„Az gázabb lenne, ha keménykednék” – Interjú Lil Frakk-kal

Emlékszel, mi volt az első szöveged?

Csak a rímpárokra: felejtsd el, szeretlek, ereszd el.

Eszperantó rap?

Szerelmes vers. Már az általánosban farigcsáltam szövegeket. Versnek indultak, de a hiphopból rájöttem, hogy ütemre is elmondhatom őket.

Kit utánoztál a tükör előtt?

Senkit, de nekem is volt Eminem-korszakom. Az itthoniak közül Fluort bírtam nagyon. Tetszett a játékossága, a pofátlansága. Tizenkét évesen izgalmas káromkodós zenét hallgatni. Fülessel toltam, hogy anyukám ne hallja.

Gecigránát , Csicskalángos ?

Jaja. Már ennyi idősen is jó viszonyt ápoltam a popzenével, a Lájk albumot is szerettem. Aztán rácsúsztam a magyar underground hiphopra: SÉF, Barbár Fivérek, BSW, Siska Finuccsi. Sokáig csak magyar hiphopot hallgattam.

Amihez te is hamar hozzászóltál a Rapsztár című albumoddal. Ma is vállalod?

Semmiképp. Szerencsére csak egy példány van belőle, az is Fluornál. A kezébe nyomtam egy közönségtalálkozón. Azokért a szövegekért adnék magamnak néhány pofont. Az intrónak az a címe, hogy Tedd be. Nyilván arra gondoltam, hogy a DJ tegye be a számomat a klubban, de még nem voltam képben a szexuális szlenggel. „Tedd be, aztán gyere, mert ez kell / Ha tudod, sose felejtsd ezt el / Bemutatkozok: A nevem BJ / Haver, éljél, ne pedig féljél.” Mentségemre szóljon, még mindig csak tizennégy voltam ekkor.

Hamar trapre váltottál. Miért?

A gimiben Szarvas barátommal oldszkúlabb hiphoppal nyomultunk, de jött az érettségi, és nem volt időnk összeülni. Akkor kezdtem rácsúszni a trapre leginkább Smokepurpp miatt, és én is ki akartam próbálni. Kevesen csináltak akkor még trapet itthon: gyuris, Baba Aziz, Figura, Egs, Kapitány Máté, Ress. Azt a zenei vonalat, ami engem érdekelt, csak Lil Holtnál láttam. Úgy tűnt, trapszöveget könnyebb írni, és ez belefért az érettségire készülve is.

Mi fogott meg a trapben?

Hogy lazább, szellősebb. Nem ráfeszülős, nincs faltól falig szöveg. Meg persze a morgós 808-ek. Ezek közül sok minden igaz az oldszkúl hiphopra is, de abba beleszülettem, a trapet pedig én fedeztem fel magamnak.

Nagymamádnak hogyan magyaráznád el, mi az a trap?

Nem hiszem, hogy el tudnám magyarázni neki.

Már a harmincasok se nagyon értik, mit esznek rajta a fiatalok.

Ez jogos. Kívülállóként nehéz lehet megérteni.

A trapben megvan az a lázadás, ami anno a punkban is megvolt.

Egyszerű, odamondós?

Igen. Másrészt minden generációnak van egy stílusa, amit megtalál magának. Aki már átesett ezen, az nehezebben tud befogadni egy új stílust. Nekem például a TikTok már mélyvíz. A trap viszont kezd a generációnk szócsövévé válni. Mi is hallatni akarjuk a hangunkat. A trap teremtett egy közeget itthon.

Van igazság a trapet ért kritikákban? Hogy nem szólnak semmiről a szövegek, és csak pár hangot prüntyögtet a DJ?

Sokan tényleg így állnak hozzá. Egyszerű trapet könnyű csinálni, de jót nehéz. Ahogy az oldszkúl hiphopban is voltak egyszerű szövegek és prüntyögés, a trap sem csak erről szól. Amilyen egyszerűnek tűnik, annyi felé el lehet vinni és kísérletezni vele. Egyre többen írnak bravúros trapszövegeket: Gege, Beton.Hofi, trAnzKaPHka, Kapitány Máté. A külföldiek közül Denzel Curry, Vince Staples, és közhely, de Kendrick Lamar. Amikor elkezdtem trappel foglalkozni, az is izgatott, hogyan lehet ezt magyarul csinálni. Itt már nincs tizenhat bar meg harminckét sor – nagyon kevés sorban kell elmondanod, amit akarsz. Ez kihívás.

