A tehetség és a szenvedély határán: a Liszt Ferenc emlékév legizgalmasabb programjai

Hogy az első, világsztárként is emlegetett művész jubileumát vagy decenniumát ünnepeljük-e 2021-ben, születésének 210. évében, azon lehet vitatkozni, zenei nagysága és az ezt méltató programok azonban magukért beszélnek. „A jó bornak nem kell cégér” – mondta Gaetano Belloni, Liszt Ferenc impresszáriója. Az általánosan elismert zongorista, komponista és karnagy már fiatal korában kitűnt társai közül, amit elsősorban tehetségének, másodsorban rebellis viselkedésének tudnak be kutatói – a Liszt-életművel dolgozó szakembereket ugyanis több mint két évszázada foglalkoztatja a mester nagyságának titka. Az egy híján ezer művet komponáló zeneszerző kimagasló tudását számos érdekes történet igazolja. Ilyen az első magyar kórusművének megszületése körüli história, mely szerint Liszt az egyik magyarországi látogatása során, a köszöntést jelképező pécsi dalosok rögtönzött, német nyelvű hangversenye után szinte azonnal alkotásba kezdett, és a tiszteletére szervezett püspöki vacsora alatt Garay János A patakcsa című költeményét felhasználva megírta az első, magyar kórusra írt kompozícióját, mondván: őt Magyarországon ne németül üdvözöljék – noha soha nem beszélte a nyelvet, saját bevallása szerint csak zongorán. A legendás elbeszélés emlékét egy, a pécsi Dóm téren álló szobor is őrzi.

Ugyanakkor ez csupán egy a híressé vált történetekből, amelyek az objektív tényekkel versenyt futva kápráztatják el a Liszt nyomába eredő szakmabelieket és laikusokat egyaránt. A kétségbevonhatatlan tehetség olyan művei, mint a Magyar rapszódiák, a Dante-szimfónia, a Les Préludes vagy az Esz-dúr zongoraverseny, éppúgy ismerősek a hazai, mint a német, orosz és amerikai ember fülének. Ezt igazolják a világ számos pontján reperotárra tűzött Liszt-darabok vagy éppen az alakját őrző filmművészeti alkotások is, például az 1970-es premier idején több milliós nézettséget eredményező Szerelmi álmok (Keleti Márton rendezése). Ötven év elteltével hasonló fogadtatásra számíthat minden, amit a neve fémjelez.

A mester ma is ugyanolyan elevenen él köztünk, mint annak idején a kortársai közt

– erre emlékeznek születésének kerek évében a hazai zeneművészeti intézmények és művészek egyaránt.

A több meghatározó kulturális intézet közül – a teljesség igénye nélkül – elsőként érdemes kiemelni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet, amelynek rektora, dr. Vigh Andrea Liszt Ferenc-díjas magyar hárfaművész bár tudja, hogy vékony jégen korcsolyáznak a tervezett programok, bizakodva tekint az ünnepélyes emlékkoncertekre. „Ugyan Liszt Ferenc születésének idei évfordulója nem klasszikusan kerek jubileum, a Zeneakadémia kiemelten kezeli, ahogy a mindennapokban is gondosan őrizzük és ápoljuk alapítónk szellemiségét, örökségét. Most azonban a járványhelyzet alakulásától függ minden, így egyelőre hangsúlyozottan csak tervezett programokról tudunk beszámolni. Ilyen a tavalyról idénre halasztott, augusztus végén-szeptember elején zajló IV. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny repertoárjában szerepelő Liszt-mű és a Liszt Múzeum tematikus konferenciája, mely a pontos dátumtól számítva egy hét csúsztatással kerül megszervezésre” – mondta a rektor, majd hozzátette: a fél éve alapított Liszt Ünnep is kifejezetten a virtuóz emlékének méltó éltetése céljából szerveződik. Utóbbi programhoz kapcsolódik a Liszt és Dante című kiállítás (megnyitó: október 10.), Kiss Péter zongoraestje (október 10.), Szabó Balázs orgonaestje (október 11.), valamint Ránki Dezső és Klukon Edit zongoraművész házaspár hangversenysorozata (október 15-én és 16-án két-két előadás). Mindennek mintegy előszeleként érkezik a Régi Zeneakadémia Kamaratermébe a Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál részeként a „Liszttől Cziffráig – A virtuozitás és transzcendencia Liszt Ferencnél” című esemény (október 3.).

