakmai cikkeivel a hazai filmes/képregényes újságírás egyik sarokpontja a Geekz, amely rajongással, de igényesen szól a kortárs populáris kultúráról. Az oldal főszerkesztőjével, Rusznyák Csabával Geekz-történetről és hobbi-szakújságírásról, mozigyilkos Hollywoodról és a 444-re való elköltözésről beszélgettünk.
Lezser és szakmai cikkeivel a hazai filmes/képregényes újságírás egyik sarokpontja a Geekz, amely rajongással, de igényesen szól a kortárs populáris kultúráról. Az oldal főszerkesztőjével, Rusznyák Csabával Geekz-történetről és hobbi-szakújságírásról, mozigyilkos Hollywoodról és a 444-re való elköltözésről beszélgettünk.
„Hollywood megöli a mozit?”
A cikkben, amire utalsz, arról írtam, hogy a blockbuster születésétől (a Cápától) kezdve a marketingesek úgymond átvették a hatalmat Hollywoodban, és lassan, de biztosan brandet csináltak mindenből. Azóta muszáj „high concept”-ben gondolkodni, azaz egy-két mondattal el lehet mondani a filmeket, a cikk pedig arról szólt, hogy ez milyen hatással van a hollywoodi mozira. Nem egy pozitív hangvételű írás, annak ellenére, hogy én nem szoktam szajkózni a „Hollywood szar” szöveget, sok hollywoodi filmet a mai napig szeretek. Idén például kivételesen jó éve van Hollywoodnak, főleg a tavalyihoz képest.
Első meghatározó filmélményeid között azért akadnak hollywoodi filmek? Melyek gyerekkorod nagy kedvencei?
Gyerekkorom a három szent trilógia, az Indiana Jones, a Star Wars és a Vissza a jövőbe bűvkörében telt. Vidéken születtem, Salgótarjánban nőttem fel, ahol csak egy kis lepukkant mozi működött, amiben féléves késéssel játszották a filmeket, meg volt egy talán száz filmből álló videokazetta-gyűjteményünk, ami soknak hangzik, de a felétől gyerekkoromban el voltam tiltva, mert „csúnya filmek” voltak. A maradékot viszont újra meg újra megnéztem: két videomagnónkkal ravaszul lemásoltuk magunknak a filmeket, és cserélgettünk osztálytársakkal, ismerősökkel.
Mikor kezdtél el tudatosan keresni, gyűjteni filmeket?
A kilencvenes évek közepe felé, amikor láttam a moziban pár olyan filmet, ami nekem művészfilmesebbnek tűnt, mint a Közönséges bűnözők vagy a Truman show, ami a mai napig az egyik kedvencem. A Michael Bay-féle A szikla miatt beleszerettem a filmzenékbe is, egy ideig a zenei ízlésem elég durván lekorlátozódott a filmzenékre. A kimondott „művészfilmekkel” és a régi klasszikusokkal inkább az utóbbi 15 évben ismerkedtem meg, amióta internetem és nagyobb hozzáférésem lett a filmek világához. Ekkor vált például Kurosawa a kedvenc rendezőmmé. Mindemellett a világháló az ízlésemet inkább csak elmélyítette, sokszínűbbé tette: a gyerekkori kedvenceim a mai napig megmaradtak.
És mikor éreztél először késztetést arra, hogy írjál is a megnézett filmekről?
2003-2004 környékén a VOX Magazinnak volt egy fóruma, ahol összejött egy virtuális társaság: a Filmelemzések topikba mindenki ún. kritikát írhatott, tehát a pársoros fórumvéleménynél hosszabb bejegyzést. Majd 2005 körül indult egy nagyon amatőr és rossz netes portál, de ez volt az első hely, ahol ténylegesen megjelentek írásaim, később a Moziplussznak írtam egy ideig, majd indítottam egy saját képregényes blogot, valamint írtam a kepregeny.net-re is. Minden más, amit most csinálok – a KönyvesBlog, a Tiszatáj –, már a Geekzből ered.
