Győri advent isteni szponzorral

Idén rendezték meg tizedik alkalommal az Öt Templom Fesztivált. Hogyan indult útjára, miből nőtte ki magát e programsorozat országunk közkedvelt eseményévé?

Több szempontból érdekes fesztivál ez. Egyrészt azért – és ezt sokszor el szoktuk mondani –, mert sör és virsli nélküli programsorozat áll a fókuszában. Manapság a fesztiválok döntő többsége a vendéglátásra támaszkodik – esetünkben nincs büfé, sem árusítás, vagyis a vendéglátásból származó bevétel egyáltalán nincs jelen az Öt Templom életében. Van úgy, hogy a görög katolikus parókia szeretetvendégséget rendez, de ennek csupán jelképes a perselyára. Nem stimuláljuk, és nem hangoljuk rá vendégeinket egy-egy koncertre azzal, hogy itallal kínáljuk őket. Fontosnak tartjuk, hogy a programjainkon való részvétel józan állapotban történjen, vagyis hogy a kellemes hangulatot ne tudatmódosítók hatására – négy-öt sörrel – érjék el a hozzánk látogatók. Úgy gondoljuk, hogy az illuminált állapotban történő mulatozás nem egyeztethető össze a zsidó-keresztény kultúra komolyságával. Fontos, hogy aki hozzánk ellátogat, tisztában legyen azzal, hogy nem rock koncerten fog csápolni, a katartikus élmény az előbb említett értékek mentén, tiszta tudattal kell hogy beteljesüljön.

Mekkora hátránnyal indul egy olyan fesztivál, amelyik terülj, terülj asztalkám és delírium helyett „csupán” lelki táplálékot kínál?

Óriásival! Amikor felvetettük a „nincs virsli, nincs sör” ötletet, többen a szemünkbe is mondták, hogy nem vagyunk normálisak. Cégek például nem is mernek bennünket támogatni – talán mert cikinek érzik a vallási arcú, árusításból származó bevételt mellőző kulturális fesztiválok támogatását. Szerencsére egy szponzorunk azért mindig akadt: az Úristen. Sokszor tűnt úgy, hogy összeomlik, amit megálmodtunk, de valami csoda folytán mindig meg tudtuk tartani a soron következő fesztivált, és életben tartottuk az Európában unikumnak számító zsidó-keresztény kultúrát fókuszba állító rendezvényt.

Ha jól tudom, az Öt Templom ötlete 2003-2004 táján fogalmazódott meg az ön fejében, majd Borsa Katával közösen dolgozták ki a projektet, ám egyikőjük sem számított kezdőnek a szervezés terepén.

Borsa Katával valóban nem ez volt életünk első fesztiválja: Kata a Sziget Fesztivál kezdete óta három-négy helyszín programjáért felel. Jómagam sem zöldfülűként csöppentem a szervezésbe: a Sziget számomra sem ismeretlen terep, ráadásul több önálló programot vittünk már külföldi fesztiválokra is. Nem arról volt tehát szó, hogy két tapasztalatlan kezdő álmodott egy nagyot. Átgondolt fesztiválterv volt a fejünkben, ami szerencsére lassan már tizenegyedik éve él a magyar köztudatban.

Szerencsére vagy hála Istennek?

Hála Istennek. Ha azzal a kérdéssel fordulnak hozzánk, hogy kinek a fejéből pattant ki a fesztivál ötlete, arra is azt szoktuk válaszolni, hogy a Jóistené. A másik válaszunk a 2005-ös Európa Kulturális Fővárosa pályázatához kötődik, melynek második fordulójába Győr városa is bekerült. A gondolat, hogy az évszázadok alatt épült, hatszáz méterén belül található öt felekezet templomát évente egyszer fesztiválköntösbe öltöztessük, már korábban megfogalmazódott bennem. De az Öt Templomot mint opciót 2005-ben írtuk bele a pályázati projektünkbe, vállalva, hogy nyerés esetén meg is valósítjuk. Az Újvárosra fókuszáltunk, amely egyébként meglehetősen elhanyagolt volt ekkoriban. Úgy gondoltuk, hogy újrafoglalással, újraértelmezéssel és újrahasznosítással a lepusztult, szociális bérlakások halmazából álló városrészt rehabilitálhatnánk. Győr az idők során kétpólusúvá vált: az egyik pólust a sokak által ismert belváros, a püspöki székhely testesítette meg, a másikat a folyó túlpartján fekvő Újváros. Előbbiben, épp a püspöki fennhatóság miatt, nem volt megengedett a vallási-etnikai sokszínűség, míg Újvárost az ortodoxok, németek, szerbek, zsidók, szlávok viszonylag békés, egymást segítő együttélése jellemezte, és ennek a történelmi adottságnak a nyomán épült, és élő gyülekezetekkel működik a mai napig is az öt templom.

