© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
Robinson-szigeten élünk mind
Révész György: Utazás a koponyám körül
Révész György nevét az utóbbi időben mintha ritkábban emlegetnénk, pedig olyan gyöngyszemekkel gazdagította a magyar filmtörténetet, mint a 2 x 2 néha 5 vagy az Éjfélkor. Jó hír, hogy a direktor sokáig szinte „láthatatlan” munkája, az Utazás a koponyám körül a MaNDA gondozásában néhány hete megjelent DVD-n.
Révész György (1927–2003) nevét az utóbbi időben mintha ritkábban emlegetnénk, pedig olyan gyöngyszemekkel gazdagította a magyar filmtörténetet, mint a 2 x 2 néha 5 vagy az Éjfélkor, és igazi mestere volt az irodalmi alkotások filmre vitelének (A Pendragon legenda, Kakuk Marci). Jó hír, hogy a direktor eddig szinte „láthatatlan” munkája, az Utazás a koponyám körül a MaNDA gondozásában néhány hete megjelent DVD-n.
Karinthy 1937-ben kiadott könyve az író agydaganatának történetét rekonstruálja, a jelen szűrőjén keresztül idézi fel a múlt emlékeit. A leggyakrabban naplóregénynek nevezett munka valójában egyedi műfajt teremt: „az író elmesél valamit, ami mindenkivel megtörténhetik, abból a rendkívül figyelemreméltó alkalomból, mikor éppen vele történt meg”, olvashatjuk az előszóban. Révész hosszú előkészületek után, 1970-ben forgatta le a regény adaptációját, mely két párhuzamos szálon fut: az író agydaganatának felismeréséről szóló hű dokumentáció (betegség, műtét, út Stockholmba) összefonódik a „koponya világában” zajló szubjektív hallucinációkkal. A valóságábrázolás mellett a belső világ képi megjelenítése kap főszerepet: a fantázia, az álom és a hallucináció által átszínezett élmények és gondolatok reprezentálják az író világát, párhuzamok és egymásba csúszások révén botorkálunk a valóság és a fantázia, az emlékek és a víziók dimenziói közt.
Ennek az összetett és árnyalatokban gazdag birodalomnak a hiteles ábrázolásáért Illés György operatőr és Romvári József díszlettervező voltak felelősek. A fekete háttérben lüktetésszerűen meg-megjelenő figurák, jelenetek adják az író agyában zajló gondolatok kavalkádját, míg a végtelennek tűnő, vakító fehér sivatagban kóborló író (Latinovits Zoltán) alakja drasztikus erővel idézi fel a magányt, a kiszolgáltatottságot.
A film − ahogy a regény is − több mint egyszerű betegségmemoár: az emberi élet (és halál) nagy kérdéseit feszegeti. Egyrészt arról van szó, hogy nemcsak a halállal, de mélyebb értelemben az élettel is mindenki egyedül kerül szembe: „egy óriási Robinson-szigeten élünk mindannyian. Mindannyian, külön-külön, elhagyatva és egyedül”. Másrészt Latinovits zseniálisan összetett játékának köszönhetően Révész képes belecsempészni alkotásába a nő és férfi közti bonyolult viszonyrendszert és örök küzdelmet. Karinthy 1920-ban ismerte meg Böhm Arankát, későbbi feleségét, akivel tizennyolc évig tartó viharos szerelmet éltek meg: folyamatos veszekedéseik és nagy kibéküléseik mindenki számára ismertek voltak, mivel a nyilvánosság előtt zajlottak. Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva közös játéka formálja meg a „két lankadt szárnyú héja-madár nászát”, amelynek hitelessége abból is fakad, hogy a színészpáros az életben is a Karinthyékhoz hasonló szenvedélyekkel teli, viharos viszonyt folytatott egymással.
A film meggyőző és hatásos: a mulandósággal való szembenézés súlya egy percre sem engedi el a nézőt. Révész ugyanakkor a Karinthyra jellemző mély öniróniával, filozofikus humorral képes egyensúlyt teremteni tragikum és komikum pólusai közt, így alkotása nem válik túlontúl nyomasztóvá. A MaNDA DVD-jén a filmet digitálisan felújítva, a sorozat eddigi darabjaihoz hasonló, kiváló képminőségben tekinthetjük meg. A kiadvány extráján Révész György beszél a filmről.
