• Mit kíván a magyar nemzet? – 10 zenei momentum a magyar hiphop korai állomásairól

    2022.04.21 — Szerző: Buzás Lelle

    Lehetetlennek tűnik összesűríteni közel fél évszázadnyi zenetörténetet pár számba, mi mégis megpróbálkozunk vele. Fogadjátok szeretettel azt a tíz megjelenést, amely alapjaiban formálta és határozta meg a korai hazai hiphop színterét.

  • Animal Cannibals  Kép forrása
    Animal Cannibals
    Kép forrása

    Sorozatunk következő részében a ’80-as évektől fedezzük fel a hiphop hazai térhódítását. Kalandozásunk a nemzetközi gyökerekre is rácsatlakozik egy korábbi írásunkban, ha érdekel a műfaj eredete és annak történelmi, társadalmi háttere, olvasd el azt is!

    Fenyő Miklós: Jól nézünk MIKI

    Mi történik, ha egy magyar zenész berlinben a ’80-as évek elején észrevesz egy csapat érdekesen mozgó fiatalt az utcán? Elsétál mellettük, vagy annyira megtetszik neki, hogy úgy gondolja, hűtőmágnes helyett ezt viszi haza magával az utazásáról, és megteremti itthon is a breakkultúrát? A kérdésben benne volt a válasz is: Fenyő Miklós az 1983-as korongjával tulajdonképpen megteremtette a magyar hiphopot, olyan szövegírási bravúrokat mutatva, ami utána évtizedekig inspirált rappereket és breaktáncosokat egyaránt.

    Neurotic: Brék

    Bár a Pajor Tamás által vezetett Neuroticot leginkább punkzenekarként szokták aposztrofálni, talán éppen ezért tűnik nagy dobásnak egy olyan szám megjelentetése, mint a Brék 1985-ben, alig két évvel azután, hogy Fenyő Miklós hazahozta magával az irányzatot. Talán épp ez a tagadó és újító szemlélet az, ami segített táptalajt adni a még gyerekcipőben járó zsánernek, hiszen összetéveszthetetlen énekbeszédeivel sokakat inspirált arra, hogy felvegyék a lantot. Bár zeneileg korántsem a legkiforrottabb megjelenést tudhatja magának a formáció, tartalmilag mindenképp nagyot alkotott: ha úgy tetszik, ekkor vált el a napfényes hiphop és az élet komor oldalával farkasszemet néző rap kettőse.

    Rapülők: Rapülők

    Geszti Péter az elsők között ismerte el Pajor Tamás munkásságát, és alapította meg 1992-ban a Rapülők bandát, amely olyan rímeket szállított, hogy abba ma is beleremeg a hallgató. A rendszerváltás után több hazai formációra rászakadt az addig még talán ismeretlen szabadság, és ezt kétségtelenül a Rapülők használta ki legjobban ’92–’94 közötti fennállásuk során. Az ebben az időszakban készült számokat Geszti állítása szerint csak poénból dobták össze, a kereskedelmi rádiók azonban ma is előszeretettel nyúlnak olyan alkotásaikhoz, mint például az Áj láv jú vagy a Nem adom fel. Bár a klasszikus hiphoptól igen távol esik a zenekar munkássága, ritmikus szövegeivel mégis beírták magukat a magyar raptörténelembe.

    Animal Cannibals: Takarítónő

    Bár a kezdeti időszakokban a magyar hiphop elválaszthatatlan volt a raptől, a ’90-es évekre a graffitiben és a rapben találták meg leginkább számításaikat a műfaj hazai kedvelői. A könnyed ritmusok sorában mindenképpen meg kell említenünk az Animal Cannibalst, akik Eminemet is megszégyenítő karrierjük alatt többet tettek a magyar hiphopért, mint bárki: miattuk lett igazán elterjedt itthon a zsáner, tehetségkutató versenyekkel és folyamatos szereplésekkel biztosították hírnevüket, miközben a Yozsefváros vagy a Takarítónő számokkal örökre belopták magukat a szívünkbe.

    Sub Bass Monster: 4 ütem

    Az említett tehetségkutatók egyikén tűnt fel a gyulafirátóti rapper, aki kitöltötte a populáris és az underground hiphop között tátongó űrt. Ő jegyzi az egyik legtöbb példányban elkelt magyar hiphoplemezt, a Félre az útbólt, amit 1999-ben már a Magneoton–Warner gondozásában adhatott ki. A korongon olyan sikerszámok szerepelnek, mint a Nincs nő, nincs sírás, a 4 ütem vagy a Mákvirág, amelyek a G-Funk területére is előszeretettel kalauzolnak el.

