Ismét a megállókba költözik a kortárs irodalom

Minek a hatására fogalmazódott meg a JCDecaux-nál az ötlet, hogy novellaíró pályázat formájában a megállókba költöztessétek a kortárs irodalmat?

Magyarország piacvezető out-of-home médiavállalataként jelentős szerepet vállalunk a városi környezet és utcakép formálásában kültéri megoldásainkkal, mint a busz- és villamosmegállókban kihelyezett utasvárók. Azon dolgozunk, hogy ezek a lehető legjobban megfeleljenek az emberek igényeinek, hiszen nem mindegy, hogy hogyan néz ki a környezetünk, ahogyan az sem, mivel töltjük az időnket, míg a tömegközlekedési járművekre várunk. Innen jött a novellapályázat ötlete is: azt kerestük, hogy mivel tehetjük még tartalmasabbá a várakozás perceit a busz- és villamosmegállókban. Mivel médiafelületeink az utca legforgalmasabb pontjain találhatók, segítségükkel rendhagyó módon közelebb is tudjuk hozni egymáshoz a kortárs irodalmat és az olvasókat – a médiafelületeken megjelenített novellák így tehetik szórakoztatóvá az időt, amíg várakozunk. A buszmegállókban lévő city light méret tökéletesen alkalmas az ötperces novellák megjelenítésére, de egyébként a weboldalunkon is lehet olvasgatni.

Ahogy Grecsó Krisztián, a zsűri elnöke is megfogalmazta: „A tárcanovella műfaja ezért jött létre. Hogy úton lévőknek, folyton rohanóknak jusson egy falat világ, egy harapásnyi az életből. Ez a pályázat is erre törekszik, meglepni az utazókat: egy darabka dráma két villamos között, amiben mégis benne vagyunk mindenestől, és amit bár csak néhány perc volt elolvasni, mégsem lehet kiverni a fejünkből.”

Mi a szerepe egy ilyen pályázatnak a magyar irodalmi életben, és hogyan hathat ez a kezdeményezés az olvasásra, illetve az alkotókedvre?

Ezzel a kezdeményezéssel támogatni szeretnénk a hazai írókat, az irodalmi életet. A pályázat első három helyezettje pénzdíjban részesül, a húsz legjobbnak ítélt pályaműnek pedig a nyilvánosságot biztosítjuk: Budapesten és a megyei városokban egyaránt a legforgalmasabb megállókba tesszük ki a műveket. Hiszünk ugyanakkor abban, hogy az olvasási kedvre is hatunk, hiszen ha valakinek megtetszik egy novella, de mondjuk, hamarabb jön a busza, és nem tudja végigolvasni, akkor a pályázat honlapján később befejezheti az olvasást.

Olyan korban élünk, amely inkább a gyorsan befogadható, rövidebb információk befogadására „kényszerít” – ehhez képest a pályázati felhívásotok a nagyobb lélegzetvételű művek népszerűsítését célozza meg.

Olvasásra, szövegértelmezésre minden korban nagy szükség van. A kultúrafogyasztást ugyanakkor állandóan formálták és formálják a társadalmi és a technikai változások. Így volt ez már akkor is, amikor megjelentek az első folyóiratok és velük a folytatásokban közölt történetek. És így van ma is, amikor a digitális forradalom jóvoltából bármilyen információhoz azonnal hozzáférhetünk. Egyébként nemrégiben a huszonegy éves fiam kapott tőlem ajándékba egy e-bookot, mert imád olvasni, ő azonban nem használja, mert mint mondja, szereti a könyvet a kezében tartani. Úgy vélem, hogy ez a személyes példa is bizonyítja, hogy a papíralapú olvasásnak igenis van létjogosultsága. És önmagában az a tény, hogy az emberek az utcán találkoznak a szövegekkel és az írókkal, lehetőséget ad számukra az irodalom kültéri fogyasztására, élvezetére. Ha valamit, akkor ezt mindenképpen fontosnak tartjuk, a szövegek hosszúságától függetlenül. Orientálni szeretnénk az embereket az irodalom felé.

A tavalyi felhívásra a vártnál is több pályázat érkezett. Szerinted minek köszönhető, hogy ekkora érdeklődés övezte a pályázati felhívást?

Futótűzként terjedt tavaly a médiában a pályázati kiírás híre, hiszen egy rendkívül szokatlan és új kezdeményezés volt a miénk. Akkor közel kétezer-ötszáz novella érkezett. Nem csupán a számuk múlta felül minden előzetes várakozásunkat, hanem a történetek sokszínűsége is. Számunkra is meglepetés volt, amikor kiderült – pályázataink jeligések –, hogy az első és a harmadik helyezett testvérek.

A pályázati kiírásban három dolgot hangsúlyoztunk: hogy bárki küldhet szöveget, hogy láthatóságot biztosítunk nekik, továbbá hogy profi zsűri elé kerülnek a művek. A három dolog együttese elegendő ösztönzésnek bizonyult. Persze rengeteget dolgoztunk a pályázat láthatóvá tételén is. Sikerült elterjeszteni a hírét, így csak az nem pályázhatott, aki még életében nem fogott tollat. Ezért köszönet illeti a sajtó munkatársait is, akik meglátták ebben a kezdeményezésben a hírértéket.