Pontszám: 8/10
Utazás a koponyám körül
Színes, magyar filmdráma, 77 perc, 1970 − MaNDA DVD 2015
Rendező és forgatókönyvíró: Révész György
Író: Karinthy Frigyes
Operatőr: Illés György
Szereplő(k): Latinovits Zoltán (Karinthy Frigyes), Ruttkai Éva (Karinthy felesége), Törőcsik Mari (Szonya), Balázs Samu (Pötzl professzor), Major Tamás (a bajuszos levantei), Sinkovits Imre (cirkuszigazgató), Kállai Ferenc (pszichoanalitikus)
Karinthy 1937-ben kiadott könyve az író agydaganatának történetét rekonstruálja, a jelen szűrőjén keresztül idézi fel a múlt emlékeit. A leggyakrabban naplóregénynek nevezett munka valójában egyedi műfajt teremt: „az író elmesél valamit, ami mindenkivel megtörténhetik, abból a rendkívül figyelemreméltó alkalomból, mikor éppen vele történt meg”, olvashatjuk az előszóban. Révész hosszú előkészületek után, 1970-ben forgatta le a regény adaptációját, mely két párhuzamos szálon fut: az író agydaganatának felismeréséről szóló hű dokumentáció (betegség, műtét, út Stockholmba) összefonódik a „koponya világában” zajló szubjektív hallucinációkkal. A valóságábrázolás mellett a belső világ képi megjelenítése kap főszerepet: a fantázia, az álom és a hallucináció által átszínezett élmények és gondolatok reprezentálják az író világát, párhuzamok és egymásba csúszások révén botorkálunk a valóság és a fantázia, az emlékek és a víziók dimenziói közt.
Ennek az összetett és árnyalatokban gazdag birodalomnak a hiteles ábrázolásáért Illés György operatőr és Romvári József díszlettervező voltak felelősek. A fekete háttérben lüktetésszerűen meg-megjelenő figurák, jelenetek adják az író agyában zajló gondolatok kavalkádját, míg a végtelennek tűnő, vakító fehér sivatagban kóborló író (Latinovits Zoltán) alakja drasztikus erővel idézi fel a magányt, a kiszolgáltatottságot.
A film − ahogy a regény is − több mint egyszerű betegségmemoár: az emberi élet (és halál) nagy kérdéseit feszegeti. Egyrészt arról van szó, hogy nemcsak a halállal, de mélyebb értelemben az élettel is mindenki egyedül kerül szembe: „egy óriási Robinson-szigeten élünk mindannyian. Mindannyian, külön-külön, elhagyatva és egyedül”. Másrészt Latinovits zseniálisan összetett játékának köszönhetően Révész képes belecsempészni alkotásába a nő és férfi közti bonyolult viszonyrendszert és örök küzdelmet. Karinthy 1920-ban ismerte meg Böhm Arankát, későbbi feleségét, akivel tizennyolc évig tartó viharos szerelmet éltek meg: folyamatos veszekedéseik és nagy kibéküléseik mindenki számára ismertek voltak, mivel a nyilvánosság előtt zajlottak. Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva közös játéka formálja meg a „két lankadt szárnyú héja-madár nászát”, amelynek hitelessége abból is fakad, hogy a színészpáros az életben is a Karinthyékhoz hasonló szenvedélyekkel teli, viharos viszonyt folytatott egymással.
A film meggyőző és hatásos: a mulandósággal való szembenézés súlya egy percre sem engedi el a nézőt. Révész ugyanakkor a Karinthyra jellemző mély öniróniával, filozofikus humorral képes egyensúlyt teremteni tragikum és komikum pólusai közt, így alkotása nem válik túlontúl nyomasztóvá. A MaNDA DVD-jén a filmet digitálisan felújítva, a sorozat eddigi darabjaihoz hasonló, kiváló képminőségben tekinthetjük meg. A kiadvány extráján Révész György beszél a filmről.
Pontszám: 8/10
Utazás a koponyám körül
Színes, magyar filmdráma, 77 perc, 1970 − MaNDA DVD 2015
Rendező és forgatókönyvíró: Révész György
Író: Karinthy Frigyes
Operatőr: Illés György
Szereplő(k): Latinovits Zoltán (Karinthy Frigyes), Ruttkai Éva (Karinthy felesége), Törőcsik Mari (Szonya), Balázs Samu (Pötzl professzor), Major Tamás (a bajuszos levantei), Sinkovits Imre (cirkuszigazgató), Kállai Ferenc (pszichoanalitikus)
