Rugalmasság, gyorsaság, odafigyelés – körinterjú kiadóvezetőkkel

Úgy látom, a kialakult helyzet a könyvkiadást és a könyves szakmát nem sújtotta annyira, mint más művészeti ágakat. Könyvet vásárolni, ha kicsit nehezebben is, de lehetett a karantén idején, az otthon töltött sok idő akár növelhette is az olvasási kedvet. Az igazi nehézséget a nagy könyves események, a könyvfesztivál és a könyvhét elmaradása, a könyvbemutatók egyre nehezebb megtartása, később ellehetetlenülése, illetve az állandó bizonytalanság okozta. Mindez szinte lehetetlenné tette a tervezést. Folyamatosan újra kellett szerveznünk az eseményeket, hogy azok online is megvalósíthatók maradjanak. Úgy kellett tehát gondolkodnunk, hogy a legjobbra számítunk (azaz hogy egy-egy tervezett helyszínen és időpontban megtarthatjuk a könyvbemutatóinkat), miközben fel kellett készülnünk a legrosszabbra is: arra, hogy esetleg nem sikerül villámgyorsan online térbe költöztetni az eseményt. Amit csak lehetett, így is át kellett helyeznünk a virtuális térbe – szinte naponta jelentettük meg korábbi kiadványainkat e-könyvként, a kötetbemutatók java is online zajlott. Igyekeztünk kihasználni minden olyan lehetőséget, amellyel el tudjuk érni az olvasókat. Amikor a körülmények és a rendelkezések lehetővé tették, hagyományos könyvbemutatókat tartottunk. A budapesti Vörösmarty téren ugyan elmaradt a könyvhét, de Szegeden megtartották, ezen mi is részt vettünk.

Új stratégiát nem kellett felállítanunk, bizonyos munkáknál kellett az otthoni munkavégzés eszközeit megteremtenünk, és az eseményeket az online térbe átszerveznünk.

Mi nagymértékben változtattunk mind a kiadói munkamódszerekben, mind a vevőink elérésében. Nálunk nem volt sem elbocsátás, sem fizetéscsökkentés.

Szerencsére a könyvkiadásban sok minden végezhető távmunkában, de ez más eszközöket, valamint jelentősen más hozzáállást és munkaszervezést is jelent.

A járvány kirobbanását követő hetekben rengeteg időt fordítottunk ezek kialakítására, valamint az online térben való aktívabb megjelenésre. Abban az időszakban könyvekkel alig foglalkoztunk, inkább saját magunkat szerveztük át. Büszke vagyok arra, hogy a munkatársaim ilyen rugalmasan és pozitívan kezelték a helyzetet.

Mi az, ami ezekből a kényszermegoldásokból átmenthető lenne a következő évekre?

Az online beszélgetésekkel és könyvbemutatókkal nagyon nagy közönséget értünk el, amelynek jelentős része nem a fővárosban él, ahol a rendezvényeink zömét szoktuk tartani. Az online események sorát tehát folytatni szeretnénk.

A 2020-as év pont azt igazolta, hogy egy jól működő csapat képes hatékonyan és rugalmasan reagálni a kihívásokra. Mi ezt visszük tovább.

Ha a koronavírus-járványban van valami jó, az az, hogy talán jobban odafigyelünk magunkra, az egészségünkre, egymásra. A kis dolgok is felértékelődhetnek: tudjuk értékelni, ami korábban természetes volt. Kiadóként azt tanultuk meg, hogy nehezebb körülmények között is igyekeznünk kell fenntartani a megszokott színvonalat, ugyanúgy (vagy még jobban) törődnünk és foglalkoznunk kell a szerzőinkkel és az olvasóinkkal. Egy kiadó egyik fontos feladata szerintem éppen ez: kapcsolatot teremteni az író és az olvasó között, lehetőleg mindenki megelégedésére. Ezért is hiányoljuk nagyon a könyves eseményeket, hiszen ezek azok az alkalmak, ahol mindhárom fél (szerző, kiadó, olvasó) együtt lehet. A nehézségek dacára – vagy éppen miattuk? – soha ennyi könyvbemutatónk, felolvasásunk, eseményünk nem volt, mint 2020-ban, és soha ennyi e-könyvünk nem jelent meg. Ezt a folyamatot szeretnénk az idei évre is átmenteni. Az, hogy kis létszámú és forgalmú kiadóként nem elsősorban könyveladásból élünk, máskor talán hátrány, de ebben a helyzetben inkább előnyünkre vált.

A karanténnak köszönhetően megfigyelhető volt valamilyen változás az olvasók körében? Mely kötetek vagy műfajok voltak a legnépszerűbbek?