Hogy kerültél a Geekzhez?
A kepregeny.net-es cikkeim alapján 2008 nyarán megkeresett Kemenes Tamás, az akkor már egy éve működő Geekz tagja. Elsősorban képregényes szerzőt kerestek, de mondtam, hogy nemcsak képregényekről szeretnék írni, hanem filmekről is, mert mégiscsak a film az első számú szerelmem. Mindig is szerettem ide írni, a médium és a csapat miatt is: „jófej” emberek mindannyian.
2012-ben a korábbi főszerkesztőnek, Wostry Ferinek már nem volt ideje arra, hogy ténylegesen főszerkessze az oldalt, nem tudott ezzel napi, sőt még csak heti szinten sem foglalkozni; a lemondása után választottak meg a többiek főszerkesztővé.
Összefoglalnád röviden a szerkesztőség struktúráját?
Én vagyok a főszerkesztő, a többiek pedig csinálják, amit akarnak. (nevet) Próbálom behajtani a megfelelő mennyiségű cikket, hogy mindig legyen mit posztolni az oldalra, de alapvetően mindenki arról ír, ami érdekli. A Geekzet mindenki a szabadidejében és szerelemből csinálja, úgyhogy nehéz ukázokat osztogatni. Valamennyire kell fogni a gyeplőt, mert ha nincs, aki szervezi a munkát, szerkeszti a cikkeket és kioszt bizonyos feladatokat, akkor egy idő után szétesik az egész, és elfolynak a cikkek, ahogy az sokszor meg is történt pár évvel ezelőtt.
A szerzőgárda hogyan változott az idők során?
Mindig van egy-két ember, aki lemorzsolódik, és jön egy-két új arc, de a mostani 11 fős gárdából 8 ember már nagyon régóta itt van, az utóbbi négy év gárdája 80%-ban stabil. Ha valaki szeretne írni a Geekzre, akkor megkérem, hogy küldjön egy próbacikket, és annak alapján eldöntöm, hogy bevesszük-e, de 11 ember elég ahhoz, hogy elvigyen egy blogot. Ha új ember akar jönni, annak tényleg kurva jónak kell lennie, mert nincs szükségünk plusz emberre. Régi probléma viszont, hogy a Geekz nemcsak filmekről, hanem könyvekről, képregényekről és játékokról is szól(na), de játékos szerzőnk már régóta nincs.
A rengeteg filmnézésen felül részt vettél valamilyen filmes képzésben?
Nem. Baromi sok filmet néztem, illetve a mai napig olvasok szakirodalmat. Gazdasági főiskolára jártam, tavalyig ilyen területen is dolgoztam, tehát ebből a szempontból nem volt semmi közöm a filmvilághoz. A mostani gárdában csak Baski Sanyi foglalkozik professzionálisan filmes újságírással. Rajta kívül mind mást csinálunk emellett.
Amellett, hogy a Geekzen szakmaiak a cikkek, a többi filmes oldalnál talán lazább, élőbeszédszerűbb a stílus. Szerinted ez mennyiben függ össze azzal, hogy nem egy bölcsész egyetemen szedtétek magatokra a filmes tudást?
Soha nem támasztotta senki követelményként, hogy a geekzes szerzők lazán írjanak, mindenkinek megvan a saját stílusa. Olyan, hogy Geekz-stílus, szerintem nem létezik, a geekzes kritika sem homogén. Szerintem jó is, ha egy filmkritikából kiérződik a cikkíró stílusa és személyisége is. Tudom, hogy ezzel rengetegen nem értenek egyet, de 15-20 éve, amikor az ember két kritikához fért hozzá egy filmmel kapcsolatban, akkor rendben volt, hogy ún. objektivitással írjanak (ami, mondjuk, egyébként is lehetetlen), de most, hogy egy kattintással elérhető száz meg száz filmkritika, szerintem fontos, hogy saját hangja legyen mindenkinek, mert valószínűleg az alapján fogja kiválasztani az olvasó, hogy mely orgánumok és kritikusok véleményére ad.