Bárki részt vehet ebben az izgalmas kalandban?

Bárki. Azok is, akik csak próbálgatják magukat az írásban, ahogyan azok is, akik már maguk mögött tudhatnak néhány nagyregényt. Tavaly mérnökök, jogászok, határon túliak, határon belüliek, fiatalok és idősek egyaránt pályáztak.

Mivel a novellákat gyerekek is olvashatják, kifejezett elvárás az erőszakos, illetve pornográf megfogalmazások mellőzése. Az ilyen jellegű szövegek automatikusan kizáródnak az értékelésből. A pályázatban kizárólag korábban még nem közölt alkotásokkal lehet részt venni, azonban a saját blog és a Facebook-profil ebben az esetben nem számít publikációnak. Fontos, hogy a pályamunkákhoz arc is tartozzon: a szerző rövid életrajza szintén megjelenik a plakáton. A nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbítottuk a beadási határidőt, május 31-ig lehet jelentkezni, július elején pedig már eredményt is hirdetünk. Idén két támogatónk is van: a Líra és az Athenaeum.

Mikortól lehet olvasni a döntős pályaműveket?

A legjobb húsz novella nyáron kerül ki Budapest és a megyeszékhelyek busz- és villamosmegállóiba. Idén is szakmai zsűri végzi az előszűrést, élén Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő-íróval. A legeslegjobbnak ítélt alkotás szerzője 300.000 forintos pénzdíjban részesül, a második 200.000, míg a harmadik helyezett 100.000 forintot kap.

Hogyan lehet egy ilyen kezdeményezés sikerességét mérni, vagyis hogyan kaptok képet arról, hogy hányan olvassák a megállókban az egyes novellákat?

Arra vannak számaink, hogy átlagosan hányan fordulnak meg egy megállóban. Ha ezt a számot megfelezzük, még akkor is többezres tömeget kapunk eredményül. Szóval ha nem is olvassa el minden várakozó, már akkor is sokat tettünk az irodalomért. Az, hogy a legjobbakat százötven citylightra helyezzük ki Budapesten és vidéken, becsléseim szerint közel egymillió emberhez juttatja el az alkotásokat.

A számokon kívül azt sem szabad elfelejteni, hogy olyan rejtőzködő tehetségeket is felszínre hozhat, akik amúgy nem igazán bújnának elő. Az pedig még valószínűbb, hogy nem lenne módjuk rangos szerkesztőknek megmutatni az alkotásaikat.

Önmagában hatalmas siker, hogy elterjesztjük a pályázat hírét, hiszen így kap egy jókora merítést a hazai kortársakból az is, aki például autóval jár, vagy túlságosan siet a megállóban olvasáshoz. Azt reméljük, hogy ők is leveszik otthon a polcról olvasatlan könyveiket a kezdeményezésünk miatt.

Adja magát a kérdés: te mit olvastál legutóbb?

Általában nyaralások vagy többnapos pihenések alkalmával jut időm az olvasásra – nemrégiben Szerb Antal Utas és holdvilág című művét olvastam. Nagyon szeretem, ezért időnként leveszem a polcról.

Szerinted milyen a jó kortárs novella?

Olyan, amelyhez tudok kapcsolódni. Olyan, amelynél nem azt érzem, hogy olvasok, hanem egyből behúz a világába: azt érzem, van közöm hozzá, és könnyedén bele tudom élni magam. Azokat a műveket szeretem igazán, amelyek hatást gyakorolnak rám. Ha csak egy gondolat van bennük, amit magammal vihetek, azzal már rengeteget gazdagodom.

A beszélgetés elején esett némi szó a JCDecaux-ról, de kifejtenéd bővebben, hogy milyen céllal jött létre a cég, é s hogy mi a fő profilja?

Szép történet a JCDecaux-é: családi vállalkozásként indult 1964-ben Franciaországban. Az alapítónkat Jean-Claude-Decaux-nak hívják, így lett a cég neve JCDecaux. Mára a világ vezető outdoor média vállalata vagyunk, világszerte több mint hetvenhat országban, összesen háromezer-hétszáz, tízezer főnél nagyobb létszámú lakossággal rendelkező városban vagyunk jelen.

A magyar leányvállalatával egyetemben mindamellett, hogy az out-of-home média iparágában a legmagasabb színvonalat nyújtjuk a hirdetőeszközökön, nagy hangsúlyt fektetünk a kreatív, egyedi ügyféligények megvalósítására. Vannak interaktív plakátfelületeink, hangzó vagy épp szavazási felületet tartalmazó megállóink is. Olyan reklámberendezéseket hozunk Magyarországra, melyek a világ nagyvárosaiban (New Yorkban, Berlinben, Bécsben) is megtalálhatók. A JCDecaux-nak világszinten és Magyarországon is a legerősebb üzletága az utcabútor, amibe beletartozik a buszmegálló is. Modern, városképbe illeszkedő, funkcionális utcabútorokat telepítünk, amiket takarítunk és karbantartunk.