Amikor a vérprofi pánikbeteg nyomozni kezd

Ha a rendező egyik célja az volt, hogy olyan látványvilágot hozzon létre és olyan moziélményt adjon, amit magyar filmtől ritkán kapunk, akkor ezt a célt sikeresen megvalósította. Az X – A rendszerből törölve itt és most játszódik Budapesten. A város választások előtt áll, az utcákon eluralkodik a zűrzavar: vandalizmus, tüntetések, anarchista akciók teszik lehetetlenné a békés életet. Az operatőr, Szecsanov Martin már a kezdő képsorokkal leveszi a nézőt a lábáról – Budapest nevezetességeiről készült, fejjel lefelé fordított felvételekkel kezdődik a film, amelyek egy olyan feje tetejére állt, korrupt világot szimbolizálnak, ahol az igazság halott, s ahol pillanatok alatt nyakig mocskos lesz, aki beszáll a politikába.

A Budapesti Rendőr-főkapitányságon dolgozó Éva (Balsai Móni) rég nem nyomoz, pedig kitűnő rendőr. Észreveszi, megérzi azt is, ami fölött minden kollégája elsiklik, ott is meglátja a bűnt, ahol minden más zsaru inkább balesetet sejt. Neki tűnik fel, hogy a fővárosban rövid időn belül elkövetett jó néhány öngyilkosság között összefüggés lehet. A rendőrség lezártnak tekinti az ügyeket, a választások előtt a főkapitány nem kíván kétséges, bizonyíthatatlan esetekkel foglalkozni, azonban felkerül vidékről a központba egy új tiszt, Péter (Schmied Zoltán), aki rögtön felfedezi kolléganője különleges tehetségét. Együtt erednek a felderítetlen esetek nyomába, és egyre jobban belekeverednek egy szövevényes bűncselekmény-sorozatba, amelynek gyökerei messzire vezetnek.

Éva jó nyomozó, de labilis, rendkívül összetett személyiség, akit nyomaszt a férje halála. A veszteség óta elhanyagolja külsejét, többnyire szürke ruhákat hord, igyekszik láthatatlan maradni munkatársai között. Egyedül neveli kamasz lányát (Bujáki Zsófi), akivel nehezen találja meg a hangot, és pánikbetegséggel küzd – vagyis nem szuperhős, hanem egy hétköznapi ember, aki tulajdonképpen bármelyikünk lehetne. A film pont azért is működik olyan jól, mert nagyon emberi húrokat pendít meg: nem kendőzi el a gyengeséget, a sebezhetőséget, a mélypontokat.

A rendező a főhős érzelmein keresztül igyekszik bevonni a nézőt az erőszak és a korrupció világába. Éva lelki- és tudatállapotát remekül leköveti a film akusztikája: kiegyensúlyozatlan lélegzetvétele felerősítve hallható – jól érzékelhető így a pszichés nyomás. Balsai Móni azt hozza, amit tőle várunk: bombabiztos színészi eszköztárat, hiteles, tűpontos játékot. A színésznőnek annyi színházi és filmes arca van, hogy már meg sem lepődünk lenyűgöző, hátborzongató alakításán. Schmied épp olyan jól játssza az ambiciózus nyomozófigurát, mint a tizenegy évvel ezelőtt a Rohonyi Gábor rendezte Konyecben. Kulka János betegsége után ebben az alkotásban látható először a filmvásznon – egy pofátlanul gazdag vállalkozót alakít, rendkívül hitelesen. Schneider Zoltán nélkül lassan már elképzelhetetlen lesz magyar krimi és thriller, ő szinte áthozta A Viszkisből az ott megismert, idegeskedő, kiabálós nyomozó karakterét.

A néha megremegő, gyakran homályos kép és a kicsit eltorzuló hangok a feszültség fokozását szolgálják, aláhúzzák az Éva elméjében dúló viharokat. Mélységet adnak a történéseknek az időnként visszaemlékezésként bevágott jelenetek (kizárólag ekkor láthatjuk Évát mosolyogva, világos ruhában és sminkben). Mindehhez hozzájön a hol vészjósló, hol pedig gyorsan lüktető, energikus zene, plusz a film végén felcsendülő Evergreen című dal, ami telitalálat. A Jónás Vera és Kozma Kata által írt szám pontosan olyan hideg, mint a skandináv krimik világa, s pont olyan fájdalmas, mint időnként a magyar valóság.

A hangulat összességében nyomasztó és borongós. Láthatunk üldözéseket, verekedéseket és rohamrendőrös támadást is, de Ujj Mészáros Károlyt ebben a történetben a vérfröcskölésnél vagy az erőszaknál sokkal inkább az emberi dráma, a nyomozás mögött rejlő mélyebb társadalmi probléma, a kisember kiszolgáltatottsága és a médiakritika érdekelte. Ezt támasztják alá a felülnézetből vetített, Budapest betonrengetegét mutató képsorok vagy a patkánytetemből falatozó róka jelenete mint az ember könyörtelenségének szimbóluma.

A filmet bátran ajánljuk mindenkinek, aki egy erős drámai helyzetekkel átszőtt, profin összerakott, borzongató, skandináv hangulatú magyar krimire vágyik.

Pontszám: 9/10

X – A rendszerből törölve
magyar thriller 114 perc, 2018
Rendező: Ujj Mészáros Károly
Forgatókönyv: Ujj Mészáros Károly, Hegedűs Bálint
Operatőr: Szecsanov Martin
Szereplők: Balsai Móni (Éva), Schmied Zoltán (Zoltán), Bede-Fazekas Szabolcs (Feri), Molnár Áron (Balázs), Básti Juli (igazgatónő), Szirtes Ági (orvosszakértő), Szabó Győző (ügyvéd)
Bemutató dátuma: 2018. november 1. (Forgalmazó: InterCom)
16 éven aluliak számára nem ajánlott!