Fontos, hogy ti rakjátok ki a legelső kritikát az adott filmről? Ebből a szempontból van rivalizálás pl. az Aeonfluxszal?
Tök jó elsőnek lenni, de reálisan nézve semmi jelentősége nincs. Az Aeonfluxszal való rivalizálás pedig szerintem nem létezik. Hallottam ezt már másoktól is, de nem nagyon van alapja, mert az Aeonflux általános filmes blog, a Geekz pedig tematikus blog, a filmeknek csak egy szeletével foglalkozunk. Még csak azt sem mondanám, hogy ugyanaz a célközönségünk.
Mitől lesz egy film Geekz-kompatibilis?
Bergman életművét valószínűleg nem mi fogjuk újonnan feldolgozni, mert az nem tartozik a profilunkba. Mi műfaji filmekkel, könyvekkel és képregényekkel foglalkozunk, ezen belül alapvetően bármiről születhet írás. De ilyen téren is vannak kilengések, nincs kőbe vésve, hogy például nem születhet cikk Robert Redford Minden odavanjáról. Néha belefér még ez is.
Nemrég átköltöztetek a 444-re. Ez hogyan jött össze?
A 444-től megkerestek minket, hogy szeretnének felépíteni maguknak egy blogszférát, de nem úgy, mint az Indexnél a blog.hu-t, ahol bárki nyithat blogot, hanem lesz egy-két tucat blogjuk, amiket ők hívnak meg a 444-re.
A jó ajánlatot nem az volt, hogy letettek elénk egy milliókkal teli bőröndöt, hanem az, hogy kiemelten kezelik a cikkeinket, rendszeresen kiteszik őket a főoldalra. A nagyobb látogatottságról volt szó, a költözés óta kb. a háromszorosára nőtt az olvasottságunk, miközben a törzskommentelőink, akiket már névről ismerünk, 90 százalékban megmaradtak.
Volt egy-két régi olvasónk, aki szóvá tette a kommentekben, hogy nem volt jó ötlet átjönni, mert időnként sok troll van a hozzászólók között. De igazság szerint ezek a blog.hu alatt is megvoltak. Minél nagyobb a közönséged, annál többféle típusú ember jön, és ezek között ott lesznek a trollok is. Amikor az Index főoldalra kikerült egy cikkünk, akkor is ugyanez volt a helyzet, sőt…
Ha már úgyis oldalt váltottatok, nem gondoltatok arra, hogy a dizájnon is újítsatok?
Nem. A dizájnt – konkrétan a fejlécet – nem olyan régen csinálta nekünk Haránt Artúr, és beleszerettünk, semmiképp nem akartuk lecserélni. Előbb-utóbb lesz dizájnújítás, de egyelőre nincs tervben. Egy pici félsz azért volt bennünk a költözés miatt, hogy a törzsolvasóink hogyan fognak reagálni. Egyébként sem gondolkodtunk dizájnváltásban, de az is egy plusz érv volt amellett, hogy ne tegyük, hogy az oldal maradjon ugyanolyan, amilyen volt, és felismerhető legyen a régi olvasók számára. Csak a címünk változott, semmi más.
A 444 semmilyen szinten nem szól bele a Geekz szerkesztésébe?
Teljesen szabad kezet kértünk, de ők sem akartak beleszólni, és kapacitásuk sincs arra, hogy a blogjaikat igazgassák. Azért választottak minket, mert tetszett nekik, amit csinálunk, és azt akarták, hogy csináljuk tovább.
Mi volt a legbotrányosabb cikk a Geekz története során?
Parraghramma kollégánk lesz a befutó, aki pár évvel ezelőtt viszonylagos rendszerességgel írt mainstream blockbusterekről, és sokukat elég durván lehúzta. Az Amikor megállt a Föld Keanu Reeves-es remake-jét brutálisan sárba döngölte (teljes joggal), jött néhány száz anyázó-buzizó-komcsizó-fasisztázó meg egyéb jelzőkkel dobálózó komment. Ha ez botránynak számít, akkor ilyenből volt pár.
