Révész György (1927–2003) nevét az utóbbi időben mintha ritkábban emlegetnénk, pedig olyan gyöngyszemekkel gazdagította a magyar filmtörténetet, mint a
2 x 2 néha 5 vagy az
Éjfélkor, és igazi mestere volt az irodalmi alkotások filmre vitelének (
A Pendragon legenda,
Kakuk Marci). Jó hír, hogy a direktor eddig szinte „láthatatlan” munkája, az
Utazás a koponyám körül a MaNDA gondozásában néhány hete megjelent DVD-n.
Karinthy 1937-ben kiadott könyve
az író agydaganatának történetét rekonstruálja, a jelen szűrőjén keresztül idézi fel a múlt emlékeit. A leggyakrabban naplóregénynek nevezett munka valójában egyedi műfajt teremt: „az író elmesél valamit, ami mindenkivel megtörténhetik, abból a rendkívül figyelemreméltó alkalomból, mikor éppen vele történt meg”, olvashatjuk az előszóban. Révész hosszú előkészületek után, 1970-ben forgatta le a regény adaptációját, mely két párhuzamos szálon fut: az író agydaganatának felismeréséről szóló hű dokumentáció (betegség, műtét, út Stockholmba) összefonódik a „koponya világában” zajló szubjektív hallucinációkkal. A valóságábrázolás mellett a belső világ képi megjelenítése kap főszerepet: a fantázia, az álom és a hallucináció által átszínezett élmények és gondolatok reprezentálják az író világát, párhuzamok és egymásba csúszások révén botorkálunk a valóság és a fantázia, az emlékek és a víziók dimenziói közt.
Ennek az összetett és árnyalatokban gazdag birodalomnak a hiteles ábrázolásáért Illés György operatőr és Romvári József díszlettervező voltak felelősek. A fekete háttérben lüktetésszerűen meg-megjelenő figurák, jelenetek adják az író agyában zajló gondolatok kavalkádját, míg a végtelennek tűnő, vakító fehér sivatagban kóborló író (
Latinovits Zoltán) alakja drasztikus erővel idézi fel a magányt, a kiszolgáltatottságot.
A film − ahogy a regény is − több mint egyszerű betegségmemoár: az emberi élet (és halál) nagy kérdéseit feszegeti. Egyrészt arról van szó, hogy nemcsak a halállal, de mélyebb értelemben az élettel is mindenki egyedül kerül szembe: „egy óriási Robinson-szigeten élünk mindannyian. Mindannyian, külön-külön, elhagyatva és egyedül”. Másrészt Latinovits zseniálisan összetett játékának köszönhetően Révész képes belecsempészni alkotásába a nő és férfi közti bonyolult viszonyrendszert és örök küzdelmet. Karinthy 1920-ban ismerte meg Böhm Arankát, későbbi feleségét, akivel tizennyolc évig tartó viharos szerelmet éltek meg: folyamatos veszekedéseik és nagy kibéküléseik mindenki számára ismertek voltak, mivel a nyilvánosság előtt zajlottak. Latinovits Zoltán és
Ruttkai Éva közös játéka formálja meg a „két lankadt szárnyú héja-madár nászát”, amelynek hitelessége abból is fakad, hogy a színészpáros az életben is a Karinthyékhoz hasonló szenvedélyekkel teli, viharos viszonyt folytatott egymással.
A film meggyőző és hatásos: a mulandósággal való szembenézés súlya egy percre sem engedi el a nézőt. Révész ugyanakkor a Karinthyra jellemző mély öniróniával, filozofikus humorral képes egyensúlyt teremteni tragikum és komikum pólusai közt, így alkotása nem válik túlontúl nyomasztóvá. A MaNDA DVD-jén a filmet digitálisan felújítva, a sorozat eddigi darabjaihoz hasonló, kiváló képminőségben tekinthetjük meg. A kiadvány extráján Révész György beszél a filmről.
Pontszám:
8/10
Utazás a koponyám körül
Színes, magyar filmdráma, 77 perc, 1970 − MaNDA DVD 2015
Rendező és forgatókönyvíró:
Révész György
Író:
Karinthy Frigyes
Operatőr:
Illés György
Szereplő(k):
Latinovits Zoltán (Karinthy Frigyes),
Ruttkai Éva (Karinthy felesége),
Törőcsik Mari (Szonya),
Balázs Samu (Pötzl professzor),
Major Tamás (a bajuszos levantei),
Sinkovits Imre (cirkuszigazgató),
Kállai Ferenc (pszichoanalitikus)