Csak semmi pánik, újra itt a Margó!

Szóval október 18–21. És új helyszín: Várkert Bazár. Sétálgattam ott párszor, de nincs előttem, milyen termei, udvarai, kertjei vannak. Jut eszembe – egyszer belefutottam ott egy kültéri koncertbe, úgyhogy most ehhez a halvány emlékképhez próbálom méregetni az óriássá nőtt Margóról alkotott elképzeléseimet. Úgy képzelem, be fogják lakni az új tereket, és irodalomtól lesz hangos a csinos bazár. Nézzük, hogy pontosan mitől, illetve hogy a rengeteg mitőlből mi tűnik a legérdekesebbnek!

18-án, csütörtökön 16 órakor rögtön két olyan program üti egymást, amiken ott lenne a helyem: a cseh képregény elmúlt száz évét bemutató kiállítás megnyitója és az idei Margó-díj átadója. A kiállítást remélhetőleg más időpontban is meg lehet nézni, viszont ha a top 3 korábban kiderül, és egyik olyan szerző sem jut be, akinek szurkolok, akkor lehet, hogy feláldozom a díjátadót.

Ugyanezen a napon 19 órakor a Scolar Kiadó minden – célkitűzés, design, marketing és persze tartalom – szempontból jól kivitelezett és szerethető sorozata, a Scolar Live új szerzői mutatkoznak be: Fenyvesi Orsolya, Izsó Zita és Vajna Ádám, akik mind a lírát erősítik. Fenyvesi kötete izgalmas, megbolygató vállalkozásnak tűnik, ezt már a meglepő címe (A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez) is előrevetíti. A jellegzetes borítók sorát folytató friss könyvek közül Izsó Éjszakai földet érésének címlapja kicsit Borda Réka szintén e sorozatban kiadott verseskötetére, a Hoaxra emlékeztet, úgyhogy felmerül a kérdés, vajon mi lenne az eredménye a két szöveguniverzum(!) összehasonlításának. Izsó egyébként egy különösen szép mondatot írt az Egymondat című 14-i demonstrációra, ami még inkább olvasásra sarkall: „Esténként lefekszünk a tönkrement bolt kirakata elé, és arról álmodunk, egyszer talán lesz saját otthonunk, állásunk, aztán elalvás előtt még forgolódunk egy kicsit a közös takarónk alatt, mint az elütött őz hasában a soha meg nem születő magzatok.” Vajna Ádám Oda című debütkötetéhez pedig nemrég jött ki az útmutató egy literás interjú formájában. Melhardt Gergő értő kérdései többek között a verseket uraló humorra, a kötött formákra, a neoavantgárdra irányultak. Az biztos, hogy az identitáslírát és a testköltészetet ne ebben a könyvben keressük.

19-én, pénteken 16 órakoraJózsef Attila összes tanulmánya és cikke (L’Harmattan) című kétkötetes gyűjteményt mutatják be a szerkesztők, Tverdota György és Veres András. És ez az a nap, amit a Fluor–Nádas–Peer triásszal is fémjelezhetnénk: 17 órakor a Margó Extra keretein belül inspiráló olvasmányairól kérdezik Fluort, 18 órától pedig választhatunk, hogy a Peer Krisztiánnal vagy a Nádas Péterrel és az őt frissen monografált Bazsányi Sándorral folytatott beszélgetésre ülünk-e be.

Lássuk a hétvégi izgalmakat: 20-án, szombaton 12:30-kor Pap-Zakor Ilka új kötetének bemutatóját fogom nem kihagyni. A Falfirka nevű csodás sorozat egyik alkalmán volt szerencsém a szerző felolvasásában hallani novelláit, nagyon várom, hogy végigolvassam Az utolsó állatkertet (Kalligram). 16 órakor Cserna-Szabó András kellemes című regényét mutatják be (Az abbé a fejével játszik, Helikon),17 órakor Závada Pál beszélget az Egy piaci napról. 17:30-kor azEgy feminista nem jár rózsaszínben – és egyéb hazugságok(Menő Könyvek), 19:30-kor pedig az És boldogan éltek? (Cser) című könyv tematizálja a genderproblémákat, a kettő közt 19 órakor meg Dragomán György mutatja be friss kötetét, a Rendszerújrát (Magvető). Az És boldogan éltek? egyszer már volt a kezemben, nagyon szép, igazi könyvtárgy (Szabó Imola Julianna érdeme), és a női mesehősök életének továbbírása is elég izgalmas témának tűnik. Első lapozgatásra egyébként azt is gondolhatnánk, hogy gyerekeknek szóló mesekönyv, de nem, ezek felnőtt mesék, égető felnőtt problémákkal, a legutóbb például Hófehérke szextől való félelmét emelte ki egy ajánló. A meséket amúgy kortárs magyar női szerzők írták, többek közt Halász Rita, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Sárbogárdi Jolán(!), Rakovszky Zsuzsa, Szvoren Edina – izgalmas és jó névsor, úgyhogy a minőség garantáltnak tűnik.

