Létezik kézikönyv a kulturális esélyegyenlőség megvalósításához! A Ludwig Múzeum múzeumpedagógusának szerkesztésében megjelent Esélyt a múzeummal című munkáját ajánljuk.
Ha egyetértünk azzal, hogy a kultúra mindenkié, akkor felvetődik pár kérdés: Miként fogad be egy festményt egy látássérült? Hogyan érkezhet meg egy lépcsős múzeumcsarnokba egy mozgássérült, Hogyan értelmezhet egy műalkotást egy megértési nehézséggel küzdő embertársunk? Immár egy éve forgatható a Dabi-Farkas Rita gondozásában megjelent szakmai eszköztár, amely elősorban múzeumok, kulturális közintézmények számára íródott, de számos olyan információt és praktikus megoldást is kínál, amit szociálisan érzékeny emberek tehetnek a megértési nehézségekkel küzdőkért. A módszertani eszközök természetesen minden egyes esetben eltérőek és egyediek is lehetnek, mivel hatékonyan leginkább személyre szabottan tudunk segíteni.
Az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című könyv szerkesztője, Dabi-Farkas Rita elkötelezetten foglalkozik a megértési nehézséggel küzdők és hátrányos helyzetűek múzeumpedagógiájával. Speciális múzeumi programját 2014-ben MúzeumCafé Díjjal ismerték el. A témában legutóbb 2019 májusában rendezte meg az Érzékeny terek című inkluzív, kortárs kiállítást a szentendrei MANK Galériában. A könyv megírásában szerzőtársai Czékmány Anna (Petőfi Irodalmi Múzeum), Jakusch Gabriella (HM – Hadtörténeti Intézet és Múzeum), Mlakár Zsófia (Dobó István Vármúzeum) és Molnár József (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) voltak.
A funkcióját tekintve szakmai, módszertani kézikönyv teljes terjedelmében, ingyenesen hozzáférhető a mokk.skanzen.hu honlapján keresztül. A kiadvány megjelenésében egyszerű, de látványos designt követ, az egyes tanulmányokat pedig gazdag fotómellékletekkel illusztrálták, amelyek jól tükrözik, hogy minden esetben már kipróbált, hatékony eszközöket és módszereket ismertetnek a szerzők.
A könyv első fejezete a szociálisan hátrányos helyzetben élők kulturális felzárkóztatásáról szól. A tanulmányok írói négy fejezeten keresztül alacsony iskolai képzettségűek, hajléktalanok és roma diákok számára készült foglalkozástípusokat mutatnak be. Minden szöveg az alapvető fogalmak és helyzetek tisztázásával kezdődik, így világossá válik, hogy az egyes csoportokhoz milyen módszerekkel célszerű közelíteni, hogy a szakemberek hatékony eredményt érhessenek el.
A cél minden esetben az élményszerű edukáció, valamint a befogadóközeg megteremtése és a kölcsönös elfogadás megvalósítása. Mintaprojektek bemutatásával konkrét múzeumpedagógiai feladatsorok is olvashatók, amiket könnyedén átültethetőek a gyakorlatba. Fontos kiemelni, hogy nemcsak szépművészetekkel foglalkozó intézmények számára és azok bevonásával készültek a megelőző kutatások, hanem történet- vagy természettudományos közintézményekben is. Ennek megfelelően tág azon helyszínek kategóriája, ahol az ismertetett gyakorlatok alkalmazhatók. A kiadványnak célja ugyanis az egységes intézményi keretrendszer megvalósítása, amiben a szociológia és a művészet tudományágai a múzeum falain belül összefonódhatnak. Az egyes fejezetek végén egy rövid angol nyelvű kivonat is olvasható, valamint az érdeklődők számára részletes szakirodalom-listát tartalmaz a könyv.
Azt azonban szinte minden szerző kiemeli, hogy lényeges és hosszú távon is működő eredmények csak folyamatos és szisztematikus munka során valósítható meg.
A kötet második felének három tanulmányát a szerkesztő, Dabi-Farkas Rita írta a megértési nehézségekkel élők, valamint a látás-, illetve mozgássérültek múzeumi élményének megvalósíthatóságáról. Ezen személyek esetében több olyan kiegészítő eszközre vagy konkrétan olyan műtárgyakra és terekre van szükség, melyekbe a résztvevők több érzékszervük segítségével is könnyedén bevonódhatnak. Erre lehetőséget kínálnak taktilis, hangzó vagy helyspecifikus műalkotások. Számos olyan kortárs művészeti projekt ismert, amelyek a művész és valamilyen megértési nehézséggel küzdő személy együttműködése során valósultak meg. A szerző közel tíz éve vezeti a Ludwig Múzeum Integrált Családi Délelőtt című programját, ahová az említett célközönség hozzátartozóival együtt érkezhet, és közös tárlatvezetésen vagy alkotásban vehetnek részt úgy, hogy az mindenki számára élményt jelenthessen. Dabi-Farkas Rita így mesél a kezdeményezésről:
„A Ludwig Múzeum Integrált Családi Délelőttjének 8 éves tapasztalata alapján elmondható, hogy van erre igény, még ha különböző formákban, különböző családi, szülői attitűdökkel is, és megvalósítható, hogy ne csak intézmények által szervezett csoportokban jelenjenek meg a megértési nehézséggel élő személyek, hanem családtagjaikkal, egyénként is.”
A Esélyt a múzeummal a Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) gondozásában jelent meg.