© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
Párizs letépi láncát
Volker Schlöndorff: Az utolsó éjszaka Párizsban
Hitler egyik tábornoka és egy svéd diplomata vív morális és intellektuális párbajt Párizs tervezett megsemmisítésének előestéjén Volker Schlöndorff fordulatos és elegáns humorú filmjében.
Hitler egyik tábornoka és egy svéd diplomata vív morális és intellektuális párbajt Párizs tervezett megsemmisítésének előestéjén Volker Schlöndorff fordulatos és elegáns humorú filmjében. A történet szerint egy kurtizánnak köszönhető, hogy a francia főváros nem vált a földdel egyenlővé.
1944 augusztusára a második világháború erőviszonyai a szövetségesek javára billentek. Hitler parancsba adta: Párizs inkább váljon tűz martalékává, mint hogy ellenséges kezekbe kerüljön. Volker Schlöndorff valós történelmi személyeket fiktív történetbe helyező drámájában kínzó dilemma előtt áll a párizsi német helyőrség parancsnoka, Dietrich von Choltitz tábornok: pusztítsa el a fény városát több százezer ártatlan emberrel együtt, teljesítve a Führer parancsát, vagy hagyja meg az utókornak, veszélybe sodorva – a Gestapo várható bosszúja miatt – saját családtagjai életét.
Von Choltitz a város központjában lévő, zsúfolt méhkashoz hasonlító Meurice Hotelben száll meg, ahová egymás után érkeznek a látogatók, katonák, majd egy nap váratlanul betoppan Raoul Nordling svéd nagykövet. A diplomata egy rejtett lépcsősoron megy föl, hogy titokban meglátogassa szeretőjét, amikor „véletlenül” találkozik a tábornokkal. A további, többnyire zárt térben tartott cselekmény a két férfi köré szerveződik: csak a film végén tűnnek fel a szépséges Párizs utcái, melyek megóvása vagy pusztulása a dráma tétje.
A generális egy személyben felelős nemcsak a katonák, hanem a párizsiak életéért is. Láthatóan fáradt, szorong, nyomja a teher: lojális a Führerhez, de nem közömbös a milliónyi civil sorsa iránt sem. A nagykövet karizmatikus személyiség, fondorlatos és manipulatív diplomata, tisztában van vele, mikor milyen kártyát játszhat ki. Kettejük diskurzusából áll össze a film: Von Choltitz őrlődése és Nordling meggyőzési technikái macska-egér játékot produkálnak, az erőviszonyok folyamatosan változnak. Hol a diplomácia kerül a középpontba, hol a lelkiismeret, egy súlyos döntés felelőssége.
Nordling előre nem látott feltűnése erkölcsi kérdéssé fordítja át a politika stratégiai dimenzióját. A város elpusztítása, a történelmi nevezetességek megsemmisítése a Notre Dame-tól az Eiffel-toronyig végletes bűncselekményként tűnik fel. A nézők könnyen a nagykövet oldalára állhatnak nemesnek ható céljai miatt, de ahogy jobban kibontakozik a helyőrség parancsnokának alakja és motivációja, már jóval összetettebbnek látszik a kérdés. Két férfi a harcmező két oldaláról: találkoznak és megpróbálnak megfelelni saját lelkiismeretüknek, kultúrájuknak, politikai vezetőik elvárásainak úgy, hogy közben meg tudnak maradni tisztességes embernek. Ez az, ami miatt méltó ellenfélnek tekinthetjük őket.
Az Oscar-díjas, veterán német rendező Cyril Gely színházi koncepcióját vitte mozgóképre, ezért − az atmoszférát megalapozó, archív felvételeket használó kezdőmontázstól és néhány külső felvételtől eltekintve − a film egyetlen izgalmas verbális párbaj. A darabot 2011-ben mutatták be, nagy sikerét bizonyítja, hogy még ma is műsoron van a párizsi Theatre de la Medelaine-ben. A főszerepeket ugyanaz a két francia színész − Niels Arestrup és André Dussollier − alakítja, akik a színpadon is megformálják a generális és a nagykövet figuráját. S nyilván nem véletlenül maradt az eredeti szereposztás, hatásosan hozzák a karaktereket.
A mozi ugyan alapvetően fikció, de valószerűen mutatja be, hogy a történelmet olykor egy-egy kiválasztott ember alakítja. Olyan morális és intellektuális erőpróba tanúja lehet a néző Párizs tervezett megsemmisítésének előestéjén, ami tele van fordulatokkal és elegáns humorral. A film annak ellenére is képes fenntartani a feszültséget és az érdeklődést, hogy tudjuk, mi lesz a történet vége.