20 órától Breier Ádám Krasznahorkai-riportfilmjét nézhetjük meg, 20:30-kor Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant (Jaffa) című, megrázó könyvéről lesz szó, 21 órakor pedig Simon Márton új verseskönyvéről. Előbbi történész végzettségű szerzője a II. világháború idején Magyarországon elkövetett tömeges nemi erőszakot dolgozza fel: körültekintő módszertani reflexióval elemzi az ezzel kapcsolatos kollektív emlékezet jellegét, a hallgatás és elhallgatás spirálját. Hiánypótló vállalkozás. Ahogy Simon Márton kötetéről is hasonlót mondhatunk el, hiszen A rókák esküvője (Libri) pótolja az előző kötet óta eltelt öt év alatt kialakult hiányt az olvasókban. A szintén szép könyvtárgy, úgy tűnik, egész más poétikájú szövegeket rejt, mint a Polaroidok vagy a Dalok a magasföldszintről, kíváncsian várom az újabb megújulást.

Az utolsó napot délben tervezem kezdeni,21-én, vasárnap 12 órakor ugyanis egy fontos és megunhatatlan témáról lesz szó, ráadásul nemzetközi keretek közt: Létezik női irodalom? címmel Tóth Krisztina és Szederkényi Olga mellett Gwenaëlle Aubry francia író, filozófus és Nina Yargekov magyar származású francia író beszélget. Egy jó ebéd után jöhet a filmezés: 13:30-kor a Nádas Péter: Nagyon sajnálom című riportfilmet nézhetjük meg. Kíváncsi vagyok Fehér Boldizsár Vak majom (Magvető) című debütkönyvére is, amit 17 órakor mutatnak be – a fiatal szerzőről még sohasem hallottam, de ha a Magvető támogatja a Párizsban játszódó luxushoteles-emberkísérletes-rendőrségelőlmenekülős kalandregényt, akkor az tényleg valami jófajta zsáner lehet.

Végül a lehető legjobb irodalommal szoros kapcsolatot ápoló zenékkel zárjuk a fesztivált: 18:30-tól Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs duója, a Szűcsinger mutatja be vadiúj és legelső lemezét-könyvét, azEnnyit tudtunk segítenit (Rózsavölgyi), illetve Szálinger új, 361° (Magvető) című verseskötetét. Utóbbit végighallgattam nemrég a Nyitott Műhely rendhagyó eseményén, ahol a szerző egy pohár vörösbor támogatásával felolvasta a kötetet elejétől a végéig (szuper kezdeményezés, még sok ilyet!). Előbbit pedig szintén volt már szerencsém hallani, a zene és a szöveg egyedi, minőségi ötvözéséről van szó, Szálinger mellett Háy János és Petőfi Sándor, illetve maga Szűcs Krisztián is felelős a szövegi részért. Legalább ilyen jó fesztiválzáró lesz Kollár-Klemencz László is, aki 20:30-tól mutatja be A műanyag kerti székek titkos élete (Magvető) című második novelláskötetét, ami után hálisten zenélni is fog. A könyvről nemrég kaptam el egy rádiós beszélgetést, érdekes volt hallani a zenész értő irodalmi önreflexív könyvelemzését.

Ezen az őszön is nagyon sűrű lesz tehát a Margó Fesztivál, szóval most engedjük el a jövendőbeli bűntudatunkat, készüljünk rá lelkileg, hogy fel kell függesztenünk az egésznaposra tervezett munkáinkat, nyugodjunk meg, és csak élvezzük az élő irodalmat. Mert hát ez a legjobb a Margóban: hívogató marketingjével, lelkes és szakavatott moderátoraival, profi kivitelezésével és minőségi tartalmával olyan monumentalitással adja át az irodalom elevenségét, hogy nekünk nincs is más dolgunk, csak lubickolnunk a négy napon át fenntartott örömhangulatban.