Szerintem érzékelhető volt, hogy az emberek a szórakozási lehetőségek korlátozottsága miatt a tv-műsorok, a streamelés és a könyvolvasás felé fordultak, ami számunkra mindenképpen előnyös. Ugyanakkor a kereskedelmi csatornák szűkültek a boltbezárások, a kijárási korlátozások és a vevőknek a zsúfolt üzletektől való félelme miatt. Az online kereskedelem viszont éppen ezek miatt bővült, de nem mindent tudott átvenni. Nehezebb online olyan könyveket eladni, amit az emberek szeretnek kézbe venni és megnézni, mielőtt megvennék. Illusztrált könyveket, mesekönyveket, új szerzők új koncepciójú műveit sokkal nehezebb megmutatni, a jelenlegi online kereskedők nincsenek erre felkészülve. Szintén nem lehet a könyvek minőségét megmutatni – a vevő legfeljebb a korábbi tapasztalatai alapján ítélheti meg, hogy egy kiadó például milyen minőségű papírokra nyomtatja a könyveit. Mindez kihat a műfaji megoszlásra is. A szórakoztató-, szépirodalmi, könnyebb non-fiction műfajok előnyösebb helyzetben vannak az online térben.

Az eladási adataink nagyjából megfelelnek a 2019-es évnek, tehát nem láttunk változást, tekintve, hogy a profilunkban sem volt változás.

Erre a kérdésre esetünkben azért nehéz egyértelműen válaszolni, mert a könyvterjesztés sajátosságai miatt több hónapos csúszással értesülünk a köteteink fogyásáról, tehát azt, hogy a karácsonyi időszakban milyen volt a forgalmunk, március-áprilisban fogjuk megtudni. Ráadásul, mivel a kis forgalmú kiadók közé tartozunk, nálunk egy vagy két jobban fogyó kötet nagyon meg tudja dobni a forgalmat, de ezzel kicsit el is torzíthatja.

Összességében úgy látjuk, hogy a karantén érdemben nem befolyásolta a köteteink forgalmát, az e-könyvek iránt viszont érezhetően megnőtt a kereslet.

A legnépszerűbbek a Gion Nándor-életműkiadás, Petőcz András Idegenek-trilógiája, illetve a prózasorozatunk darabjai (Hegyi Ede: A senki, Borcsa Imola: Magnebéhat) voltak, de jól fogytak Verrasztó Gábor helytörténeti könyvei és a haikuköteteink is. És persze a Kulka Frigyes professzor életét és munkásságát bemutató díszdobozos, mellékletekkel ellátott, kifejezetten exkluzív kiadványunk (L. Horváth Katalin munkája) is nagy sikert aratott.

Önök miket olvastak szívesen a karantén idején?

Szépirodalmat, mint máskor is.

Sokkal kevesebb időm volt olvasni, nekünk jelentős többletmunkát okozott a járvány. Csak néhány kézirat fért bele.

Ha eltekintünk az olyan apró gyarlóságaimtól, mint ifjúságom kedvelt szerzőinek (Tolkien, Mark Twain, James Clavell) szinte kötelező újraolvasása, és csak a szépirodalmi művekre koncentrálunk, akkor Gion Nándort említhetem, akit nemcsak kiadni, olvasni is élmény, vagy Sánta Ferenc Az ötödik pecsét jét – különösen megrázó olvasás után filmen is megnézni. A karantén idején fellapoztam a régi, hetvenes-nyolcvanas évekbeli Galaktika folyóiratokat is (egy újabb megbocsátható gyarlóság, a sci-fi szeretete). Nagyon érdekes arról olvasni, hogyan látták majd ötven évvel ezelőtt a jövőt, hisz a művek (különösen a technikai rovat cikkei) ritkán tekintettek a kétezres éveknél előrébb. Volt, amit eltaláltak… Az egyik novella éppen arról szólt, hogy egy Kínából elterjedő vírus hogyan változtatta meg az egész világot.

Mik a tapasztalatok, az olvasók mennyire használták ki az online tér adta lehetőségeket?

Egyre többen tanulják meg az online tér biztonságos használatát.

A közösségi médiában erőteljes fellendülést érzékeltünk, Facebook- és Instagram-oldalunkon megnőtt az aktivitás, a mi részünkről és az olvasók részéről is. A könyvbemutatók átköltöztek a virtuális térbe, szerzőink online felolvasásokat tartottak, ezeket is sokan követték YouTube-csatornánkon. A könyveladás egy része is a neten zajlott – gondolunk itt a webshopokon keresztül értékesített kötetekre és az e-bookokra. A Margó Irodalmi Fesztivált is nagyrészt online tartották meg, ezen is részt vettünk.

Szerencsére a vírushelyzet ellenére 2020-ban is jelentek meg friss kötetek. Mennyiben sikerült tartani az eredeti tervet, illetve mesélnének arról, hogy hány kötet látott napvilágot, és hogy a korábbi évekhez képest hogyan alakult az ütemezésetek?

