KO-fociválogatott, avagy kezdő tizenegyünk futballkedvelő olvasóknak a vb idejére

Négyévente minden futballszurkoló vb-lázban ég, kezdődnek sorra a meccsek, jönnek a kilencvenpercnyi izgalmak, felvillanó örömök, váratlan csalódások, bánatos legyintések, fokozódó bosszankodások, ahogy az ilyenkor szokás. „Mikor a vasárnapi labda, az édeni Nap gyepszőnyegen guruló bőrszobra cikkcakkos útján elindul, és az utcák átadatnak a szélnek meg a fák lélegzetének, és a szobák elhomályosodnak, és az emberi tekintetek, e nyugtalan elektromos pálcikák vége összeér, fellobbantva a képernyők fehér tüzét, és a stadionok kő-galériája morajjal mérhető varázslat örvényében forog…” – ahogy Marsall László írja a Vasárnap című versében. Mert a futball egyszerre sport, versengés, küzdelem és szórakoztatóipari látványosság, televíziós műsor és közösségi részvétel. Vagy a másik oldalról összetartozás a szurkolásban, diadalban és szomorúságban, valamint hullámvasút az elragadtatásnak és az elkeseredésnek a pillanat törtrésze alatti váltakozásaiban.

De a sporton túl a futball számunkra egy élő műfaj, alapvető színpadi jegyekkel, hiszen behatárolt tér- és időfüggő, porondja a stadion, felvonásai a félidők, komolyabb drámák esetén hosszabbítással. Az előadás dramaturgiája következetes, és íratlan szabályai szerint mindig tartalmaznia kell néhány teátrális kötelező elemet, mint például a gólörömök koreográfiái, a kihagyott helyzetek utáni gyász, no meg a gyakoribb és látványosabb mutatványok esések után: a futballszínpadon halálos sérültként esik össze, majd hosszú szenvedések után csodás gyógyulásban részesül mindenki, akihez szabálytalanul érnek hozzá (szinte érthetetlen, hogy ezekre a kiváló színészi teljesítményekre nem jár legalább egy különdíj meccsenként). Mindezek mellett elbeszélő műfaj is, hősköltemény vagy lírai tragédia, de lehet egyik pillanatában burleszk, mely végül passiójátékba fordul – szenvedéstörténet, megváltás nélkül. A közvetítés során olykor óda, eposz, megrendítő monológ, esetenként komédiába hajló abszurd. Előre sosem jósolható, megírhatatlan történet, a szemünk előtt születő színjáték, másnak mégis szívhez szóló tragédia.

Vagyis a futball végső soron és minden esetben: poétikus, mint minden szenvedély.

Korábbi írásainkból és interjúinkból válogatva ehhez a szenvedélyhez való csatlakozásra invitáljuk az olvasókat. Jó szórakozást és jó szurkolást kívánunk!

1. Kezdetben vala a futball – Gazdag József Egy futballfüggő naplójából című kötetéről

„Foci és fizika, foci és űrutazás, foci és kulturális identitás, foci és történelem, foci és vallás, minden, de minden összefügg itt a focival, vagy ha nem, Gazdag József tesz róla, hogy összefüggjön.” (2015.06.01 – Szerző: Kolozsi Orsolya)

2. A csillogás mögött – Szekrényes Miklós Budifoci című könyvéről

„Szekrényes Miklós jó pár tárcát kanyarított a megyei másodosztályú labdarúgás életéről. Mielőtt a pályának kijelölt, futballra legtöbbször alkalmatlan terepre lépnének, a másnapos játékosok még bevesznek egy gyógysört, elpippantanak egy cigarettát, az edző meg elindul oda, ahová még Király Gábor is gyalog jár.” (2018.01.23 — Szerző: Bornemissza Ádám)

3. Dicsőség és hősiesség helyett – Interjú Fodor Péterrel

„A versenysportok iránti nemzetközi érdeklődés akár önmagában is magyarázat lehet arra, hogy a filmgyártás évtizedek óta csúcsra járatott szorgalommal ontja a sporttémájú alkotásokat. Vajon mi jellemzi a műfaj magyar történetét? Erről beszélgettünk Fodor Péter kultúrakutatóval.” (2019.06.20 — Szerző: Énekes András Előd)

4. Döbrögi és a roma focisták – M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor Brazilok című filmjéről

„Nagyon kevés jó, még kevesebb pozitív hangvételű filmet láttunk a magyarországi cigány kultúráról – a Brazilok című kusturicás sportdráma viszont megtöri a jeget. Remek szatíraként is működik, amely vidéki fociőrült romákat mutat be.” (2017.04.06 — Szerző: Benke Attila)