    Bëlga: Nemzeti hip-hop

    Átléptünk az ezredfordulón, és ez a mozzanat elhozta az első Bëlga-megjelenést 2002-ből A Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatóitól, akik a Tilos Rádióban találkoztak először. A Majd megszokod számlistájából a Nemzeti hip-hopot emelnénk most ki, hiszen ezzel fektették le a műfaj történeti alapjait – például, hogy az nem is Bronxból, hanem a finnugor nyelvcsaládból származik.

    Ludditák: Kurvaélet

    Ha női MC-zésről van szó, Sena nevét mindenki ismeri. De mi a helyzet a hiphop fekete bárányával – vagy inkább ludaival –, a Ludditákkal? MC Móki és MC Tita, a bátaszéki testvérpár első megjelenése a Tilos Rádió megszűnése alkalmából szerzett Tilos a reggel volt, de végül a Nyócker! című animációs filmben való közreműködésük tette őket ismertté. A nemzetközi szférában elindult underground és alternatív hiphop hazai úttörői voltak, akik a klasszikus ritmikai sematikákat levetve megkérdőjelezhető, de mindenképpen sajátságos módon ötvözték a magyar zenei hagyományokat a világot éppen meghódító zsáner stílusjegyeivel.

    Akkezdet Phiai: Akkezdet

    Ami Amerikában a Wu-Tang, az itthon az AKPH. Saiid (Süveg Márk) és Újonc (Závada Péter) 1996-ban Higher Tone Alliance néven álltak össze, de mindössze három évre volt szükségük ahhoz, hogy rájöjjenek: A Kkezdet Edzett Zene De Ez Tudományos Praxis Helyett Isteni Adomány Igazából egy sokkal jobb alias számukra. ’99-ben osztogatott demóanyagaik hamar közönségkedvenccé váltak, főleg amikor meghívást kaptak Györemix! műsorába, aki később az első albumokon, az Akkezdeten is közreműködött – az ő ajánlására segédkezett a felvételi munkálatokban Bobakrome. A korong elsöprő sikert aratott: nemcsak a „300 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz" válogatásra került fel, de a legjobb filmzenéért járó zsűrikülöndíjat is bezsebelhették (az 1 Hét című mozgókép alá pakoltak ritmusokat) az 52. Alternatív Filmszemlén.

    Punnany Massif: Körkorkép

    A Punnany Massif mai rajongóinak meglepő lehet, hogy a formáció popzenekarrá avanzsálása előtt kifejezetten értékelhető hiphopszerzeményeket jegyzett. A 2005–2006 között született koronggal a két alapító tag, Wolfie (Farkas Roland) és Rendben Man (Felcser Máté) kitörölhetetlenül véste bele Pécset a magyar zene történelemkönyvébe. Könnyed interpretációjukkal és figyelemfelkeltő, majd azt meg is tartó hangzásukkal hamar közönségkedvenccé váltak.

    Bobafett & Bobakrome: Aludnifogtál

    Bobafett és Bobakrome párosáról egy élet is kevés lenne mesélni. A nyíregyházi születésű, eredetileg cukrásznak készülő Boba Laci eltávolodik a Bëlgára jellemző poénkodástól, sokkal inkább történeteket beszél el: ha úgy tetszik, ő a magyar hiphop storytellingjének ősatyja, aki szabolcsi tájszólását véka alól előrángatva, rímeket sokszor figyelmen kívül hagyva ontja magából az igazságot. A másik megkerülhetetlen alak a hazai rapszcénában Bobakrome, aki először a ’80-as évek derekán deszkás formációjával lett ismert, 2000-ben pedig már saját kiadót alapított Wacuumairs néven, amivel többek között az AKPH albumán is közreműködött. Ugyanebben az évben még arra is volt energiája, hogy megalkossa az Otthoni zajt, ami sajátos szövegezési stílusával és egyedi beatjeivel bűvölte el a hazai underground nagyérdeműjét. Az Aludnifogtál a két fenegyerek spanyolországi kiszállásán keletkezett (ennek emléket is állít az albumon elhelyezkedő Ola), és a kemény, odamondós szövegeknek (Nénike), a pesszimizmusnak (Híradó), de még a Star Wars szeretetének (Star Wars) is jut hely az egyedi hangzású, szkreccselésekkel dúsított megjelenésen.

    bb


  • További cikkek