A múlt árkai – kritika Cserháti Éva A Sellő titka című regényéről

A Sellő titka már a címével felkelti azokat az olvasói elvárásokat, amik általában meghatározzák a krimiolvasók prekoncepcióit: a sellő alakja az ókortól kezdve kíváncsisággal és vonzalommal vegyes borzongást feltételez, a titok pedig fokozza ezt az érzést.

Két, egymással folyamatosan váltakozó szál összetett történései, illetve az időbeli egymásutániságuk fokozatosan bontja ki előttünk annak a gyilkosságsorozatnak az eseményeit, amelynek felgöngyölítése a C csoport feladata, azaz a K. É. Z.-é (az elnevezést a nyomozócsoport vezetőjének, Telki-Nagy Juditnak a férje alkotja meg a „Kiszuperáltak és Zöldfölűek” mozaikszavaként). A nyomozónő nincs könnyű helyzetben, hiszen nem csupán a gyilkosságsorozattal kell megküzdenie, hanem a rendőrségi bürokrácia és képmutatás buktatóival is, ahol csapatát mint kirakatcsoportot akarják működtetni pár hónapig. Ráadásul az idő szorításában dolgozó nyomozók olyan témát kezdenek boncolgatni kutakodásukkal, amely több közéleti és politikai csatornán is veszélyes utakra vezeti őket.

A regény egyik alapkérdése, hogy hogyan értelmezzük a történelmet – azt az elmúlt kort, szemléletet, ideológiát, amely a mai napig érezteti életünkben a hatását.

Vonatkozik ez azokra, akik maguk is részei voltak egy már letűnt érának, és azokra is, akik életkorukból adódóan már csak mások elbeszélésein keresztül férhetnek az elmúlt időkhöz. A bűntényeken és felderítésükön túli másik szál egy idős görög férfi, Mitre visszaemlékezéseit tárja az olvasók elé, aki gyerekkorában polgárháborús menekültként került Magyarországra húgával és sok száz társával együtt. Nézőpontjával, az események sajátos értelmezésével, látásmódjával töprengésre készteti az olvasót. Kifejezi többek között az ’56-os forradalom kirobbanása miatti értetlenségét, hiszen az ő politikai szemléletében ez esztelen lépés volt. Mitre vallomásai olykor édesanyja egyes szám első személyben fogalmazott betéttörténeteivel is váltakoznak, így a mozaikosan építkező, múltidéző eseményszál, azaz anya és fia narrációja szorosan összefügg.

Mitre hányattatott sorsa által felsejlik egy zavaros időszak, amelyben családok szakadtak szét, és életük, szeretteik féltése miatt ártatlan emberek lettek gyilkossá. („Az emberek nem azért gyilkolnak, mert őrültek. Hanem mert okuk van rá. És nekünk volt.”) A férfi elbeszélése, amely szeptemberre datálódik – míg a gyilkosságok júliusban történnek –, kiegészíti a nyomozati szálat, illetve vezeti az olvasót, így téve őt egy olyan befogadóvá, aki olykor a csoport tagjainál előbb tud meg információkat. Ez az eljárás különleges szerepbe helyezi, mintegy megjutalmazza az apróságokra, megjegyzésekre is kiterjedő figyelő olvasásáért azt, akit nem csupán a lehetséges végkifejlet tart lázban, hanem maga a folyamat is, amíg oda eljut.

A könyv rétegzett, idősíkokon és szereplőkön átívelő narrációs technikája, az eszmefuttatások aprólékos bemutatása, a hangulatok, érzelmek, félelmek színrevitele nyelvileg is izgalmassá teszi a szöveget. („A vaskos márványkereszt művészi lendülettel összekaristolt felszínébe futtatott sötétszürke vonalak drótkerítésre vagy megalvadt vércsíkokra emlékeztették. Akaratlanul is meghatotta az alkotás valószínűleg szándékos otrombasága. A fájdalom ilyen alaktalan, gondolta.”) A nyomozati szál logikai követésén túl a történelembe való kénytelen visszautazás, a kommunizmus korszakának felidézése mind a K. É. Z. ügynökeit, mind más szereplőket megráz, és olykor kifordítja őket saját magukból. Az egymásnak feszülő indulatok, a visszafojtott düh, az évtizedes fájdalmak feldolgozhatatlansága a gyilkosságsorozatban érintetteken túl Telki-Nagy csapatát sem kerüli el. A két idősebb szereplő, Admin és Vasvári maguk is éltek a kommunizmus alatt, így megállapításaikat értelemszerűen befolyásolják a diktatúrában szerzett személyes tapasztalatok – míg a fiatalabb korosztály csupán az elsajátított történelemszemlélet adta véleményekre támaszkodhat. Ebbe a személyes érintettségbe és az objektivitás lehetetlenségébe gyűrűzik bele a gyilkosságsorozat alapját képező régmúlt. Mitre és húga mint baráti kommunista országba érkezik Magyarországra, hozzáállásuk az otthon szerzett tapasztalatok, az ideológiáért folytatott harcok befolyásolják. Mindeközben a jelenkori Magyarország más szemszögből áll az akkor történtekhez.

