A Biblia maga bestseller – Interjú Horváth Virággal

Miért tartotta fontosnak a kötetek szerkesztését?

Általában fontos számomra a kultúra, ezért is dolgozom könyvkiadóban. Többnyire nem a szerkesztő dönt arról, hogy melyik kéziratból készít könyvet, ugyanakkor biológia és földrajz szakon végzett tanárként szívesen közreműködöm igényes, tudományos ismeretterjesztő könyvek megjelentetésében. Különösen érdekesnek tartom, ha egy természettudományos témát ötvözni lehet a társadalomtudománnyal. Bár a vallás szerepe a 20. században csökkent, még ma is sokak életében meghatározó jelentőségű. A Biblia maga is bestseller, ha úgy vesszük, illetve szerelmek, tragédiák és élettörténetek tára is, a növények pedig az emberi civilizáció és mindennapi életünk fontos szereplői, nélkülük emberi élet sem lenne a Földön. Fráter Erzsébet két kötetben is bebizonyítja, hogy a Biblia a növényvilág és a gasztronómia iránt érdeklődők számára egyaránt érdekességek tárháza. Mindkét könyvet ajánljuk minden bibliaolvasó és a Bibliát még kevéssé ismerő érdeklődők számára.

A Biblia ételei első hallásra egy főzős könyv benyomását kelti, de hamar kiderül, hogy többről van szó. A receptek sora rövid, a történelmi, egzegétikai (szentírás-magyarázó) és bibliai leírások azonban annál nagyobb teret kapnak a kiadványban.

Nem főzős könyvnek szántuk. Néhány egyszerű recept színesíti a könyvet, és ezek talán közelebb viszik az olvasókat az akkori világhoz. Konkrét receptek nem nagyon maradtak fenn a bibliai időkből, a szerző viszont jól ismeri ezeket a vidékeket, több alkalommal járt a szentírási helyszíneken, és olyan egyszerűbb recepteket választott, amelyek akár kétezer évvel ezelőtt is ismertek lehettek, hisz az alapanyagok már akkor is rendelkezésre álltak. A könyv A Biblia növényei folytatása abban az értelemben, hogy a növények után a Szentföld mezőgazdaságának, ételeinek és táplálkozási szokásainak bibliai vonatkozásait mutatja be.

Fráter Erzsébet akkurátusan végigveszi és ismerteti az étkezések növényi és állati eredetű alapanyagait, illetve az ételeket és az alapvető elkészítési módokat.

Milyenek a visszajelzések?

A Biblia növényei elnyerte a Fitz József-könyvdíjat: 2018-ban a könyvtáros szakma által legjelentősebbnek ítélt kötetnek választották. Nagy örömünkre a vásárlók körében is annyira kedvező volt a fogadtatása, hogy azóta már kétszer utánnyomtuk, így bekerült néhány javítás és kiegészítés, valamint erősebbre vettük a bibliai idézetekhez használt kék színt. A könyv tartalmával kapcsolatban csak pozitív kritikák érkeztek. Mindig szívesen vesszük, ha visszajelzést kapunk az olvasóktól, segíti a munkánkat. A 2020 őszén megjelent A Biblia ételei kötet anyagát az előző könyvhöz hasonló formába öntöttük – reméljük, az is legalább annyira népszerű lesz.

Ezek szerint ma is el lehet adni bibliai témájú könyveket.

A kötetek népszerűségéből arra lehet következtetni, hogy van egy széles olvasói réteg, amelynek fontosak a vallási témájú könyvek, és meg is vásárolják őket. A Biblia növényei című kötet sikerében feltehetően nagy szerepe van a szerző hiteles személyének és soha meg nem térülő, hatalmas energiabefektetésének, továbbá annak, hogy a kiadó elkötelezett, anyagi és egyéb lehetőségeihez mérten szép és értékes könyvet szeretne adni az olvasóknak. A vállalat vezetője, Érsek Nándor számára természetes, hogy tevékenységünk egy része mecenatúra. És persze egy ilyen drága kiadvány megvalósulásához fontos a külső támogatás, ez esetben a Nemzeti Kulturális Alap és az MTA anyagi hozzájárulása is. Az eladhatósággal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy a legtöbb könyvkiadó számára nem a bevétel az elsődleges és egyetlen – bár természetesen nem elhanyagolható – cél.

Irodalomtörténetileg is érdekesek ezek a kiadványok, hiszen közel hétezer éves feljegyzésekre utalnak (Ószövetség), de a kétezer éves leírások is sorban állnak (Újszövetség).