5. 90 perc az élet – A FAQ: Izland–Magyarország című előadásról

„Menni vagy maradni? Miért hagyja el valaki az országot, ahova született? Mit képzel el ideális lakóhelyként? Teremthető-e idegen földön igazi otthon? Ezeket a kérdéseket feszegeti Barcsai Bálint dokumentarista alapú rendezése, a Jurányi Házban látható Izland–Magyarország, amelynek szövegét internetes fórumok, blogok, Facebook-csoportok bejegyzései, valamint Pereszlényi Erika fotós által utcán, buszon hallott és lejegyzett beszélgetések alapján állították össze.” (2018.06.19 — Szerző: Jónás Ágnes)

6. Szerelmes szurkolók – Kritika a Becsúszó szerelem című filmről

„A film meglepően nyíltan és sok humorral beszél a cigánysággal kapcsolatos sztereotípiákról, meddőségről és örökbefogadásról, de a focidrukkerek ellentmondásos világába is bepillantást enged.” (2020.11.16 — Szerző: Jónás Ágnes)

7. „Nem szabad hátradőlni és lazítani” – Beszélgetés Balázs János zongoraművésszel

„[E]gy jó focimeccs a tévében teljesen kikapcsol, ami nem árt, hiszen folyton jár az agyam. […] Szeretem a látványos, nem taktikai futballt, mint amilyen Brazíliáé, Uruguayé. Szociálisan érzékeny drukker vagyok, azaz mindig a gyengébb csapatnak szurkolok. Ronaldo megosztó személyiség, de a sportteljesítménye vitathatatlan. A pályán mindig a legjobb formáját hozza, és mindig képes valami pluszt hozzátenni a meccsekhez. Alázattal, szorgalommal dolgozik a kupái és a több millió dolláros fizetése ellenére is.” (2018.08.07 — Szerző: Jónás Ágnes)

8. Mit gondolt Szép Ernő a fociról? – Szép Ernő-konferencia a PIM-ben

„Igazi kuriózumok hangzanak el Tarján Tamás előadásában, aki Szép Ernő sportverseiről értekezik. Bár sem a Nyugatról, sem a szerzőiről nem a sport jut eszünkbe, a legismertebb magyar irodalmi folyóirat igenis közölt olimpiai beszámolókat, Heltai, Krúdy vagy Karinthy pedig rajongtak a sportért, és szívesen írtak is róla. Szép Ernőt a játék infantilizmusa, gyermeki öröme fogta meg.” (2014.11.12 — Szerző: Szarka Károly)

9. Egypercesek fotópapíron – Hans van der Meer Apró rejtélyek című kiállításáról

„Ezeket a fotókat nézve különösen szembetűnő, hogy a televízió közvetítésében megjelenő szuperközelik mennyire mesterséges nézőpontot hoznak létre. A vidéki futballpálya hétköznapi egyszerűsége nemcsak a realitás változatosságának teljességére mutat rá, hanem kontrasztként áll a csúcsfutball kereskedelmi szempontok szerint előre meghatározott és erősen kontrollált, hamis képi reprezentációjával szemben.” (2022.10.15 — Szerző: Dobri Imre)

10. Egy sztárfutballista sorsa a történelem és a politika sodrában – António Pinhão Botelho Ruth című filmjéről

„Cristiano Ronaldo és Luís Figo előtt is volt szupersztárja a portugál labdarúgásnak: Eusébio. Eusébio da Silva Ferreira 1942-ben született az akkor gyarmati Mozambikban portugál apától és mozambiki anyától. A Fekete Párducként is ismert labdarúgó volt az első világhírű afrikai játékos.” (2019.12.09 — Szerző: Váradi Nagy Péter)

11. Utazás téren, időn, művészeten át – Az AWAY FROM című kiállításról

„Sándor Krisztián afroportréi a futball világából ismert szereplőkre asszociálnak. A megjelenített figurákat értelmezhetjük valós személyekként, akik hatalmas utat tettek meg szülőhazájuk és mai karrierjük helyszíne, illetve helyzete között. De ha a labdarúgás közegét multikulturális olvasztótégelyként fogjuk fel, úgy az utazás szempontrendszere a társadalomban játszódó folyamatok felé nyílik meg.” (2015.07.02 — Szerző: Sipos Tünde)

+1. Így készült – Szekrényes Miklós műhelyesszéje

„A gyöngyösi születésű író, tanár, fociedző Szekrényes Miklós legutóbbi Élni olyan/Meghalni olyan című novelláskötete megírástörténetét meséli el. Emelkedések, zuhanások, visszaszokások, múltból és jövőből kinyúló segítő kezek sztoriját. És azt, hogy hogyan lesz a rendből káosz, majd a káoszból rend.” (2021.06.21 — Szerző: Szekrényes Miklós)