© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
Keleti Kultúrest
SzkholioNight – A Szkholion folyóirat lapszámbemutatója
Magyarország vidéki városait illetően gyakran esik szó arról, hogy a kulturális programok számát tekintve messze alulmaradnak a főváros kínálatához képest. A március 11-én megrendezett SzkholioNight, a Szkholion folyóirat lapszámbemutatóként aposztrofált, de programjainak színessége okán inkább kulturális estnek nevezhető rendezvénye mintapéldája lehet a barátságos, könnyed légkörű, mégis színvonalas debreceni programoknak.
Magyarország vidéki városait illetően gyakran esik szó arról, hogy a kulturális programok számát tekintve messze alulmaradnak a főváros kínálatához képest. A Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézete köré szerveződő irodalmi élet tagjai azonban az otthonosság érzését hordozó atmoszféra megteremtésével kellően ellensúlyozzák ezt a mennyiségi lemaradást. A március 11-én megrendezett SzkholioNight, a Szkholion folyóirat lapszámbemutatóként aposztrofált, de programjainak színessége okán inkább kulturális estnek nevezhető rendezvénye mintapéldája lehet a barátságos, könnyed légkörű, mégis színvonalas keleti programoknak.
A Szkholion-est indításaként Uri Dénes a folyóirat szerkesztőségének jelenlévő tagjait (Áfra János, Balajthy Ágnes, Bényei Péter, Gesztelyi Hermina, Jován Katalin) faggatta a folyóirat és az Debreceni Egyetem kapcsolatáról, hiszen bár a folyóirat alapvetően az egyetem hallgatóinak kezdeményezésére jött létre, mégis mára országos hírű kulturális lappá nőtte ki magát. A szerkesztőktől megtudhattuk, magát a folyóiratot az a törekvés hívta életre, hogy az egyetem tehetséges hallgatói részére első publikációs lehetőséget biztosítson. Bár ahogyan Bényei Péter elmondta, ez a hiátus ma már nem olyan nagy, az online kulturális felületeknek, így a debreceni egyetemisták szempontjából főleg a kulter.hu-nak köszönhetően, a Szkholion ma is egy olyan első próbatételnek számít a hallgatók számára, ami már egy színvonalas tudományos és kritikai megnyilatkozást eredményez. A szerkesztők hangsúlyozták, éppen ezért rengeteg időt töltenek a szövegekkel: olyan visszajelzéseket próbálnak a szerzőiknek adni, melyek későbbi kritikai vagy tudományos pályafutásuk során segíti majd őket. Ezenkívül persze nagyon fontosnak tartják, hogy a lapnak ne csak felmutató funkciója legyen, de hídként szolgáljon az országos kulturális áramlatok felé is. Ebből a szempontból külön szó esett a szépirodalmi rovatról és annak vezetőjéről, Korpa Tamásról, akinek markáns irodalomszemlélete sikeresen teljesíti be ezt a célkitűzést: a rovatba kerülő szövegek ugyanis bármelyik elismert lapban megállnák a helyüket.
A szövegek válogatásának szempontjaiba is betekintést nyerhettünk: a folyóirat szerkesztőinek fontos, hogy kreatívan gondolkodó szövegekkel dolgozzanak. A Szkholion szerzőinek jó része nem feltétlenül abban a témában publikál, amelyen tudományos kutatást végez: a szövegek bár tükrözik szemléletüket, fontos a gondolkodás szabadságának megjelenése is. Ahogyan Gesztelyi Hermina, a szerkesztőség legfrissebb tagja kiemelte, akadnak szövegek, melyekkel megéri akár többet dolgozni is. Ezek az írások ugyanis bár nem tökéletesek, de gondolatvilágukban mégis kiforrottak és publikálásra érdemesek. Jován Katalin hozzátette, nem csak a szerzőknek hasznos ez a munka, ők mint szerkesztők is sokat tanulnak a szövegekből. Az írások konstans magas színvonalát pedig a háromkörös szerkesztőségi munka biztosítja.