És a legnépszerűbb?
Az említett Hollywood megöli a mozit? című cikk kapcsán még az M1 egyik reggeli élő adásába is behívtak, hogy beszéljünk a témáról. Nagy Krisztiánnak pedig volt egy képregényes cikke, ami azzal foglalkozott, hogy Magyarország milyen szerepet tölt be a Marvel-univerzumban: ez az írás végigsöpört a Twitteren, Tumblr-on, mindenen. A cikk arról szólt, hogy a hatvanas évekbeli képregények óta hogyan változott a magyar nép, az ország és a határok ábrázolása a Marvelnél. Itt fiktív országok is vannak, a szomszédunk Latveria, Doctor Doom kis diktatórikus országa, és Magyarország még a mostaninál is kisebb.
Vannak, ha nem is ötéves, de mondjuk, öt hónapos, megvalósításra váró terveitek?
Csak szeretnénk azt csinálni, amit eddig is. Most egy besztof Geekz-filmek projektet próbálunk összehozni: a húszas évektől kezdve minden évből kiválasztunk egy vagy két filmet, ami szerintünk a legjobb. Ez egy viszonylag hosszabb projekt lesz, talán őszre várható.
Emellett vannak állandó rovataink, amiket igyekszünk fenntartani, például a GeexKomix, ami aktuális képregény-megjelenésekkel foglalkozik, vagy a film noir, a poliziesco, a spagetti western, a chambara filmekről szóló rovatok. Van egy ozploitation rovat is az ausztrál exploitation filmekről, ami azért érdekes számomra, mert világszerte is csak pár éve kapták fel ezeket a filmeket, itthon pedig szinte senki nem foglalkozik velük. Egy-két héten belül indul egy blaxploitation rovat is.
Ezeket a cikkeket nyilván töredék annyian olvassák, mint az aktuális hollywoodi megafilmek kritikáit. Ez így is van rendjén, mert ezek rétegfilmek, de a Geekz inkább szól ezekről, mint a mainstream hollywoodi filmekről. Függetlenül attól, hogy nekünk is írni kell a fősodorbeli filmekről, mert totálisan profilba vágnak, a Geekzet az teszi Geekzszé, hogy olyan rétegfilmekről is ír, amivel sok más oldal egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán foglalkozik. Számunkra ez elhivatottság; ez a szívügyünk.
„Hollywood megöli a mozit?”
A cikkben, amire utalsz, arról írtam, hogy a blockbuster születésétől (a Cápától) kezdve a marketingesek úgymond átvették a hatalmat Hollywoodban, és lassan, de biztosan brandet csináltak mindenből. Azóta muszáj „high concept”-ben gondolkodni, azaz egy-két mondattal el lehet mondani a filmeket, a cikk pedig arról szólt, hogy ez milyen hatással van a hollywoodi mozira. Nem egy pozitív hangvételű írás, annak ellenére, hogy én nem szoktam szajkózni a „Hollywood szar” szöveget, sok hollywoodi filmet a mai napig szeretek. Idén például kivételesen jó éve van Hollywoodnak, főleg a tavalyihoz képest.
Első meghatározó filmélményeid között azért akadnak hollywoodi filmek? Melyek gyerekkorod nagy kedvencei?
Gyerekkorom a három szent trilógia, az Indiana Jones, a Star Wars és a Vissza a jövőbe bűvkörében telt. Vidéken születtem, Salgótarjánban nőttem fel, ahol csak egy kis lepukkant mozi működött, amiben féléves késéssel játszották a filmeket, meg volt egy talán száz filmből álló videokazetta-gyűjteményünk, ami soknak hangzik, de a felétől gyerekkoromban el voltam tiltva, mert „csúnya filmek” voltak. A maradékot viszont újra meg újra megnéztem: két videomagnónkkal ravaszul lemásoltuk magunknak a filmeket, és cserélgettünk osztálytársakkal, ismerősökkel.
Mikor kezdtél el tudatosan keresni, gyűjteni filmeket?
