Ehavi fülbe való: új hazai zenei megjelenések januárban

Free Sequence Anthology I.

A Zságer Balázs által alapított és menedzselt Electronica label első kiadványaként januárban megjelent Free Sequence Anthology I. a hazai underground techno szcéna legismertebb és feltörekvő alkotóit hozta össze egy albumra, mintegy áttekintést adva erről a meglehetősen széles spektrumot felölelő területről. Az egyes darabok között nemcsak sokféle műfaj képviselteti magát, de ami igazán izgalmas, hogy sok olyan hang szólal meg, amilyet kevésbé vagy egyáltalán nem hallottunk még hazai produkciókban – átlagos vagy rutinmegoldásokat, hangszíneket itt nem játszanak. Az antológia fő érdeme, hogy élő előadásokat tartalmaz, vagyis improvizatív elemekkel, spontán megoldásokkal is operál, ami az elektronika egy igazán izgalmas része.

Esti Kornél: Itt maradtam az éjszakában

Az Esti Kornél zenekart biztos nem sok embernek kell 2021-ben bemutatni, hiszen idestova már tizenöt éves múltra tekinthetnek vissza. Legfrissebb albumuk, az Itt maradtam az éjszakában a Müpa-beli tematikus koncertjük lemezváltozata. A zenei anyagokban nemcsak az Esti Kornél zenekar hallható, de kiegészül klasszikus zenekari kísérettel, kórussal és különféle sessionzenészekkel, így olyan összhatást ad, ami már önmagában is meghatározza a kiadvány hangulatát: a melankolikus – valóban inkább éjszakai miliőt – néhol elég depressziós gondolatok támasztják meg, de lehet, hogy ez csak így a tél és a karantén közepén tűnik fel jobban.

Jakab Péter: Nem fontos személy

Jakab Péter (Jazzékiel) első szólólemeze, a Nem fontos személy egy valódi karanténalbum lett, hiszen gyakorlatilag egyedül vette fel a számokat házi körülmények között. Hangulatában bár nem felhőtlen – ahogy az élet sem az sosem –, mégis tartogat olyan meglepetés-napsugarakat, amelyek miatt mindig van értelme előre tekinteni. A visszafogott zenei megoldásokat érdekesen támogatja Jakab énekhangja és a szövegek egysége. Az albumot lezáró darab egy feldolgozás, amely stílusa mégis szépen belesimul a korong egészébe. Jólesik hallgatni.

Dodo: RUN (Feat. Borka Balogh)

A nyár végén már bemutattunk egy Dodo-szerzeményt (About Loneliness), amelynek ajánlójában abbéli reményeinket fejeztük ki, hogy nem újabb lo-fi anyaggal jelentkezik hamarosan az előadó. Az új Dodo-darab – bár talán itt-ott ráfogható még a lo-fi címke is – szerencsére egy egészen más irányba mutat: az összetett és néhol töredezett ritmusképletek, a minimálelektronikus hangzás kiegészülve Balogh Borka friss énekhangjával Björköt idézi. Mindenképpen izgalmas várakozás, hogy merre indul tovább Dodo – addig pedig lehet ezt hallgatni végtelenítve.

Chilly Kiddo: Sunset Town

A Chilly Kiddo Sárossy-Tóth Panni és Dobos Kristóf (The Apes, DRMRZ, We Make Tapes, Yellow Mood) közös projektje. Legújabb daluk, a Sunset Town érdekes keverékét adja mind a zenei szólamoknak, mind az azokhoz kapcsolódó stílusoknak: remekül passzol a lo-fi hangulatú főszólamhoz Panni lebegős éneke. A néhol jazzes hangzásokat kapargató dal mégsem melankolikus, inkább lazítósan chilles hangulattal ajándékoz meg, ami igazi napsugaras érzéseket kelt a hallgatóban. Az alkotók azt nyilatkozták, hogy dalaik felvétel közben készülnek, ami a felfedezés, kísérletezés örömét adja. Lehet, hogy elegendő néhány hónap, és ebből a felfedező-kísérletező időszakból egy korongnyi eredmény születik.

Belau: Luz ft. Sexto Sentido

A Fonogram-díjas downtempo-triphop-chillwave elektronikus formáció, vagyis Kedves Péter és Buzás Krisztián duója tavaly jelentette meg második nagylemezét, a Colorwave-et. Új daluk, a Luz egyfajta átvezetés a két zenei anyag között – akár azt is mondhatjuk, hogy új vizekre evezés, bár a Belau védjegyeként említhető, visszafogott elemekkel ötvözött, markáns dallam itt is megtalálható: a tradicionális kubai hangzásokon alapuló kompozíciót izgalmasan egészíti ki a spanyol, illetve yoruba nyelvű szöveg. Az egzotikus elemeket szépen bontja ki az az elektronikus zenei világ, ami a zenekar sajátja. A szerzeményben közreműködő Sexto Sentido énekesnővel további közös produkciók is várhatóak az áprilisban megjelenő Colourwave DLX albumon.

Pluto: Dob 69

A Pluto zenekar 2004-ben debütált, azonban legutóbb 2013-ban jelentkezett lemezzel, a visszatérés pedig nem is lehetett volna markánsabb. A Dob 69 cím konkrétan utal a Dob u. 69.-re ahol Szabó Balázs Zalán, a zenekar barátja és hangmérnöke lakott, aki tavaly fiatalon elhunyt – az ő utolsó munkája, posztumusz lemeze ez, amelyen „a magyar dalszerzői hagyományokat, a rockabilly-s lüktetésű beatzenét, a kétezres évek gitárpopos megoldásait vegyítik” – talán ezért is olyan ismerős vagy még inkább sajátságosnak érezhető minden érzés, amit megfogalmaznak ezekben a dalokban. A számok közül kiemelkedik a Megmaradsz és a Neonfényes mennyország, ami olyan lelki közösséget teremt a zenekarral, ami ritkaság. A lemezt lezáró taizé-i énekfeldolgozás pedig perdít az egész addig hallgatott anyagon egy akkorát, hogy utána csak bírjál visszatalálni oda, ahonnan indultál!

Bekvart: Üres

Új dallal jelentkezett a Bekvart együttes, vagyis a Bánfalvi Eszter Kvartett. A nagyrészt színészekből álló zenekar mostani megjelenése leginkább abból a szempontból hoz változást, hogy a dal énekese ezúttal a zenekar szólógitárosa, Horváth Szabolcs, míg korábban főleg Lábodi Ádám vagy Forman Bálint volt hallható ebben a szerepben. Az eddigi zenei anyagokhoz képest talán valamennyivel sötétebb tónusú alkotás egyfajta belső állapot megfogalmazása, tehát semmiképpen sem a jelenlegi helyzetre való reflexió. Elgondolkodásra, befelé figyelésre alkalmas idő és alkalmas gondolatok – már amennyiben hajlandóak vagyunk néha arra is figyelni, ami saját magunkban zajlik.