Jön az OFF! – Ízelítő a 2025. évi OFF-Biennále kiállításaiból

A megszokott módon változatos és hangsúlyozottan az intézményi tereken kívül eső helyszíneken valósulnak meg az idei, immár negyedik OFF-Biennále programjai, amely mára a legnagyobb független kortárs művészeti eseménnyé nőtte ki magát Magyarországon.

Az OFF-Biennále alapvető jellemvonása az intézménykritikai attitűd. 2015-ös megalakulása óta mindig az intézményi támogatói háttérről lemondva, alulról szerveződve, erős szakmai kapcsolati hálót kialakítva működik. Az idei esemény alapítói azért vágtak bele ebbe a munkába, mert fontosnak tartották a civil szféra megerősítését a művészet területén is, és hogy újraépítsék a magyar független képzőművészeti színtér alapjait. Az OFF-Biennále ugyanakkor, ahogy bemutakozásukban írják, „a világszerte megrendezett képzőművészeti biennálék mainstream formáinak kritikáját is adja: erős intézményi vagy vállalati fenntartó nélkül, egy kis közösség szervezésében jön létre; nemzetközi sztárok és trendek »bereptetése« helyett elsősorban a helyi színtér problémáira keres megoldásokat”. Mindeközben jelentős nemzetközi kapcsolati hálót tudtak kiépíteni, így meghívást kaptak a németországi Kasselben megrendezett 2022-es Documentára, az idei esemény támogatója pedig többek közt a Holland Királyság magyarországi nagykövetsége.

A 2025. évi biennále címe, A nyugtalanság versei Robert Gabris művész és aktivista egyik művére utal, és az idei kulcsszónak a biztonságot választották a szervezők. Ahogy a rendezvénysorozat közleménye fogalmaz: „Hol, hogyan, kivel érezzük magunkat biztonságban? Mit jelent ez számunkra személyes, akár zsigeri szinten, ha a családunkra, közösségeinkre gondolunk? Mit jelent a tulajdonaink, adataink szempontjából és mit, ha nemzetbiztonságról vagy nemzetközi szövetségekről beszélünk? Mit jelent a legkiszolgáltatottabb közösségek számára, akik nincsenek megfelelően képviselve a jelenlegi hatalmi rendszerekben? A folyamatosan generált félelem és bizonytalanság általános légkörében hogyan érezhetjük magunkat eléggé biztonságban ahhoz, hogy kiálljunk egy olyan jövőért, amelyben a legtöbb élőlénynek a legkevesebb szenvedés jut?”

Egy hónap kortárs művészet, 15 kortárs művészeti kiállítás és több mint 40 program – mi most ezek közül mutatjuk be a kedvenc kiállításainkat.

1. „ezek a falak nem minket védenek”

Ismét izgalmas hívószavat választott az OFF csapata (a korábbi évek fő témái a Lehetőségek tere, Gaudiopolis 2017 – Az öröm városa és a Levegőt! voltak). A biztonság fogalma sok szinten értelmezhető, legyen szó társadalmi, egyéni, szociális, egzisztenciális, érzelmi vagy épp fizikai biztonságról. Ráadásul, ahogy arra sajtóközleményükben is felhívják a figyelmet, a politikai megszólalások és közbeszéd egyik fő témája ma éppen a biztonság.

Az „ezek a falak nem minket védenek” című kiállítás (a címet Kupihár Rebeka egyik verséből kölcsönözték) résztvevői a biztonságot vizsgálják saját munkásságuk keretein belül. A magyar és külföldi művészek meghívásával megrendezett csoportkiállítás egyéni és kollektív tapasztalatok sokaságát vonultatja fel – a cím kissé harcias felütésével szemben az érzékenység, a gyengédség, figyelmesség narratíváját erősítve. Az embereket egymástól elválasztó falakra úgy hívják fel a figyelmet, hogy ahelyett, hogy ezeket a falakat tovább erősítenék, inkább az egymáshoz való visszatalálás, a biztonság megtalálásának új módjait képzelik el, méghozzá nagyon változatos műfajokban. Így kerül egymás mellé a térben Flo Kasearu Violence Grows In Silence (Csendben nő az erőszak) című, száraz szobanövényekből felépített environmentje, Trapp Dominika Széthasadok, mint a világ című sorozata, melyben a szüléssel kapcsolatos testvíziókat, a medikalizált szülészeti eljárás gépies működését képezi le, vagy éppen Alice Maher és Rachel Fallon óriás textilmunkája (The Map / A térkép).