A kilencvenes évek közepe felé, amikor láttam a moziban pár olyan filmet, ami nekem művészfilmesebbnek tűnt, mint a Közönséges bűnözők vagy a Truman show, ami a mai napig az egyik kedvencem. A Michael Bay-féle A szikla miatt beleszerettem a filmzenékbe is, egy ideig a zenei ízlésem elég durván lekorlátozódott a filmzenékre. A kimondott „művészfilmekkel” és a régi klasszikusokkal inkább az utóbbi 15 évben ismerkedtem meg, amióta internetem és nagyobb hozzáférésem lett a filmek világához. Ekkor vált például Kurosawa a kedvenc rendezőmmé. Mindemellett a világháló az ízlésemet inkább csak elmélyítette, sokszínűbbé tette: a gyerekkori kedvenceim a mai napig megmaradtak.
És mikor éreztél először késztetést arra, hogy írjál is a megnézett filmekről?
2003-2004 környékén a VOX Magazinnak volt egy fóruma, ahol összejött egy virtuális társaság: a Filmelemzések topikba mindenki ún. kritikát írhatott, tehát a pársoros fórumvéleménynél hosszabb bejegyzést. Majd 2005 körül indult egy nagyon amatőr és rossz netes portál, de ez volt az első hely, ahol ténylegesen megjelentek írásaim, később a Moziplussznak írtam egy ideig, majd indítottam egy saját képregényes blogot, valamint írtam a kepregeny.net-re is. Minden más, amit most csinálok – a KönyvesBlog, a Tiszatáj –, már a Geekzből ered.
Hogy kerültél a Geekzhez?
A kepregeny.net-es cikkeim alapján 2008 nyarán megkeresett Kemenes Tamás, az akkor már egy éve működő Geekz tagja. Elsősorban képregényes szerzőt kerestek, de mondtam, hogy nemcsak képregényekről szeretnék írni, hanem filmekről is, mert mégiscsak a film az első számú szerelmem. Mindig is szerettem ide írni, a médium és a csapat miatt is: „jófej” emberek mindannyian.
2012-ben a korábbi főszerkesztőnek, Wostry Ferinek már nem volt ideje arra, hogy ténylegesen főszerkessze az oldalt, nem tudott ezzel napi, sőt még csak heti szinten sem foglalkozni; a lemondása után választottak meg a többiek főszerkesztővé.
Összefoglalnád röviden a szerkesztőség struktúráját?
Én vagyok a főszerkesztő, a többiek pedig csinálják, amit akarnak. (nevet) Próbálom behajtani a megfelelő mennyiségű cikket, hogy mindig legyen mit posztolni az oldalra, de alapvetően mindenki arról ír, ami érdekli. A Geekzet mindenki a szabadidejében és szerelemből csinálja, úgyhogy nehéz ukázokat osztogatni. Valamennyire kell fogni a gyeplőt, mert ha nincs, aki szervezi a munkát, szerkeszti a cikkeket és kioszt bizonyos feladatokat, akkor egy idő után szétesik az egész, és elfolynak a cikkek, ahogy az sokszor meg is történt pár évvel ezelőtt.
A szerzőgárda hogyan változott az idők során?
Mindig van egy-két ember, aki lemorzsolódik, és jön egy-két új arc, de a mostani 11 fős gárdából 8 ember már nagyon régóta itt van, az utóbbi négy év gárdája 80%-ban stabil. Ha valaki szeretne írni a Geekzre, akkor megkérem, hogy küldjön egy próbacikket, és annak alapján eldöntöm, hogy bevesszük-e, de 11 ember elég ahhoz, hogy elvigyen egy blogot. Ha új ember akar jönni, annak tényleg kurva jónak kell lennie, mert nincs szükségünk plusz emberre. Régi probléma viszont, hogy a Geekz nemcsak filmekről, hanem könyvekről, képregényekről és játékokról is szól(na), de játékos szerzőnk már régóta nincs.