A városrehabilitáción túl milyen egyéb küldetést álmodtak a Fesztivál mögé?

Nem titkolt célunk volt, hogy a városban élők megismerhessék a városrészben található, különböző felekezeteket és etnikumokat képviselő templomokat, és idővel a városhatáron, országhatáron túlra is eljuthasson az egymás mellett békében álló templomok üzenete. Az ismeretlentől való félelem a gyűlölet egyik forrása – ezt elkerülendő szerettük volna elérni, hogy az egymáshoz látogatók pozitív élményekkel és ismeretekkel gazdagodva térjenek haza, hogy a különböző felekezetű városlakók kicsit közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy urbanisztikus szempontból is jobban közösségi polgárokká váljanak, legyenek büszkék az öt templomra (evangélikus, görögkatolikus, római katolikus, református templom, valamint egy zsinagóga).

Az a szép ebben a kezdeményezésben, hogy követendő példa lehet országunk nem Győrben élő polgárai számára is.

Megtanít arra, hogyan legyünk befogadóbbak, hogyan kerüljük a szegregálást, hogyan lehetünk toleránsabbak és megértőbbek egymással. Úgy vélem, ez a Kárpát-medencében való létezés egyik alappillére.

Szintén öt templom szolgál a november 27. és december 28. között látogatható Advent rendezvényük apropójául. Milyen programokkal várják az érdeklődőket?

Programjaink fizetős és ingyenes struktúrából állnak össze: fellépőink között üdvözölhetjük többek között a Budapest Bárt, a Muzsikás együttest. A kisebb színházi előadások közül Majoros Ági Tükör című Pilinszky-emlékestjét vagy a Don Giovannit emelném ki.

A Bibliaórák, az Adventi estek, a tradicionálisan klasszikus zenei produkcióink, például Ittzés Gergely szólófuvola estje, a kamarazenei koncertek ingyenesen látogathatók. Specialitásunk között tartjuk számon a családi zenei esteket, ahol olyan családoknak nyújtunk bemutatkozási lehetőséget, akik a generációs együtt muzsikálás örömét mutatják be a közösségeknek, mi több, a városban működő zeneiskolák is képviseltetik magukat. Az adott egyházak ünnepi rendezvényeit műsorfüzetben foglaltuk össze – informatív dokumentum lesz ez az utókor számára is.

A hanukára is kiemelt figyelmet fordítanak. Milyen élményeket és felfedezéseket nyújt ez az ünnep a Győri Zsidó Hitközség szervezésében?

A hanukát a közkedvelt és felújított zsinagógában rendezzük meg, mindenkit – zsidó, nem zsidó vallású érdeklődőt egyaránt – szeretettel várunk. A fények ünnepét a szokásos hanukai szertartás után Bíró Eszter ünnepi koncertje zárja.

Mekkora az „átjárás” az egyes felekezetek programjait illetően, és mennyire vevők e vallási-kulturális programokra a nem hívők?

A legmeglepőbb az, hogy az előadásokon és koncerteken a nem hívők vannak jelen a legnagyobb számban. Volt olyan eset, hogy egy vallástalan pár az Öt Templom Fesztivál programjait látva kereste meg később az egyik egyházat, mondván, hogy ott szeretnének összeházasodni. Mi nem hittérítő fesztivált csinálunk, nem az a fő célunk, hogy a programok hatására a nem hívők felvegyenek egy adott vallást, de természetesen örülünk, ha megesik az ilyesmi. Mi már annak is örülünk, ha az emberek megismerik és megszeretik a templomokat, ha nem viszolyogva vagy közömbösen viszonyulnak ezekhez a furcsa alakú építményekhez.

A szakrális értékeken túl még milyen egyéb üzenetet hivatott közvetíteni az adventi programsorozat?

Az Öt Templom Fesztivál és az Advent mögött megbúvó cél a keresztény-zsidó kultúra vállalása, megtartása. E két vallás nem csak az Európa alapja, de hatalmas történelmi-kulturális örökség tárháza is. Törekszünk ezen örökség értékének felmutatására és ezek révén új értékek létrehozására.

Hiszek abban, hogy Kelet-Közép Európában is jelentős értéktöbbletek és energiák halmozódtak fel az évszázadok folyamán. Szerintem ez a sokszor lenézett Kelet-Európa lesz az, amelyik a 21. században képes lesz kulturális erővel megújítani ezt a kontinenst. Rendezvényeinkkel igyekszünk újdonságot és példát mutatni Nyugat-Európának is, és mindenek előtt igyekszünk a lehető legtöbb emberhez eljuttatni a kultúrák és vallások közötti párbeszéd fontosságának üzenetét.