A Szkholion folyóirat színvonalas belső tartalma mellett a beszélgetésen szó esett a külcsín sajátosságairól is, hiszen ahogyan a vizuális szerkesztő Áfra Jánostól megtudtuk, a Szkholion minden számában egy-egy fiatal kortárs képzőművészt ismerhetünk meg a lap borítójáról és a vizuális betétekről, illetve az adott hónap művészeivel minden szám esetében tanulmány is foglalkozik.
Az est a beszélgetés után Asbóth Balázs (Asy) slam poetry előadásával folytatódott. A fiatal slammer egy játékos salesman-jelenettel nyitott, hiszen kiderült, a rendezvényre éppen egy árusítói továbbképzésről szökött el, közönsége nagy örömére. Így megismerkedhettünk a Panda bandával, a Huligán Bodobáccsal és a lapszám tartalma is slam formában elevenedett meg.
A rendezvény záróakkordjaként Lapis József beszélgetett a FISZ és a JAK szerzőivel, Balázs K. Attilával, Farkas Arnold Leventével és Nyerges Gábor Ádámmal művészetükről, újonnan megjelent prózaköteteikről.
Irodalmi pályájuk indulása kapcsán Balázs K. Attiláról és Nyerges Gábor Ádámról is kiderült, hogy bár mindketten egy-egy virágzó irodalmi központban éltek (Balázs K. Kolozsváron élt, míg Nyerges budapesti kötődésű), alkotói szempontból mégsem kötődnek egyik szellemi kör munkájához sem, sőt az Apokrif folyóirat megszervezésével Nyerges inkább egy sajátos, a kortárs irodalmi életen valamilyen szinten kívül eső szépírókat próbálta egybegyűjteni. Farkas Arnold Levente bár már tízévesen is publikálta verseit, a „hazai” közönség örömmel hallgatta, hogy irodalmi tevékenységében a Debrecenben eltöltött egyetemi évekhez, a debreceni LÉKhez (Lehetek Én is Költő) is kötődik. FAL prózájában is több debreceni esemény, momentum elevenedik meg.
Ahogyan Lapis József kiemelte, mindhárom szerző új prózakötete valamilyen módon posztmodern technikákat alkalmaz bizonyos szöveghagyományokon. Míg Nyerges Gábor Ádám Sziránója az Iskola a határon szféráját, töredezettségében pedig az Esti Kornélt idézi, a történet végén egy fiktív levelet is elhelyezett a szerző, melyben Sziránó egy iskolatársa ír arról, mennyire elferdítve jelennek meg a történetek a könyvben. Az Esti Kornélhoz hasonló töredezettséggel kapcsolatban Nyerges Gábor Ádám elmondta, a linearitás hiánya saját emlékezési konstrukciói miatt jön létre: ő maga is nehezen emlékezik egyenes vonal mentén, így számára a kötet struktúrája töredezettségében volt természetesebb.
Balázs K. Sándor-története, A zöld fotel lakója egy modern tudatfolyamként fogható fel, melyben egy regény a regényben struktúrával is találkozunk. A történet főszereplője, C. karosszékéből szeretné megírni a tökéletes regényt. Lapis kérdésére, miszerint Balázs K.nak is ez e célja, a szerző elmondta, számára már az is elég, ha egyetlen olyan mondatot találnak a művében, ami miatt úgy érzik, megérte elolvasni művét.
Farkas Arnold Levente Másik Júdás című kötetének háttérszövegeként Koscsák Balázs, a Szkholion új számának kritikusa a Bibliát jelölte meg. FAL számára valóban fontos szöveg a Szentírás, alapvető olvasásélményként szolgál neki, és ahogy mondta, írásában az foglalkoztatta, Jézus és Júdás történetei hogyan ölthetnek testet mai világunkban, a ma embere mit is kezdhet ezekkel a szerepekkel.
A Szkholion rendezvénye híven tükrözte a folyóirat köré épülő fiatalos közeget. A beszélgetéseket követően a szerkesztőség lilahagymás zsíros kenyérrel, borokkal és saját készítésű süteményekkel is vendégül látta a jelenlévőket, a Forgotten Dreams zenéje pedig kellő hangulatfestéssel szolgált, így a programok utáni kötetlen beszélgetés is otthonossá varázsolta a kis, de annál inspiratívabb közeg.
