A világ legrövidebb meséi valóban élő anyagnak mutatják az irodalmat. Az elhasznált sémák újragondolásának köszönhetően a történetek egyfajta újdonsült, ámde hiteles mesei közeget teremtenek, jelezvén, hogy a klasszikus mesei világ a saját tulajdonunk. A bankrabló is elérzékenyül és beleszeret az ügyintézőbe, Csipkerózsika kiábrándul a szerelem mai felfogásából, és még az is megtörténhet, hogy a béka és a királylány sohasem találkoznak.
Lackfi János és Ijjas Tamás közösen megírt kötete életet lehel a klasszikus mesékbe, közelebb hozza az olvasót a tudatos irodalmi gondolkodáshoz. És habár mindkét szerző alkotásaira jellemző a nyelvi humor, nem ér véget ezzel a furfangosság, hiszen a mesei elemek teljes kifacsarása izgalmas világot teremt. Lackfi János Vörös Istvánnal vállalkozott arra korábban, hogy klasszikus gyermekverseket ültessen át a jelenkorba
(Apám kakasa). A világ legrövidebb meséi a műfajparódia korlátait túlszárnyalja azáltal, hogy nemcsak konkrét műveken alapszik, hanem az általános mesei elemek variálásával, váratlan fordulatokkal hoz létre élő költészetet.
Az egymást kék és piros betűvel váltogató Lackfi-történetek és Ijjas-tarkaságok egymástól alig elkülöníthető három fő irányvonal mentén változtatják meg elvárásainkat a mese fogalmáról. A műfajparódiától még kevésbé rugaszkodnak el a klasszikus mesék átiratai, melyek az ismert hősökhöz kötődő váratlan bonyodalmakkal, megoldásokkal okoznak meglepetést. Csipkerózsika csalódik a szerelem mai felfogásában, a gonosz boszorkány nem a legszebb, hanem a leggonoszabb szeretne lenni, a Holló sajtostul zuhan le a fáról, Piroska felfalja a nagymamának szánt elemózsiát. Különleges a kötetben, hogy a magyar népmeséktől kezdve a külföldi klasszikusokon és fabulákon át a japán mesei jegyek (kisfiúból születő ősök) is megelevenednek az egyes oldalakon.
A kötetben található írások másik csoportjában – a konkrét mesei átiratokkal szemben – a klasszikus műfaj formai jegyei ismerhetőek fel. A szegény ember és három fia ismert történetének teljes letagadása szintén a tudatos olvasás, a nyitott szemléletmód fontosságára hívja fel a figyelmet, elvégre nem minden szegény embernek születhet három fia, de ugyanolyan fontos szerepet tölthet be mindenki a világban. A fuldokló Pitykét megmenteni igyekvő kakas történetéből már ismerjük a meseláncolat formáját a gyermekirodalomban. Ez a láncolat elevenedik meg Lackfi János meséjében, a görkorcsolyázni vágyó szamár történetében, ahol a gazda mindent megtesz a cél érdekében, még áramot is keres a pénztárgéphez, és szalonnát az éhes villanyszerelőnek, de elkésik. A szamár élete persze nem ér tragikus véget, csupán elutazik síelni. A könnyed vég miatt még ennek a csoportnak az írásaiból is kiérződik a parodisztikusság.
A mesék harmadik csoportja már teljesen elrugaszkodik a műfajparódiák sajátosságaitól. Eredeti képekkel igyekszik mesei világot formálni, megismertetni a gyermekeket a költészettel. Például a nyúl nélküli nyuszifüllel, amely mindent hall, vagy a szerelem különleges megrajzolásával a Tükörarcú Lány esetében, aki belenézett a Tükörarcú Fiú szemébe, hogy aztán egymást lássák a végtelenségig. De hasonló történet a mérőszalagé is, aki a végtelenről álmodik. Nagyon fontos, sőt nélkülözhetetlen szerepe van a csattanóknak ezekben a rövid művekben, főként a harmadik csoport meséiben. A mesei elemek átirata ez utóbbiaknál már jelképes szintű, nagyobb a jelentősége az ügyes, elgondolkodtató végkifejletnek.
A Molnár Jacqueline színes illusztrációi alatti, szereplőivel és tárgyi világával (banki ügyintéző, popsztár, villanyszerelő, turmixgép) gyakran napjainkat idéző, maximum tízsoros mesék esélyt adnak arra, hogy az ún. digitális kor türelmetlen befogadói is megszeressék az olvasást. A nyelvi bravúrba öltöztetett társadalomkritika azonban olykor annyira messzemenő következtetésekig jut, hogy például Ijjas Tamás Csipkerózsika-története egyetlen pillanat alatt célközönséget vált, és a testi szerelemre használatos szlengek
(szájtapi, csőrözés) máris teret nyernek a piros sorok között.
Ebből kiindulva szülői felügyelet mellett bátorítanám az olvasókat az egyébként a világ mesekincsét gazdagon felölelő vékony kötet fellapozására. A gyermeki személyiség fejlődéséhez nélkülözhetetlenek a klasszikus mesei fordulatok, a folyton ismétlődő sémák, a legkisebb és szegény fiú diadala, a holtomiglan-holtodiglan biztonsága.
A világ legrövidebb meséi ennek ismeretében válnak az élő irodalom kincseivé.
Ijjas Tamás – Lackfi János:
A világ legrövidebb meséi, Móra, 2014.