„Most hívott a csajom. Már nincs is csajom.” (Lakatlan Sziget Fesztivál)

Pontosan.

Hogyan kell trapet írni magyarul?

Itt is punchline-ok vannak. Én az adlibeket szeretem a trapben, hogy egy sor végére odacsaphatsz egy plusz szót, ami teljesen más értelmet ad a mondatnak. Szeretek játszani vele, az ellentétébe fordítani vagy viccessé tenni a sorokat. Gyakran meg se írom előre az adlibeket, improvizálok.

Rapperként mit tartasz az erősségednek és a gyengeségednek?

Az erősségeim a gyengeségeim is egyben. Játékosak a szövegeim, de emiatt sokszor nem veszik komolyan őket.

Kiskorom óta sok magyar rapet hallgattam, ezért jól bánok a szavakkal, de műveltségben még bőven van hova fejlődnöm, hogy jó csavarokat tudjak írni.

Negatívum, hogy nem tudok zenei füllel gondolkodni, és az énekhangomat is lehetne fejleszteni.

Mondhatjuk, hogy a Gyurcsány-dal robbantotta be a karriered?

Igen, sokan akkor figyeltek fel az alteregómra. Három-négy számom volt csak fent a Soundcloudon, és amikor kihoztam az Írj már vissza Gyurcsány Ferit, valaki beküldte az Indexnek, és kikerült a címlapra. Utána Fletó is körbeküldte a chatbotjával. Az egy mérföldkő volt.

Tényleg ráírtál Gyurcsányra?

Jaja. Húsz órán belül nem írt vissza, és gondoltam, írok róla egy számot.

Mert poén? A chatbot, az erőltetett fiatalosság?

Nagy a baj, ha valakinek ez nem poén. Ez a kalimpálás. Olyan kezek felé nyúlkál, amelyek soha nem fogják kihúzni a mély vízből. Nem nagyon lehet mit tenni, csak nevetni rajta.

Írtál dalt az M1-ről és az Origóról is. Téged tizennyolc éves fejjel tényleg ennyire foglalkoztatott a közélet, vagy ez inkább hülyéskedés volt a részedről?

Engem inkább a kommunikáció és a média érdekel. Tudom, hogy leegyszerűsítés, de a gimiben azt tanultuk, hogy a hír az objektív. Felidegesített, hogy az M1-en azt láttam, hogy a törekvés sincs meg az objektív hírközlésre. Az sem igaz, amit most az SZFE-ről összehordanak. De nem akartam olyan számot írni, amiben jól megmondom, mi a baj. Huszonegy évesen se érzem magam annyira relevánsnak, nem is én tudnám a legjobban megfogalmazni ezeket a dolgokat, mert nem az a típus vagyok. Engem jobban érdekel a szórakoztatás.

Ezért nem írsz egy ideje közéleti témájú szövegeket?

Ennek több oka is van. Eleinte sok mémzenét csináltam, és bennem volt, hogy vajon tényleg azért hallgatják-e az emberek, mert jó, vagy mert ott vannak azok a nevek a címében. Azt akartam, hogy ne csak a témájuk miatt hallgassák meg a dalaimat, hanem mert van bennük valami érték. Másrészt az utóbbi időben az foglalkoztatott, hogyan tudnék magamból felépíteni dalokat. A Kutyavásáron már sokszor abból inspirálódtam, ami velem történt. Előtérbe került a személyesség, de lehet, hogy később megint közéleti szövegek születnek. Folyamatos útkeresésben vagyok, szeretem mindig az ellentettjét csinálni annak, amit korábban.

Hamar megtaláltad a saját stílusodat?

Még nem találtam meg. Van egy univerzum, amiben mozgok, de nem mondanám teljesen kiforrottnak.

Pedig van egy jól kitalált, kutyás koncepció a Lil Frakk névvel, a brókákkal (bro + rókák) és a kutyás témákkal, van védjegyszerű szöveg („ajjaj”) és egy játékos-ironikus stílus, ami a sajátod.

Amikor elkezdtem a Lil Frakkot, megnéztem, hogyan épül fel Amerikában egy brand, és én is kerestem stílusjegyeket, hívószavakat, de ez csak az alapja annak, hogy miből áll össze egy produkció. Ha valakinek saját stílusa van, az ennél sokkal több dolgot foglal magában. Meg nem is szeretnék bekategorizálható lenni, próbálok mindig új dolgokat csinálni.

