Eltelik az első fél óra, és azon kapjuk magunkat, hogy önkéntelenül is el-elkalandozik a figyelmünk, azon töprengve: vajon hol van az a különleges összetevő, az a szenzációfaktor, ami miatt az amerikai kritikusok az egekig dicsérték az
Amerikai botrányt, és amely miatt tíz Oscar-jelölést kapott. Bár a forgatókönyv megfelelően építkezik, nem nyűgöz le igazán: úgy érezhetjük magunkat, mint egy takaros színdarab közben, ami kissé szürkén és laposan indul. Igaz, aztán felgyorsul a tempó, egyre sikerültebb jelenetek következnek, határozottan haladunk egy kielégítő befejezés felé.
Sokan Scorsese munkáit emlegetik a film kapcsán. A történetet, a karaktereket tekintve helytálló az összehasonlítás, ám minden más szempontból távol állunk a
Nagymenőktől vagy akár
A Wall street farkasától. A főszereplők pitiáner csalók, akik persze jól és boldogan szeretnének élni, miközben kétes üzleteiket bonyolítják. Nem gyilkolnak, de még csak nem is káromkodnak annyit, mint a „valódi”, „tökös” gengszterek, de sokat vitatkoznak és ügyetlenkednek. Egyre magasabb státusba vágynak, miközben valójában egyre lejjebb süllyednek. Az egyik nagyot álmodó FBI-ügynök, a másik egy ruhatisztító üzem kopaszodó vezetője, köztük pedig egy helyes, okos, de önmagát nem találó nő vergődik. Közben megjelenik egy viharos feleség, egy tökkelütött főnök, egy műsejk, sok pénz, a maffia őfelsége, és az egészet egy mesteri terv fogja össze. Tegyük még hozzá, mindez nagyjából a hetvenes években játszódik, ennek megfelelően egymást érik a nagyobbnál nagyobb slágerek, Elton John, a Bee Gees és számos más legenda színezi az élményt.
Szórakoztató mozi kerekedik ebből az egyvelegből, de sokkal inkább a rendező, David O. Russell korábbi filmjeit idézi, mintsem a scorsesei hagyományt. Az idős mester munkáira jellemző elegáns letisztultság, kidolgozott színdramaturgia és képvilág teljes mértékben hiányzik ebből a moziból. A nagy elődnél pompás, precíz képek mesélték a történetet, hosszú kameramozgásokkal, elegáns úsztatásokkal. O. Russell viszont épp úgy dolgozott itt, ahogy minden eddigi filmjében: képei olykor esetlenek, a beállítások kissé nyersek, stílusos montázsok helyett pusztán jó ritmusban összerakott jelenetekkel találkozunk. Persze tudjuk, a képi komponálás helyett O. Russell inkább a színészeire koncentrál, rendre túlforgatott filmjei a vágóasztalon állnak össze. A
Napos oldalban csodálatosan működött is ez a szabad rendezési stílus, erős élményt adott a színészek kötetlen játéka, és
A harcos is meglepően hatásos, nyers bokszdráma volt. Csakhogy ezúttal − mivel a forgatókönyv nem tartogat igazi drámát, szereplőink pedig nem különösebben izgalmas vagy azonosulásra alkalmas figurák − látványos kompozíciók híján egy kissé jellegtelen mozi pereg a szemünk előtt. Nem ámulunk és bámulunk, de azért egész jól érezzük magunkat.
A film javára írandó az ismert színészek megbízhatóan kitűnő játéka.
Christian Bale-t ismét jó látni a szuperhősök világán kívül, kiválóan helyezkedik bele egy lerobbant, pitiáner bűnöző karakterébe.
Amy Adams szinte szerethető az önmagát kereső, a boldogságot rossz módszerekkel hajszoló bűntárs szerepében. Jeremy Renner és Bradley Cooper is tisztesen helytáll, ám a show-t az isteni tehetségű
Jennifer Lawrence lopja el: kevés jelenete van, de minden pillanatban kirobbanó és mulatságos, csak úgy vibrál a vásznon.
Oscar-jelölések ide, Oscar-jelölések oda, ebben a tisztességes mozi-vigasságban egyedül a színészek teljesítménye érdemel igazán elismerést. Nincs a filmben semmi, ami miatt egy lapra tennénk, mondjuk, a
Casinóval, ne adj’ Isten,
A keresztapával. Érdekes látni, hogy manapság egy ilyen film is micsoda üdvrivalgást képes kiváltani. Jónak jó, élvezetes is, takaros szórakozás. De a kérdés nem megkerülhető: valóban beérjük ennyivel, amikor az év legjobb filmjét választjuk ki?
Pontszám:
7/10
Amerikai botrány (American Hustle)
Színes, feliratos, amerikai-angol krimi, 137 perc, 2013
Rendező:
David O. Russell
Forgatókönyvíró: David O. Russell,
Eric Singer
Operatőr:
Linus Sandgren
Szereplő(k): Christian Bale (Irving Rosenfeld),
Bradley Cooper (Richie DiMaso), Amy Adams (Sydney Prosser), Jennifer Lawrence (Rosalyn Rosenfeld),
Robert De Niro (Victor Tellegio),
Jeremy Renner (Carmine Polito)
Jack Huston (Pete Musane).
Bemutató dátuma: 2014. január 23.
Forgalmazó: InterCom