Pontszám: 8/10
Az utolsó éjszaka Párizsban (Diplomatie)
Színes, feliratos, francia–német filmdráma, 88 perc, 2014 (12)
Rendező: Volker Schlöndorff
Forgatókönyvíró: Volker Schlöndorff, Cyril Gely
Operatőr: Michel Amathieu
Szereplők: Niels Arestrup (Général von Choltitz), André Dussollier (Raoul Nordling)
Burghart Klaußner (Hauptmann Werner Ebernach)
Bemutató dátuma: 2014. augusztus 28. (Forgalmazó: Mozinet)
1944 augusztusára a második világháború erőviszonyai a szövetségesek javára billentek. Hitler parancsba adta: Párizs inkább váljon tűz martalékává, mint hogy ellenséges kezekbe kerüljön. Volker Schlöndorff valós történelmi személyeket fiktív történetbe helyező drámájában kínzó dilemma előtt áll a párizsi német helyőrség parancsnoka, Dietrich von Choltitz tábornok: pusztítsa el a fény városát több százezer ártatlan emberrel együtt, teljesítve a Führer parancsát, vagy hagyja meg az utókornak, veszélybe sodorva – a Gestapo várható bosszúja miatt – saját családtagjai életét.
Von Choltitz a város központjában lévő, zsúfolt méhkashoz hasonlító Meurice Hotelben száll meg, ahová egymás után érkeznek a látogatók, katonák, majd egy nap váratlanul betoppan Raoul Nordling svéd nagykövet. A diplomata egy rejtett lépcsősoron megy föl, hogy titokban meglátogassa szeretőjét, amikor „véletlenül” találkozik a tábornokkal. A további, többnyire zárt térben tartott cselekmény a két férfi köré szerveződik: csak a film végén tűnnek fel a szépséges Párizs utcái, melyek megóvása vagy pusztulása a dráma tétje.
A generális egy személyben felelős nemcsak a katonák, hanem a párizsiak életéért is. Láthatóan fáradt, szorong, nyomja a teher: lojális a Führerhez, de nem közömbös a milliónyi civil sorsa iránt sem. A nagykövet karizmatikus személyiség, fondorlatos és manipulatív diplomata, tisztában van vele, mikor milyen kártyát játszhat ki. Kettejük diskurzusából áll össze a film: Von Choltitz őrlődése és Nordling meggyőzési technikái macska-egér játékot produkálnak, az erőviszonyok folyamatosan változnak. Hol a diplomácia kerül a középpontba, hol a lelkiismeret, egy súlyos döntés felelőssége.
Nordling előre nem látott feltűnése erkölcsi kérdéssé fordítja át a politika stratégiai dimenzióját. A város elpusztítása, a történelmi nevezetességek megsemmisítése a Notre Dame-tól az Eiffel-toronyig végletes bűncselekményként tűnik fel. A nézők könnyen a nagykövet oldalára állhatnak nemesnek ható céljai miatt, de ahogy jobban kibontakozik a helyőrség parancsnokának alakja és motivációja, már jóval összetettebbnek látszik a kérdés. Két férfi a harcmező két oldaláról: találkoznak és megpróbálnak megfelelni saját lelkiismeretüknek, kultúrájuknak, politikai vezetőik elvárásainak úgy, hogy közben meg tudnak maradni tisztességes embernek. Ez az, ami miatt méltó ellenfélnek tekinthetjük őket.
Az Oscar-díjas, veterán német rendező Cyril Gely színházi koncepcióját vitte mozgóképre, ezért − az atmoszférát megalapozó, archív felvételeket használó kezdőmontázstól és néhány külső felvételtől eltekintve − a film egyetlen izgalmas verbális párbaj. A darabot 2011-ben mutatták be, nagy sikerét bizonyítja, hogy még ma is műsoron van a párizsi Theatre de la Medelaine-ben. A főszerepeket ugyanaz a két francia színész − Niels Arestrup és André Dussollier − alakítja, akik a színpadon is megformálják a generális és a nagykövet figuráját. S nyilván nem véletlenül maradt az eredeti szereposztás, hatásosan hozzák a karaktereket.
A mozi ugyan alapvetően fikció, de valószerűen mutatja be, hogy a történelmet olykor egy-egy kiválasztott ember alakítja. Olyan morális és intellektuális erőpróba tanúja lehet a néző Párizs tervezett megsemmisítésének előestéjén, ami tele van fordulatokkal és elegáns humorral. A film annak ellenére is képes fenntartani a feszültséget és az érdeklődést, hogy tudjuk, mi lesz a történet vége.
Pontszám: 8/10
Az utolsó éjszaka Párizsban (Diplomatie)
Színes, feliratos, francia–német filmdráma, 88 perc, 2014 (12)
Rendező: Volker Schlöndorff
Forgatókönyvíró: Volker Schlöndorff, Cyril Gely
Operatőr: Michel Amathieu
Szereplők: Niels Arestrup (Général von Choltitz), André Dussollier (Raoul Nordling)
Burghart Klaußner (Hauptmann Werner Ebernach)
Bemutató dátuma: 2014. augusztus 28. (Forgalmazó: Mozinet)