A művész előadásainak emblematikus hazai helyszíne, a Magyar Állami Operaház szintén kiemelt eseményként tekint az egykor (1883-ban és 1885-ben) itt koncertező zeneszerzőre. Az intézmény ugyan még nem véglegesítette a 2021/22-es évad műsorát, azt biztosan állíthatjuk, hogy az idei Liszt-dátumhoz kötődő hagyományos Zongoraáriák című jótékonysági eseményen Liszt-dalok mellett az ünnepélyesség okán operaátiratok is szerepelnek majd.

A gála fontossága különösen a művész elvei mentén értelmezhető, hiszen maga nem egyszer mondott le fellépései után járó apanázsról azért, hogy az 1838-as pesti árvízkatasztrófa áldozatait vagy a fiatal tehetségeket oktató intézményeket segítse.

Mint Oláh András, az Operaház kommunikációs projektvezetője hangsúlyozta, a tervek közt szerepel a Sardanapalo töredékopera rögzítése is, míg a Magyar Nemzeti Balett az Operaház újranyitására a Mayerling című darab bemutatójával készül, ami ugyancsak Liszt-zenéjé alapszik – az utóbbi premierje 2022-re várható. A vájt fülű közönség számára szintén fontos helyszín, a Müpa sem elhanyagolható mértékben hangolódik az ünnepre. Valósággal fesztivált szervez a méltatás céljából, így Liszt Ferenc születésének 210. évfordulójához kapcsolódva rendezi meg a programokban gazdag Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivált.

A népszerű darabokra épülő programok mellett különleges ritkaságokat és korábban még nem játszott műveket is hallhatunk az év során. Mészáros Zsolt Máté Junior Prima díjas orgonaművész és Liszt-kutató a munkásságára nagy hatást gyakorló mester emlékére koncertsorozatot szervez. A „Liszt Ferenc nyomában Magyarországon” című program keretében a fiatal művész a zeneszerző által is látogatott és kedvelt helyszíneken fog fellépni, és azokat a hangszereket is megszólaltatja majd, melyeken Liszt maga is játszott. Az eseménysorozat nagyszabású nyitó hangversenyére október 22-én, az ihlető születésnapján kerül sor a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban. „Annyit elárulhatok, hogy a program koncepciójának megalkotása során az lebegett a lelki szemeim előtt, hogy

Liszt Ferenc egy minden téren kifinomult ízléssel bíró, életszertő ember volt – igazi világpolgár és fontos összekötő kapocs a nagyvilág művészei között.

A koncert elsősorban azoknak szól, akik azonosulni tudnak ezzel az életérzéssel. Örömteli számomra, hogy az esemény egy, a mester számára kedves budapesti helyszínen valósul majd meg” – mondta Mészáros Zsolt Máté.

Kovács Szilárd Ferenc, a Pécsi Bazilika zeneigazgatója szintén nagy jelentőséget tulajdonít a Liszt-életműnek, ezért 2021-ben orgona- és szimfonikus költemények előadásával emlékezik a művészre. Az egyházzene ugyanis kiemelt szerepet töltött be az idős korára mélyen hívő virtuózra, aki IX. Pius pápa buzdítására a gregorián terén is jelentős munkát hagyott az utókorra. Az idővel reverendát viselő komponista eddigre bizonyítottan a legnagyobb elismerésre számító zeneművésszé vált, akinek játékai most is olyan elsöprő erővel hatnak, hogy amellett nem mehet el sem a szakma, sem a közönség.