Mészáros Márta önéletrajzi alapú Napló-trilógiájának első része, a Napló gyermekeimnek a MaNDA jóvoltából digitálisan felújított változatban DVD-n is elérhetővé vált. A történelmi és személyes emlékezés, önkeresés összefüggéseit boncoló alkotás kitörölhetetlen darabja filmtörténetünknek.
Mészáros Márta háromrészes, önéletrajzi Napló-trilógiájának (Napló gyermekeimnek, Napló apámnak, anyámnak, Napló szerelmeimnek) első része, a Napló gyermekeimnek a MaNDA jóvoltából digitálisan felújított változatban DVD-n is elérhetővé vált. A történelmi és személyes emlékezés, önkeresés összefüggéseit boncoló alkotás kitörölhetetlen darabja filmtörténetünknek.
Mészáros Márta – miután megszerezte a moszkvai Össz-szövetségi Filmművészeti Főiskolán a diplomát –, elég hamar komoly szakmai és közönségsikert ért el: 1975-ben Berlinben Arany Medvével díjazták az Örökbefogadást, majd 1984-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a Zsűri Külön Nagydíját nyerte el a Napló gyermekeimnek. Mégis miben áll a rendező – akit a magyar filmtörténet első női rendezőjeként tartanak számon – életének és életművének egyedisége? Talán a „női gondolkodásban” vagy egy újfajta szociális érzékenységben, esetleg az őszinte megismerni vágyásban? Mészáros Márta filmjei mindenesetre kitörölhetetlenül beírták magukat mind a magyar, mind a nemzetközi filmtörténetbe.
A szocializmus évtizedeiben a magyar társadalom saját történelméhez való viszonyát az elhallgatás kényszere uralta, következésképp a „kínos” történelmi események sokszor az emlékezet peremére szorulva a kollektív feledés süllyesztőjében landoltak. Ahhoz azonban, hogy megértsük, kik vagyunk és merre tartunk, a múltunkat is ismernünk kell, és ebben a megismerési, feldolgozási folyamatban a magyar filmeknek kiemelkedően fontos szerepük volt és van. Mészáros Márta ezzel kapcsolatban egy interjúban így nyilatkozott: „Hajlamosak vagyunk hazudni, amikor a 20. század egyes időszakairól beszélünk. A többszörös hazugságleplek megakadályozzák Magyarországot abban, hogy értelmezni tudja és el tudja viselni történelmét.” A rendezőnő személyes sorsokon, főként a saját magát képviselni tudó női figurákon keresztül ábrázolta a magyar történelem homályban hagyott, de jelentős eseményeit. Nem véletlen, hogy az 1983-ban elkészült Napló gyermekeinek jó pár évig dobozban maradt. Mészáros következetesen épülő Napló-trilógiájában rendre felbukkannak az önképkeresés, a gyökerekhez és a múlthoz való viszony, az identitásválság vagy éppen az apalegenda kutatásának motívumai.
A három film főszereplője Juli, aki a rendezőhöz hasonló életutat bejárva árván tér haza nagyszüleivel a Szovjetunióból. Az 1940-es évek végén járunk. Az önmagát kereső főhősnő (Czinkóczi Zsuzsa) életének érzékeny periódusát, az emigációból visszatérésnek keserves és gyötrelmes folyamatát boncolgatja a film. Szüleinek elvesztése és édesapja kivégzése kitörölhetetlen nyomot hagyott benne. A kamaszlány emlékezni akarásával szemben környezetében mindenki egytől egyig – félelemből, lustaságból vagy elvi megfontolásából –hallgat, és próbálja semmissé tenni a megtörténteket: „Itt mindenki hazudik! Ti éltek és hallgattok. […] Én nem tudom elfelejteni apámat és anyámat” – fakad ki Juli. De az emlékezés csak abban az esetben lehetséges, ha a jelen és múlt kapcsolatát állandó párbeszéd jellemzi, ami egyben nélkülözhetetlen a koherens énkép meghatározásához is. Ez a társas interakció folyamatosan akadályoztatva van.Czinkóczi Zsuzsa (Árvácska, Ők ketten) ösztönös képességgel formálja meg a serdülőben végbemenő összetett folyamatokat, beleránt minket Juli fájóan őszinte útkeresésébe. Lázad, legfőképp az ideológiák ellen, így az őt örökbe fogadni vágyó Magdát csak szánni tudja, szeretni nem. A lírai visszaemlékezésen alapuló szekvenciák a magányosságot és az elvágyódást jelenítik meg, az emlékfoszlányoknak köszönhetően Juli visszahajózik örömteli gyermekkorának szigetére, ahol szüleivel újra találkozva elszakad a nyomasztó és kaotikus jelen terhétől. Nosztalgikus visszaemlékezésein kívül a lázas moziba járás adja a lány számára a felüdülést. Mészáros Márta nem véletlenül szövi bele a filmbe ezt a motívumot, a számára is csodálatos élményt, a „varázst”, amit a vásznon pergő képek jelentettek: Kirgíziában – mesélte egyszer – az egyetlen csodálatos dolog a mozi volt, ez jelentette számára a szabadságot és boldogságot.
A DVD extrájaként megtekinthető Mészáros László emlékére (1969) című dokumentum-portréfilmmel Mészáros Márta szobrászművész édesapjának állít emléket.
Pont: 9 /10
Napló gyermekeimnek
Fekete-fehér magyar játékfilm, 103 perc, 1983, ManDA DVD 2015
Rendező és forgatókönyvíró: Mészáros Márta
Operatőr: Jancsó Nyika
Zeneszerző: Döme Zsolt
Szereplők: Czinkóczi Zsuzsa, Anna Polony, Jan Nowicki, Szemes Mari, Zolnay Pál, Bánsági Ildikó
(Gyártó: Budapest Stúdió)