Szerelem háború idején

A MaNDA Szabó István klasszikusával, a Bizalom című filmmel gyarapította a felújított régi magyar filmek sorát. A rendező a hetvenes évekbeli formai kísérletei után ezúttal egy hagyományosabb szerelmi történetet mesél el a második világháború színfalai között.



Szabó Istvánt sok kritika érte mind politikai szerepvállalása (ügynökmúlt a rendszerváltás előtt), mind művészi stílusváltásai miatt. Sokak szerint Szabó mindig az aktuális művészi trendekhez igazodott, és saját, eredeti stílust valójában soha nem alakított ki: korai rövidfilmjeiben (pl. Te), illetve az Álmodozások korától a Szerelmesfilmig a francia új hullám (Francois Truffaut) hatása alatt állt, a Tűzoltó utca 25 és a Budapesti mesék a francia „balpartosok” (Alain Resnais) időfelbontásos technikáit vette át, míg a Bizalomtól és a Mephistótól kezdve a hagyományos történetmesélést visszaállító akadémista fordulathoz csatlakozott.

Persze egy filmrendező pályáját nemcsak a stílus határozza meg, hanem a témák is. Szabó Istvánról pedig lehet mondani jót és rosszat, de azt el kell ismerni, hogy Jancsó Miklós mellett – igaz, nála sokkal tradicionálisabb módon – képes volt a rendszerváltás előtt egyszerre univerzális-nemzetközi, ugyanakkor lokális és összetéveszthetetlenül magyar lenni történeteiben. Igaz ez a Bizalomra is, amely az Álmodozások korához vagy az Apához hasonlóan részben az Európát és Magyarországot egyaránt érintő második világégést és örökségét, illetve a vészkorszak idején, a diktatúrában tanúsított magatartásmódokat vizsgálja.



A Bizalom története erősen emlékeztet Roberto Rossellini neorealista klasszikusa, a Paisà című háborús dráma firenzei epizódjára, melyben egy párját kereső idegen nő és egy idegen partizán férfi között mély, bensőséges kapcsolat szövődik. Szabó István művében is a második világháború utolsó napjaiban járunk, „az oroszok már a spájzban vannak”, a fővárosban eluralkodni látszik a káosz, tombol a nyilasterror. Kata és orvos férje, a baloldali érzületű Kálmán bujkálni kényszerülnek politikai nézeteik miatt, így ideiglenesen elválnak egymástól. Kata álnevet és hamis személyazonosságot kap, és egy Bíró János nevű, feltehetően szintén fals identitású erdélyi menekült férfival kerül össze, hogy férjet és feleséget játsszanak. Úgy tűnik, minden rendben megy, ám a két riadt ember túlságosan is jól alakítja szerepét, és dacára a háborúnak, forró románc lobban fel közöttük.

Noha az alapfelállás nem túl eredeti, a Bizalom rendkívül erős kamaradráma. A fojtogató atmoszféra és a címbéli érzelem ábrázolása kiválóan működik: Szabó, mint majd a Mephistóban, már itt is pontosan és átélhetően jeleníti meg az egyén életére rátelepedő diktatúrát, amely taktikázásra, hazudozásra, a saját identitás elnyomására kényszerít. Bizonyos értelemben már ez a film is önvallomásként fogható fel az ügynökszerepet vállaló rendező részéről, mert miként Kata és Bíró János, Szabó is két identitással bírt a rendszerváltás előtt, melyek konfliktusba kerültek egymással. A Bizalom így képes Szabó István személyes válságát és a sajátos magyar történelmi közeget a diktatúra általános természetrajzává alakítani egy szerelmi drámán keresztül.



Igen erősek a színészi alakítások. A sok helyről ismerős melodrámát Andorai Péter és Bánsági Ildikó kiváló játéka emeli emberivé és átélhetővé. Külön kiemelendő Andorai és karaktere: Bíró János titokzatossága és elidegenedettsége aktuálisabb és univerzálisabb korproblémát vázol fel, mint a bajba jutott, reménytelenül szerelmes melodrámai hősnő szokványos figurája. Bíróban a posztmodern, kifürkészhetetlen, identitásait ruhaként váltogató egyén jelenik meg, aki mindenkivel szemben bizalmatlan, önmagát is beleértve, és hiába próbálunk mögé tekinteni, csak újabb és újabb rejtélyekre bukkanunk – ez a megfejthetetlenség okozza az érzelmileg összezavarodott Kata szenvedését is.

Noha a témát és a korszakot négy évvel Szabó műve előtt sokkal átütőbben dolgozta fel Fábri Zoltán Az ötödik pecsétben, érdemes beruházni a MaNDA felújított kiadványába, már csak azért is, mert a film mellett a DVD-n megtalálható egy negyvenperces beszélgetés is a rendezővel és Koltai Lajos operatőrrel a Bizalom keletkezéséről és utóéletéről.

Pontszám: 8/10

Bizalom
Színes, magyar dráma, szerelmi történet, 101 perc, 1980, Manda DVD 2016
Rendező: Szabó István
Író: Szabó István, Szántó Erika
Forgatókönyvíró: Szabó István
Zeneszerző: Polgár Tibor
Operatőr: Koltai Lajos
Szereplő(k): Kata (Bánsági Ildikó), Bíró János (Andorai Péter), Kálmán / Kata férje (Balázsovits Lajos), János felesége (Halász Judit), Pali (Bezerédi Zoltán), Hoffman (Dunai Tamás), Bözsi (Kishonti Ildikó)