Szívesen csinálnék igényes popzenét.

Van még bennem pici félelem emiatt, de ezt el fogom engedni.

Melyik az a dal, ami leginkább te vagy?

Az Anyósülés. Abban magamról is sokat mesélek. Nehéz időszakot ölel fel. Leszerződtem a Universalhoz, lett egy barátnőm, aztán jöttek a nehézségek. Magammal se jöttem ki jól, szakítottunk. Ez volt az eddigi legmeghatározóbb kapcsolatom, és utána kicsit elveszítettem magamat. Sokat mentem bele az éjszakába. Ha meghallom az Anyósülést, visszarepít abba az állapotba, amiről szól, és ez jó érzés.

Hogyan született meg a védjegyeddé vált ajjajozás?

Itthon vettem fel a Mosnám a kezeimet tracket. Amikor jöttek az adlibek, megijedtem, és bemondtam, hogy ajjaj. Megtartottam, mert nem volt rossz, de csak akkor jöttem rá, hogy ez markáns, amikor elkezdték írogatni kommentbe, hogy ajjaj.

Az is stílusjegyed, hogy rendes srác vagy. „Az a rapper vagyok, akit bemutatsz anyádnak.” (Licit )

Sajó Dávid mondta az egyik koncertünk után, hogy „Jorgi, ha lesz egy lányom, téged simán bemutatnálak neki”. Jámbor, szelíd srác vagyok, ha nem fogyasztok alkoholt. Jól nevelt az anyukám, szívesen bemutatkozok a kedves szülőknek. Én vagyok a gengszterrapperek ellentéte.

A hiphopban nem hátrány a jámborság?

Nem. A hiphopban az jelent hátrányt, ha nem vagy önazonos. Az sokkal gázabb lenne, ha keménykednék.

Mi a legkeményebb szöveged?

Az M1. És rosszul érzem magam, ha a Lakatlan Sziget Fesztivállal állok be koncert előtt, mert abban kicsit beszólok a szekusoknak. „Ki nem állom, ki nem állom / a kidobálót, a kidobálót.”

Két lemezed van, mindkettőt D.Komsszal készítetted. Mi klappol ennyire köztetek?

Amikor zenélünk, sosincs egóharc. Az egópárbajoktól rosszul vagyok. Amúgy nincs titok: barátok vagyunk, akik szeretik a trapet.

Miért tartod jó producernek?

Dave ügyesen merít a trendi zenékből, de ugyanilyen ügyesen építi be a saját személyiségét is a dalokba. Szeretem azt is, hogy segítőkész. Sosem szólja le az ötleteimet, inkább hozzáteszi, amit jónak gondol. Jó vele dolgozni.

Neked is fontos, hogy úgy játsszátok az amerikai gyökerű trapet, hogy az itthon legyen érvényes? „Te behozod Amerikát, én kiviszem MO-t.” (Szent Habakuk )

Abszolút. Tökre inspiráló az amerikai trap, de ne felejtsük el, hogy Közép-Európában élünk, és a magyar trapet többnyire középosztálybeli fehér fiúk játsszák. Megmosolyogtató lenne, ha kopipésztelnénk, és arról rappelnénk, hogyan lövöldözünk.

Muszáj arról rappelni, ami van.

Még mindig nagy problémája a magyar rapnek az Amerika-majmolás?

Mindig is az volt, és mindig is az lesz. Amerikában a popzene szinte már egyenlő a trappel, a popzenészek is trapelemekből dolgoznak, és amikor ezt veszed észre Kasza Tibin és Dér Henin is, akkor egyértelmű a majmolás. De én nem szeretek utálkozni, és másban keresni a problémát. Csináljuk, aztán akinek ez fontos, az rá fog találni. Teremtsünk a zenével, az a lényeg.

Sose bántad, hogy az amerikai trapzenészek között szinte kötelező Lil Valaminek nevezted el magad?

Jó támadási alap a kommentszekcióban, de amúgy nem bántam meg. Azon viszont gondolkodtam, hogy ezzel a névvel sose lehet majd komolyan venni. Ami jogos, mert egy mesefigurából és egy amerikai trendből áll össze a nevem. De az sem ritka, hogy egy rapper nevet változtat.