A regényben bemutatott városok kommunizmussal összefüggő emlékezete mind a szereplők, mind az olvasók figyelmét ennek a korszaknak a kettős megítélésre, illetve az idők változásának szemlélet- és történetformáló következményeire hívja fel.

A mai globális világ, illetve Magyarország tabunak számító kérdései is felmerülnek, amelyek egy részéről még mindig mély a hallgatás, holott égető, mindennapos problémák, mint amilyen a családon belüli erőszak is. („Még gimnázium alatt sokat álmodozott róla, hogy egyszer mindenki számára kiderül, mi folyik náluk, és végre valósággá válik a sokszor beígért válás. Azonban anyja egyetlen kitörési kísérletét tíz évvel ezelőtt a rendőrség ítélte kudarcra.”) A csapat emberi jogi szakértője, Vanda gyerekkori traumáit igyekszik feldolgozni, ám mindeközben önmagával is harcban áll. Folyton verbális harcba bocsátkozik kollégáival és voltaképpen mindenkivel, akiben felfedez valamiféle előítéletet – azonban bizonytalanságából és maximalizmusából fakadóan saját magában is folyton észreveszi ezeket a hibákat.

A műben előtérbe kerül a családokat szétszakító külföldi munkavállalás, a lakáshitelek kérdésköre, illetve a környezetvédelem fontossága, de a hazánkban népbetegségnek számító alkoholizmus is. („Ilyenkor a legegyszerűbb volt meghúzni a pálinkásüveget, pedig nem szeretett inni. Utálta a tompa zsibbadást a végtagjaiban. De a gyomor tiltakozását legyőzte a feketén tátongó fájdalom a fejében.”) A nyomozók között tapasztalt szakembernek számító Vasvári a leszokás–újrakezdés ördögi körét éli meg. A testképzavarok problémája is előkerül, főként Admin alakja által, akinek önbecsülését nem csupán életkorából adódó bizonytalansága rombolja, hanem testsúlyával sem tud megbékélni. Köteles (akinek a neve is sokatmondó) szintén harcban áll önmagával: maradjon-e otthon ő a nem régen született kislányaival? Így a regény a – hagyományosnak vélt – férfi–női szerepeket illetően is fel mer tenni a kérdéseket. Minden karakter esendő, hétköznapi, de sokszor épp átlagos tulajdonságaik vezetik el őket a megoldáshoz.

A nyomozók mindegyike küzd: a munkájukban való helytállás és megfelelési vágy mellett meg kell harcolniuk önmagukkal is. Telki-Nagynak nem csupán a feljebb vázolt nehézségekkel kell szembenéznie. Saját elveit is próbálja úgy képviselni, hogy annak látszatja legyen – például a demokratikus munkamorált egy éppen csak az első eset előtt összefércelt csapatban, amelyben forronganak a különféle életfilozófiákból adódó ellentétek, és saját frusztrációi sem könnyítik meg a dolgát. („Legnagyobb félelme az volt, hogy ezt nem Vasvári alkoholizmusa, a rendelkezésre álló, rövid idő vagy az imázsépítés nevetséges feladata fogja megakadályozni, hanem az a kirekesztettségérzés, amely egy pillanatra sem hagyta el Emma születése óta.”) Nők tömegét érintő problémát él meg: jó feleség, jó anya, illetve a munkájában is sikeres szeretne lenni, de ezek a társadalmi szerepek más és más, egyszerre csak nagy nehézségek árán teljesíthető elvárásokat szegeznek neki.

A C csoport ereje pont ebben az összetettségben rejlik.

A legkülönfélébb tagok összessége egy sokféle tudással bíró és csavaros észjárású együttest hoz létre, akik egyéni látásmódjaikat ütköztetve jutnak el a többszörös gyilkos fájdalomból, hátsó szándéktól és gyűlöletből felépülő rejtvényéig.

A regény végén a különféle narratív szálak összefutnak, a rejtélyek megoldónak, a múltban gyökeredző tragédiák összefüggése nyilvánvalóvá válik.

A görög menekültek által elbeszélt történetfolyam az időbeli távolság, illetve a magukat elidegeníteni szándékozó mesélők narrációja miatt tárgyilagosnak hat, holott megrázó tapasztalatok vannak mögötte. Az elmúlt kor, a lezártnak tekintett sorsok még elemibbé teszik a szabadság utáni vágyakozást, illetve az otthontalanság érzését. A Sellő titka ezekkel a mély érzelmekkel átszőve vonultatja fel a krimi elemeit egy sokrétű, jelenkori problémákat előtérbe helyező történetben.