A Szentírás nem könnyű olvasmány. Ezért is lehet igény arra, hogy különböző, értelmezést segítő könyvek is szülessenek, amelyek közelebb hozhatják a Biblia szövegét hozzánk. A bibliai tájak földrajzának, élővilágának, az ókori mezőgazdálkodásnak, a növények és az étkezések jelképrendszerének az ismerete fontos hátteret és segítséget nyújt a szent könyv tanulmányozásához. Úgy tudom, ilyen szempontból kevesen foglalkoztak a Bibliával. Fráter Erzsébet vizsgálódásai a magyar nyelvű protestáns Bibliákra támaszkodnak, a szövegben a revideált protestáns új fordítású Bibliára hivatkozik, és abból idéz.

Ezért érdemes úgy olvasni a köteteket, hogy közben a Bibliát is kinyitjuk, és a megfelelő szakaszokat onnan olvassuk a szöveg mellé.

Miben látja a történelmi témájú kötetek népszerűségűnek az okát?

Mai, modern társadalmunk teljesen eltávolodott a gyökereitől mind természeti, mind társadalmi értelemben. A városlakók természettel való kapcsolata a parkokban tett sétákban merül ki, nem ismerjük a körülöttünk élő növényeket és állatokat, nem vagyunk tudatában, mennyire fontosak számunkra. A többség az élelmiszerekhez műanyag csomagolásban, bizonyos mértékben feldolgozva jut hozzá: nem is tudja, honnan származik, mennyi munka és más forrás kellett ahhoz, hogy az asztalunkra kerülhessen. A hagyományos értékek eltűnőben vannak, márpedig a jelenben csak úgy lehet emberhez méltó életet élni, tevékenykedni, alkotni, ha ismerjük az emberiség fejlődésének folyamatát.

A szerző nem szépíró, nem is történész vagy teológus. Ritka dolog, hogy egy botanikus bibliai témájú könyvet ír.

A magát „bibliaolvasó botanikus”-ként említő Fráter Erzsébettel úgy gondoljuk, hogy a Szentírás nem csupán az emberiség legfontosabb kultúrtörténeti alkotása, hanem a hívőknek Isten szava, időtálló üzenete. Jó, ha ismerjük az írások nyelvezetét, szimbólumait, jelképrendszerét, kortörténeti hátterét, a korabeli szokásokat és a mindennapi élet elemeit. Tájékozottságunk közelebb visz a Biblia eredeti szándékához, vagyis Isten üzenetének megértéséhez és személyes élettörténetünkbe való bekapcsolásához. Ehhez szeretne a könyv – ha csak egy „morzsányit” is – hozzátenni.

A két kötet már-már mesekönyvekhez hasonló számban él a grafika nyújtotta segítséggel. Különleges fotók szemléltetik az egyes ételeket, helyszíneket, hagyományokat.

A jó minőségű színes fotók kedvet csinálhatnak a könyv olvasásához, de ha éppen csak arra van idő, ezek nézegetésével és a képaláírások elolvasásával is gazdagodhat az érdeklődő. A könyv fotóit nagyrészt a szerző készítette, tehát a gazdag képanyag szervesen illeszkedik a szöveghez, és szemlélteti a mondanivalót. Különösen fontos ez a növények bemutatásában. A táj- és bazári fotók pedig hangulatképek – ugyan a 21. században készültek, a piac egy olyan ősi intézmény, ami nem sokat változott az évezredek során.

Egy ilyen sorozat kiadása nem inkább a Szent István Társulat Kiadó „feladata”? Miért volt fontos a Scolar Kiadó számára a művek megjelentetése?

Nagyon rossz felé haladna a világ, ha bibliai témájú könyveket csak egyházi kiadó készíthetne elő. Nagy érték a sokszínűség: az, hogy más megközelítésből is lehetőségünk van egy témához közelíteni. A Scolar sokoldalú kiadó, a természet- és társadalomtudományok, a szépirodalom és a művészet mellett a vallástörténet is alapvetően az érdeklődési körébe tartozik. Húsz éve adunk ki hatalmas munkával létrehozott, egyedi tartalommal bíró könyveket a témában. A legismertebb talán a Kézikönyv a Bibliához. A Scolar piaci alapon működő kiadó, azaz csak akkor tud értéket teremteni, ha forrásokkal is rendelkezik. Sajnos kevés tudományos ismeretterjesztő kézirat készül Magyarországon – ezért is jelentős, hogy ezek a könyvek megszülettek.

Tervezik a sorozat folytatását?

Bizonyos értelemben folytatás a szerző 2021 nyarán megjelenő következő könyve, Miből készül? – Növényi eredetű tárgyaink nyomában címmel. Ez nem kötődik a Bibliához, de az előző kötetekéhez hasonló szellemiséggel mutatja be kulturális örökségünknek ezt a részét.