SzkholioNight, Debrecen, 2014. március 11.
Résztvevők:
Áfra János, Balajthy Ágnes, Bényei Péter, Gesztelyi Hermina, Jován Katalin (Szkholion szerkesztőség tagjai); Uri Dénes (moderátor)
Asbóth Balázs (Asy) - slammer
Forgotten Dreams (sub.hu) – DJ
Balázs K. Attila (FISZ), Farkas Arnold Levente (JAK), Nyerges Gábor Ádám (FISZ)
Lapis József (moderátor)
A Szkholion-est indításaként Uri Dénes a folyóirat szerkesztőségének jelenlévő tagjait (Áfra János, Balajthy Ágnes, Bényei Péter, Gesztelyi Hermina, Jován Katalin) faggatta a folyóirat és az Debreceni Egyetem kapcsolatáról, hiszen bár a folyóirat alapvetően az egyetem hallgatóinak kezdeményezésére jött létre, mégis mára országos hírű kulturális lappá nőtte ki magát. A szerkesztőktől megtudhattuk, magát a folyóiratot az a törekvés hívta életre, hogy az egyetem tehetséges hallgatói részére első publikációs lehetőséget biztosítson. Bár ahogyan Bényei Péter elmondta, ez a hiátus ma már nem olyan nagy, az online kulturális felületeknek, így a debreceni egyetemisták szempontjából főleg a kulter.hu-nak köszönhetően, a Szkholion ma is egy olyan első próbatételnek számít a hallgatók számára, ami már egy színvonalas tudományos és kritikai megnyilatkozást eredményez. A szerkesztők hangsúlyozták, éppen ezért rengeteg időt töltenek a szövegekkel: olyan visszajelzéseket próbálnak a szerzőiknek adni, melyek későbbi kritikai vagy tudományos pályafutásuk során segíti majd őket. Ezenkívül persze nagyon fontosnak tartják, hogy a lapnak ne csak felmutató funkciója legyen, de hídként szolgáljon az országos kulturális áramlatok felé is. Ebből a szempontból külön szó esett a szépirodalmi rovatról és annak vezetőjéről, Korpa Tamásról, akinek markáns irodalomszemlélete sikeresen teljesíti be ezt a célkitűzést: a rovatba kerülő szövegek ugyanis bármelyik elismert lapban megállnák a helyüket.
A szövegek válogatásának szempontjaiba is betekintést nyerhettünk: a folyóirat szerkesztőinek fontos, hogy kreatívan gondolkodó szövegekkel dolgozzanak. A Szkholion szerzőinek jó része nem feltétlenül abban a témában publikál, amelyen tudományos kutatást végez: a szövegek bár tükrözik szemléletüket, fontos a gondolkodás szabadságának megjelenése is. Ahogyan Gesztelyi Hermina, a szerkesztőség legfrissebb tagja kiemelte, akadnak szövegek, melyekkel megéri akár többet dolgozni is. Ezek az írások ugyanis bár nem tökéletesek, de gondolatvilágukban mégis kiforrottak és publikálásra érdemesek. Jován Katalin hozzátette, nem csak a szerzőknek hasznos ez a munka, ők mint szerkesztők is sokat tanulnak a szövegekből. Az írások konstans magas színvonalát pedig a háromkörös szerkesztőségi munka biztosítja.
A Szkholion folyóirat színvonalas belső tartalma mellett a beszélgetésen szó esett a külcsín sajátosságairól is, hiszen ahogyan a vizuális szerkesztő Áfra Jánostól megtudtuk, a Szkholion minden számában egy-egy fiatal kortárs képzőművészt ismerhetünk meg a lap borítójáról és a vizuális betétekről, illetve az adott hónap művészeivel minden szám esetében tanulmány is foglalkozik.
Az est a beszélgetés után Asbóth Balázs (Asy) slam poetry előadásával folytatódott. A fiatal slammer egy játékos salesman-jelenettel nyitott, hiszen kiderült, a rendezvényre éppen egy árusítói továbbképzésről szökött el, közönsége nagy örömére. Így megismerkedhettünk a Panda bandával, a Huligán Bodobáccsal és a lapszám tartalma is slam formában elevenedett meg.