A terveinket nagyjából sikerült megvalósítani, csak az ütemezés csúszott el. Az eredetileg a könyvhétre tervezett köteteket nem júniusra, hanem inkább szeptemberre időzítettük, majd a könyvhét végleges elmaradása után már a karácsonyi időszakra koncentráltunk. Ez az év a megjelenések szempontjából annyiban volt rendhagyó, hogy az utolsó pár hónapban a megszokottnál sokkal több címünk látott napvilágot, az év első felében pedig kevesebb. Ha a teljes 2020-as esztendőt nézzük, nem jelent meg kevesebb kötetünk, mint máskor, nyugodalmasabb időkben.

A címszámot mi is csökkentettük, tehát bizonyos tavaszi könyveink csak ősszel jelentek meg, és néhány 2021-re csúszott át.

Eleve nagyon erős választékunk volt erre az évre, nem sokat kellett változtatnunk. Néhány címet áttoltunk 2021-re, de a programunk nagy részét sikerült megvalósítani. Sokrétű kiadó vagyunk, több műfajban is sikeres szerzőkkel. 2020-ban új Ken Follett-könyvvel jelentkeztünk, kiteljesedett a Vaják-projekt, erős a fantasy és science fiction választékunk, remek krimiszerzőink, fiatal felnőtteknek szóló könyveink jelentek meg. Tudományos ismeretterjesztő kötetek és szépirodalom szintén szerepelt a választékban. Új kezdeményezés volt Dan Brown első gyerekkönyve, a Vad szimfónia , amelyet saját szimfonikus zenével kombinált.

Előttünk egy újabb év, újabb tervekkel. Egy ilyen rendkívüli helyzetben hogyan lehetett tervezni? Mik azok a szempontok, amiket figyelembe vettek?

A profilunkon nem változtatunk, de a gazdasági visszaesés mértékét nem ismerjük, ezért óvatosabban tervezünk. A 2020-as évinél több, de a 2019-es évinél kevesebb új kötetet szeretnénk kiadni.

Nem tehetünk mást, továbbra is haladunk a saját ütemünkben. Reménykedünk, hogy idén már javul a helyzet – bízunk abban, hogy ha szigorú korlátok között is, de újra lesznek könyves rendezvények.

Tehát ismét a legjobbra számítunk, ám a legrosszabbra is fel vagyunk készülve.

Nagyon nehéz úgy hónapokra előre tervezni, hogy még azt sem tudhatjuk biztosan, mi lesz a jövő héten. Könyvbemutató szervezésébe mindenesetre még nem kezdtünk.

Kiadónk ebben az évben ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Szeretnénk megtalálni az ünneplés megfelelő formáját, ezért is drukkolunk a járványhelyzet minél előbbi elmúlásáért. Reméljük, hogy idén már megtartható lesz néhány könyves esemény, és azokon méltó módon jelenhetünk meg.

A Magvető Kiadó adventi naptárában már közzé is tette a megjelenésre váró kötetek listáját. Mi a helyzet a GABO és a Napkút Kiadóval? Milyen könyvek várhatók ebben az évben?

Az év elejének két legfontosabb könyve Bereményi Géza összegyűjtött novelláinak kötete, az Azóta is élek, amely a szerző 75. születésnapjára (január 25.) készült, illetve Krasznahorkai László új regénye, a Hercht 07769, amely február közepén jelenik meg.

Folyamatosan figyeljük a piaci változásokat, és igyekszünk rugalmasan reagálni. De a 2020-as év arra is megtanított minket, hogy még az olyan régebben kőbe vésett dátumok, mint a Könyvfesztiválé és Ünnepi Könyvhété, avagy előre tervezett filmbemutatók, események is pillanatok alatt megváltozhatnak. Ezért inkább csak a következő hetek kiemeltebb címeit jelezném. A Netflixen rendkívül sikeres Bridgerton-sorozat alapjául szolgáló kötetekkel kezdjük az évet, valamint a tavalyi legsikeresebb könyveink utánnyomásaival. Márciusra tervezzük J. K. Rowling Robert Galbraith szerzői néven megjelenő krimisorozatának újabb kötetét, valamint Steve Berry következő kalandregényét. Az idei évre tervezett összes kötetre sajnos itt nincs hely, viszont folyamatosan feltesszük a gabo.hu weboldalra, a GABO és a Ciceró Könyvstudió Facebook-oldalára, valamint a GaboSFF blogra.

Folytatjuk a Gion Nádor-életműkiadást, kiegészítve a hat ifjúsági regénnyel, illetve sok próza- és verseskötetet tervezünk. Hosszú lenne mindent felsorolni, és egyik szerzőnket sem szeretném kiemelni, mindegyikük egyformán fontos számunkra. A honlapunkon nyomon követhető az előkészületben lévő címek listája, amely folyamatosan bővül.