Kiállító művészek: Larry Achiampong (UK), Kateryna Aliinyk (UA), Kader Attia (DZ/FR), Daniel Baker (UK), Barna Anna (HU), Berhidi Mária (HU), Cigánybűnözők (HU), Anna Daučíková (SK/CZ), Sara Greavu – Ciara Phillips – Derry Film and Video Workshop (IE), El-Hassan Róza (HU/SY), The Erfurt Women Artists’ Group (DE), Rachel Fallon – Alice Maher (IE), Robert Gabris (SK/AT), Galyas Denerák Dóra (HU), Gáldi Vinkó Andrea (HU), Győri Andrea Éva (HU), Horváth Anita (HU), Horváth Gideon (HU), Ingela Ihrman (SE), Flo Kasearu (EE), Koltay Dorottya Szonja (HU), Dominika Kowynia (PL), Loránt Anikó (HU), Goranka Matić (SI), Noor Afshan Mirza – Brad Butler (UK), Zanele Muholi (ZA), Iz Öztat (TR), Paula Rego (PT), Davinia-Ann Robinson (UK), Katarina Šević (RS/HU), Takács Zsófia (HU), Trapp Dominika (HU), Slavs and Tatars (PL/US), Zorka Wollny (PL)

Kurátorok: Kálmán Rita, Lázár Eszter, Molnár Edit, Molnár Veronika, Páldi Lívia, Somogyi Hajnalka, Soós Borbála, Székely Katalin

Hol? Merlin, 1052 Budapest, Károly krt. / Városháza park

Mikor? Május 9. – június 15.

További részletek és a nyitvatartás itt olvashatók.

2. Bede Kincső: Pista művészete, 2015–2023

Az OFF-Biennále csapata a művészetet olyan eszközként fogja fel, amely alkalmas arra, hogy elősegítse társadalmi, kulturális és környezeti kérdésekről szóló nyilvános diskurzusok létrejöttét. Az idei évben, úgy tűnik, erős hangsúlyt kap a generációkon átívelő társadalmi trauma mint téma is – egy ilyen típusú kiállítást ajánlunk a figyelmetekbe most.

Bede Kincső fotográfus kiindulási pontja a szembenézés kísérlete – egyrészt a szocialista Romániából hátramaradt és mindmáig feldolgozatlan traumatikus emlékekkel, másrészt szülei, nagyszülei generációjával, akik az előbbi időszakot átélték. Az egyéni és a közösségi emlékezet, a generációkon átívelő örökségek komplex összefüggéseire mutat rá visszafogott, mégis érzékeny fotográfiai nyelvezetével, egyszerre nagyon intim, ugyanakkor dokumentarista igényű történetmeséléssel.

A Pista művészete című sorozata személyes emlékeken, különösen nagyszülei konfliktusokkal terhelt kapcsolatán alapul. A személyességet hangsúlyozza az is, hogy a fotográfiákon kívül számos saját tárgy, Pista, azaz a művész nagyapja által készített tárgyak, faszobrok, családi archívumok és egy videómunka is a kiállítás részét képezi.

Kurátor: Páldi Lívia

Hol? Milestone Intézet, 1077 Budapest, Wesselényi utca 17.

Mikor? Május 9. – június 14.

További részletek és a nyitvatartás itt olvashatók.

3. Vészfrekvenciák

Az OFF-Biennále egyik különlegessége a szokatlan helyszínválasztásokban rejlik. Azzal, hogy a szervezők a kezdetektől fogva tudatosan elzárkóztak a meglévő, ismert intézményi terektől, kinyitották a kaput olyan egyedi bemutató helyszínek felé, mint amilyenek például a kihasználatlan üzlethelyiségek, privát lakások, buszok, romkocsmák vagy épp templomok voltak.

Az idei OFF minden bizonnyal egyik legkülönlegesebb helyszínén rendezik meg a Vészfrekvenciák című csoportkiállítást. Az egykori légópincében bemutatott művek pedig éppen a háború hangjaival foglalkoznak, a légiriadó szirénáitól a vadászgépek zúgásáig. A hangokhoz kapcsolódó félelem mélyen bennünk él generációk óta. A kiállítás rendezői arra hívják fel a figyelmünket, hogy ezt a félelmet fel is használják ellenünk, méghozzá olyan eszközként, amelyet aztán folyamatosan manipulálnak, eltorzítanak az aktuális céloknak megfelelően. Az audiovizuális kiállításon bemutatott művek hasonló gesztussal élnek, amikor átírják, dekonstruálják, újrakomponálják a háborús hangokat – azonban a cél itt pozitív előjelű. Egy jobb, békés jövő lehetőségét vázolják fel előttünk, ahol a fegyverek talán örökre elhallgatnak.

Művészek: Lawrence Abu Hamdan (JO/UK), Nikita Kadan (UA), Jeneses Ádám – Kophelyi Dániel – Krasz Ádám (HU), Cal Kowal – Charlotte Moorman (US), Tuan Andrew Nguyen (VN/US), Open Group (UA), Páll Tamás (HU)

Kurátorok: Molnár Veronika, Székely Katalin

Hol? Bakáts Bunker Underground Kulturális Tér, 1092 Budapest, Bakáts tér 1.

Mikor? Május 8. – június 15.

További részletek és nyitvatartás itt olvashatók.