A rendezvény záróakkordjaként Lapis József beszélgetett a FISZ és a JAK szerzőivel, Balázs K. Attilával, Farkas Arnold Leventével és Nyerges Gábor Ádámmal művészetükről, újonnan megjelent prózaköteteikről.
Irodalmi pályájuk indulása kapcsán Balázs K. Attiláról és Nyerges Gábor Ádámról is kiderült, hogy bár mindketten egy-egy virágzó irodalmi központban éltek (Balázs K. Kolozsváron élt, míg Nyerges budapesti kötődésű), alkotói szempontból mégsem kötődnek egyik szellemi kör munkájához sem, sőt az Apokrif folyóirat megszervezésével Nyerges inkább egy sajátos, a kortárs irodalmi életen valamilyen szinten kívül eső szépírókat próbálta egybegyűjteni. Farkas Arnold Levente bár már tízévesen is publikálta verseit, a „hazai” közönség örömmel hallgatta, hogy irodalmi tevékenységében a Debrecenben eltöltött egyetemi évekhez, a debreceni LÉKhez (Lehetek Én is Költő) is kötődik. FAL prózájában is több debreceni esemény, momentum elevenedik meg.
Ahogyan Lapis József kiemelte, mindhárom szerző új prózakötete valamilyen módon posztmodern technikákat alkalmaz bizonyos szöveghagyományokon. Míg Nyerges Gábor Ádám Sziránója az Iskola a határon szféráját, töredezettségében pedig az Esti Kornélt idézi, a történet végén egy fiktív levelet is elhelyezett a szerző, melyben Sziránó egy iskolatársa ír arról, mennyire elferdítve jelennek meg a történetek a könyvben. Az Esti Kornélhoz hasonló töredezettséggel kapcsolatban Nyerges Gábor Ádám elmondta, a linearitás hiánya saját emlékezési konstrukciói miatt jön létre: ő maga is nehezen emlékezik egyenes vonal mentén, így számára a kötet struktúrája töredezettségében volt természetesebb.
Balázs K. Sándor-története, A zöld fotel lakója egy modern tudatfolyamként fogható fel, melyben egy regény a regényben struktúrával is találkozunk. A történet főszereplője, C. karosszékéből szeretné megírni a tökéletes regényt. Lapis kérdésére, miszerint Balázs K.nak is ez e célja, a szerző elmondta, számára már az is elég, ha egyetlen olyan mondatot találnak a művében, ami miatt úgy érzik, megérte elolvasni művét.
Farkas Arnold Levente Másik Júdás című kötetének háttérszövegeként Koscsák Balázs, a Szkholion új számának kritikusa a Bibliát jelölte meg. FAL számára valóban fontos szöveg a Szentírás, alapvető olvasásélményként szolgál neki, és ahogy mondta, írásában az foglalkoztatta, Jézus és Júdás történetei hogyan ölthetnek testet mai világunkban, a ma embere mit is kezdhet ezekkel a szerepekkel.
A Szkholion rendezvénye híven tükrözte a folyóirat köré épülő fiatalos közeget. A beszélgetéseket követően a szerkesztőség lilahagymás zsíros kenyérrel, borokkal és saját készítésű süteményekkel is vendégül látta a jelenlévőket, a Forgotten Dreams zenéje pedig kellő hangulatfestéssel szolgált, így a programok utáni kötetlen beszélgetés is otthonossá varázsolta a kis, de annál inspiratívabb közeg.
SzkholioNight, Debrecen, 2014. március 11.
Résztvevők:
Áfra János, Balajthy Ágnes, Bényei Péter, Gesztelyi Hermina, Jován Katalin (Szkholion szerkesztőség tagjai); Uri Dénes (moderátor)
Asbóth Balázs (Asy) - slammer
Forgotten Dreams (sub.hu) – DJ
Balázs K. Attila (FISZ), Farkas Arnold Levente (JAK), Nyerges Gábor Ádám (FISZ)
Lapis József (moderátor)