A rengeteg filmnézésen felül részt vettél valamilyen filmes képzésben?
Nem. Baromi sok filmet néztem, illetve a mai napig olvasok szakirodalmat. Gazdasági főiskolára jártam, tavalyig ilyen területen is dolgoztam, tehát ebből a szempontból nem volt semmi közöm a filmvilághoz. A mostani gárdában csak Baski Sanyi foglalkozik professzionálisan filmes újságírással. Rajta kívül mind mást csinálunk emellett.
Amellett, hogy a Geekzen szakmaiak a cikkek, a többi filmes oldalnál talán lazább, élőbeszédszerűbb a stílus. Szerinted ez mennyiben függ össze azzal, hogy nem egy bölcsész egyetemen szedtétek magatokra a filmes tudást?
Soha nem támasztotta senki követelményként, hogy a geekzes szerzők lazán írjanak, mindenkinek megvan a saját stílusa. Olyan, hogy Geekz-stílus, szerintem nem létezik, a geekzes kritika sem homogén. Szerintem jó is, ha egy filmkritikából kiérződik a cikkíró stílusa és személyisége is. Tudom, hogy ezzel rengetegen nem értenek egyet, de 15-20 éve, amikor az ember két kritikához fért hozzá egy filmmel kapcsolatban, akkor rendben volt, hogy ún. objektivitással írjanak (ami, mondjuk, egyébként is lehetetlen), de most, hogy egy kattintással elérhető száz meg száz filmkritika, szerintem fontos, hogy saját hangja legyen mindenkinek, mert valószínűleg az alapján fogja kiválasztani az olvasó, hogy mely orgánumok és kritikusok véleményére ad.
Fontos, hogy ti rakjátok ki a legelső kritikát az adott filmről? Ebből a szempontból van rivalizálás pl. az Aeonfluxszal?
Tök jó elsőnek lenni, de reálisan nézve semmi jelentősége nincs. Az Aeonfluxszal való rivalizálás pedig szerintem nem létezik. Hallottam ezt már másoktól is, de nem nagyon van alapja, mert az Aeonflux általános filmes blog, a Geekz pedig tematikus blog, a filmeknek csak egy szeletével foglalkozunk. Még csak azt sem mondanám, hogy ugyanaz a célközönségünk.
Mitől lesz egy film Geekz-kompatibilis?
Bergman életművét valószínűleg nem mi fogjuk újonnan feldolgozni, mert az nem tartozik a profilunkba. Mi műfaji filmekkel, könyvekkel és képregényekkel foglalkozunk, ezen belül alapvetően bármiről születhet írás. De ilyen téren is vannak kilengések, nincs kőbe vésve, hogy például nem születhet cikk Robert Redford Minden odavanjáról. Néha belefér még ez is.
Nemrég átköltöztetek a 444-re. Ez hogyan jött össze?
A 444-től megkerestek minket, hogy szeretnének felépíteni maguknak egy blogszférát, de nem úgy, mint az Indexnél a blog.hu-t, ahol bárki nyithat blogot, hanem lesz egy-két tucat blogjuk, amiket ők hívnak meg a 444-re.
A jó ajánlatot nem az volt, hogy letettek elénk egy milliókkal teli bőröndöt, hanem az, hogy kiemelten kezelik a cikkeinket, rendszeresen kiteszik őket a főoldalra. A nagyobb látogatottságról volt szó, a költözés óta kb. a háromszorosára nőtt az olvasottságunk, miközben a törzskommentelőink, akiket már névről ismerünk, 90 százalékban megmaradtak.
Volt egy-két régi olvasónk, aki szóvá tette a kommentekben, hogy nem volt jó ötlet átjönni, mert időnként sok troll van a hozzászólók között. De igazság szerint ezek a blog.hu alatt is megvoltak. Minél nagyobb a közönséged, annál többféle típusú ember jön, és ezek között ott lesznek a trollok is. Amikor az Index főoldalra kikerült egy cikkünk, akkor is ugyanez volt a helyzet, sőt…
Ha már úgyis oldalt váltottatok, nem gondoltatok arra, hogy a dizájnon is újítsatok?