Bánt, ha nem vesznek komolyan? „Komolyan mondom az ajjajt, és még mindig azt hiszik, viccelek.” (Kutyavásár )

A Brokaz után kicsit zavart, hogy én lettem a vicces rapper srác. Úgy éreztem, ennél több van bennem. Azért is igyekeztem inkább magamból meríteni a Kutyavásáron, hogy megmutassam a komolyabb oldalamat. A featjeim közül is az Enged című Gege-track a kedvencem, mert az volt az első verzém Lil Frakk-ként, amiben nincs vicc, nincs köntös.

Miben lett más a Kutyavásár, mint a Brokaz ?

A Brokaz hangzása sötétebb, szövegileg spontán. A Kutyavásár fényesebb, szövegileg kimunkáltabb. A Brokaz száz százalék örömzene: összeültünk Dave-vel, megírtuk, és rögtön fel is vettük a számokat. A Kutyavásár sokkal átgondoltabb. Tudtam, miről fognak szólni a dalok, mielőtt még egy hang is elkészült volna belőlük.

„Anyukám szerint a szövegem ötletes.” (Lúdtalp) Mi volt az a dicsérete, ami a legjobban esett?

Anyukám ott szokott lenni a koncertjeimen, és utána napokig emelkedett jókedve van. Minden gyereknek az a legjobb érzés, ha az édesanyja büszke rá. Érzem, hogy miattam érzi jól magát, és ezzel picit vissza tudok neki adni mindabból, amit tőle kaptam. A szüleim a születésemkor elváltak, anyukám nevelt, apám helyett is apám volt. Mindig támogatott, hogy csináljam, amit szeretek.

És a faterod?

Vele rossz a kapcsolatom. Amikor megkaptam a universalos szerződésemet, azt mondta, hagyjam abba ezt a bohóckodást. Azóta nem beszéltem vele.

Mi volt az a pont, amikor elhitted, hogy lehet valami a zenélésből?

A universalos szerződés. Amikor a Brokazt csináltuk, fogalmunk se volt, hová lehet ezzel eljutni. Akkor egy trapbuli azt jelentette, hogy lementünk pincékbe bulizni.

Ehhez képest szürreális egy telt házas Akvárium-buli?

Erről álmodtam, de tényleg szürreális egy kicsit. Aznap este te vagy a király, de másnap fel kell kelni, kávét főzni, és beérni a suliba. Becsapós a siker, érdekes megélni. Az biztos, hogy sose fogom tudni megszokni. Tegyük hozzá, hogy a telt házat Kapitány Mátéval és Ress-sel együtt hoztuk össze.

Számodra mi jelenti a sikert?

Sokféleképpen lehet definiálni, de talán azt, ha hallgatnak az emberek, szeretik, amit csinálok, és meg is tudok élni belőle. Trapből most még csak foghíjasan lehet, de pár év múlva, amikor vizuálban és hangzásban is jobban megérnek a produkciók, és megszületnek a nagyszínpados trapelőadók, sokan meg fognak élni belőle.

Szeretnél nagyszínpados trapelőadó lenni?

Persze. Nem ez a fő motiváció, de jó lenne megint átélni azt, amit a parkos Krúbi-koncert előzenekaraként. Azt viszont nem látom reálisnak, hogy a zenére építsem fel az egész életemet.

Inkább a kliprendezés érdekel?

Valamilyen formában mindig szeretnék zenélni, mert boldoggá tesz, de nem biztos, hogy húsz év múlva is rappelni fogok. Szeretem a zenét és a filmezést is, és ezek közös halmaza a videoklip. Elkezdtem rendezni a saját klipjeimet, hogy a saját káromon tanuljak, ne más szívja meg a tapasztalatlanságomat. De olyan sok mindent tanulunk most az egyetemen, hogy lehet, másfelé fogok orientálódni, ha lediplomáztam.

Le is fogsz? Jelenleg televíziós műsorkészítőnek tanulsz az SZFE-n.

Amíg nem tudjuk, milyen következményei lesznek a mostani helyzetnek, addig nem tudok ezen gondolkodni. Azokkal szeretném elvégezni az egyetemet, akik eddig is tanítottak. Ha ez nem megoldható, akkor nem szeretnék az SZFE-re járni.

Hogyan éled meg a mostani helyzetet?

Az egyetemfoglalástól veszek részt az eseményekben. Egyszerre felemelő és ijesztő, ami történik. Elképesztően jó látni, hogy működik a bázisdemokrácia. Felszólalunk, szavazunk. Az egység és az erő, amit képviselünk, tényleg fantasztikus. Sokan vagyunk, és közös a célunk. Nem adjuk fel az egyetemfoglalást.