4. Karolina Breguła: A vihar

Az OFF-Biennále mára nemcsak Magyarországon, de a közép-kelet-európai régióban is számottevő szakmai fórummá vált. Ezt jól mutatja az a tény, hogy 2022-ben az OFF megjelent a világ legjelentősebb kortárs művészeti nagy eseményén, a kasseli Documentán. Idén ezt a nemzetközi szerepet hangsúlyozza több együttműködés, mint például az alábbi, lengyel–magyar koprodukcióban létrejövő projekt.

A lengyel művész, Karolina Breguła rendszeresen él a közösségi történetmesélés eszközével, művei alapos kutatómunkára és együttműködésre épülnek, és a kollektív tapasztalatok feldolgozására tesznek kísérletet, gyakran a klímaválság felől közelítve. A vihar című műve egy ötcsatornás videóinstalláció, mely egyedi, kísérletező filmnyelvével közelíti egymáshoz a megidézett természeti erőket (szél, hullámok, vihar) és az öt beszélő által megélt érzelmeket. A videómunka az északnyugat-írországi Buncranában, helyi művészek közreműködésével készült, és egy olyan kis közösség rejtett dinamikáit tárja fel, ahol az önérdek felülírja a szolidaritást – nyugtalanítóan képezve le egy működésképtelen társadalmat.

Kurátor: Molnár Edit

Hol? Vintage Galéria, 1053 Budapest, Magyar utca 26.

Mikor? Május 8. – június 13.

További részletek és nyitvatartás itt olvashatók.

5. Perem – bizonytalanság és biztonság határán

Az OFF-Biennále az intézménykritikai attitűdje mellett a háttérbe szoruló csoportok nézőpontjait, tapasztalatait ugyancsak érzékenyen figyeli – ez is indokolja a közös munkát a Bura Galéria progresszív, roma közösséget képviselő csapatával.

A Perem című csoportkiállítás a személyes narratívákra épít, melyekben leképeződik egy egész társadalom biztonságérzete is. A személyes élményt és az univerzális tapasztalatot a művészek gyakran egészen mindennapi eszközökkel érzékeltetik: gyerekkori tárgyak, családi ebédlőasztalok, ruhadarabok, az utca zajai válnak szimbólumokká a kiállítótérben. Máskor pedig az anyaghasználat – a fémek keménysége és a textilek lágysága – teremt izgalmas feszültséget.

A négy kiállító művész azokat a szubjektív tapasztalatokat dolgozza fel, ahol a biztonság és a bizonytalanság között elmosódik a határvonal. Így például Vajda Vendel audioalkotásában a kellemes és kellemetlen hangok, ingerek váltakozása a nézőt/hallgatót is izgalmas kísérlet elé állítja, amikor a biztonságos és veszélyes hatásokra adott zsigeri válaszreakciói kiderülhetnek. Farkas Aliz egy hagyományos kézműves tevékenységet, a kötést teszi művészeti tevékenysége tárgyává, amelyhez az otthonosság, melegség érzetét társíthatjuk – ám a szokatlan formák és lépték elidegenítő érzetet keltenek. Várhelyi Valentina pedig egyedi világot hozott létre ROMAGE címre keresztelt installációjával, amelyben a romaság tárgyi kultúráját, a tündérmesék, a folklór világát keresztezi a szerepjátékok atmoszférájával, valamint az önreprezentáció és a világteremtés nagyon sajátos keresztezésével.

A Bura Galéria autentikus helyszínt kínál arra, hogy a társadalmi és személyes biztonságunkról elgondolkozzunk, hiszen a roma művészek szűrőjén keresztül az ellentmondásosság és a változtathatatlan helyzetekkel való megbékélés lehetőségei is még nyilvánvalóbbá válnak. A Perem ezzel együtt mégis egy darabka remény és az életigenlés terét kínálja fel.

Kiállító művészek: Farkas Aliz, Kunu Sándor Alex, Vajda Vendel, Várhelyi Valentina

Kurátorok: Farkas Clara, Lakatos Nikoletta, Oláh Norbert / a Bura Galéria csapata

Hol? Bura Galéria, 1085 Budapest, Kőfaragó utca 5.

Mikor? Május 8. – június 7.

További részletek és nyitvatartás itt olvashatók.

+1

Két kiállítás között lazulj a Mindentbelehelyen!

Az OFF csapata új józsefvárosi közösségi találkozóhelye valóban közösségi munkában épült/épül meg, hiszen a spanyol Recetas Urbanas építészcsapat szakmai támogatása mellett csupa lelkes önkéntes és civil szervezet dolgozott rajta a tervezéstől a megvalósításig. Május 9-től pedig mindenki számára nyitva áll a Kálvária téren; nézd meg, mi mindent sikerült beletenni! A köztéri installáció helyet ad majd programoknak, de a betérő fantáziájára bízzák, mit is szeretne ott csinálni: beszélgetni, pihenni, zenélni, játszani vagy épp kicsit kiszellőztetni a fejét két OFF-Biennále program között.

További részletek itt olvashatók.