Nem. A dizájnt – konkrétan a fejlécet – nem olyan régen csinálta nekünk Haránt Artúr, és beleszerettünk, semmiképp nem akartuk lecserélni. Előbb-utóbb lesz dizájnújítás, de egyelőre nincs tervben. Egy pici félsz azért volt bennünk a költözés miatt, hogy a törzsolvasóink hogyan fognak reagálni. Egyébként sem gondolkodtunk dizájnváltásban, de az is egy plusz érv volt amellett, hogy ne tegyük, hogy az oldal maradjon ugyanolyan, amilyen volt, és felismerhető legyen a régi olvasók számára. Csak a címünk változott, semmi más.
A 444 semmilyen szinten nem szól bele a Geekz szerkesztésébe?
Teljesen szabad kezet kértünk, de ők sem akartak beleszólni, és kapacitásuk sincs arra, hogy a blogjaikat igazgassák. Azért választottak minket, mert tetszett nekik, amit csinálunk, és azt akarták, hogy csináljuk tovább.
Mi volt a legbotrányosabb cikk a Geekz története során?
Parraghramma kollégánk lesz a befutó, aki pár évvel ezelőtt viszonylagos rendszerességgel írt mainstream blockbusterekről, és sokukat elég durván lehúzta. Az Amikor megállt a Föld Keanu Reeves-es remake-jét brutálisan sárba döngölte (teljes joggal), jött néhány száz anyázó-buzizó-komcsizó-fasisztázó meg egyéb jelzőkkel dobálózó komment. Ha ez botránynak számít, akkor ilyenből volt pár.
És a legnépszerűbb?
Az említett Hollywood megöli a mozit? című cikk kapcsán még az M1 egyik reggeli élő adásába is behívtak, hogy beszéljünk a témáról. Nagy Krisztiánnak pedig volt egy képregényes cikke, ami azzal foglalkozott, hogy Magyarország milyen szerepet tölt be a Marvel-univerzumban: ez az írás végigsöpört a Twitteren, Tumblr-on, mindenen. A cikk arról szólt, hogy a hatvanas évekbeli képregények óta hogyan változott a magyar nép, az ország és a határok ábrázolása a Marvelnél. Itt fiktív országok is vannak, a szomszédunk Latveria, Doctor Doom kis diktatórikus országa, és Magyarország még a mostaninál is kisebb.
Vannak, ha nem is ötéves, de mondjuk, öt hónapos, megvalósításra váró terveitek?
Csak szeretnénk azt csinálni, amit eddig is. Most egy besztof Geekz-filmek projektet próbálunk összehozni: a húszas évektől kezdve minden évből kiválasztunk egy vagy két filmet, ami szerintünk a legjobb. Ez egy viszonylag hosszabb projekt lesz, talán őszre várható.
Emellett vannak állandó rovataink, amiket igyekszünk fenntartani, például a GeexKomix, ami aktuális képregény-megjelenésekkel foglalkozik, vagy a film noir, a poliziesco, a spagetti western, a chambara filmekről szóló rovatok. Van egy ozploitation rovat is az ausztrál exploitation filmekről, ami azért érdekes számomra, mert világszerte is csak pár éve kapták fel ezeket a filmeket, itthon pedig szinte senki nem foglalkozik velük. Egy-két héten belül indul egy blaxploitation rovat is.
Ezeket a cikkeket nyilván töredék annyian olvassák, mint az aktuális hollywoodi megafilmek kritikáit. Ez így is van rendjén, mert ezek rétegfilmek, de a Geekz inkább szól ezekről, mint a mainstream hollywoodi filmekről. Függetlenül attól, hogy nekünk is írni kell a fősodorbeli filmekről, mert totálisan profilba vágnak, a Geekzet az teszi Geekzszé, hogy olyan rétegfilmekről is ír, amivel sok más oldal egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán foglalkozik. Számunkra ez elhivatottság; ez a szívügyünk.
