Az amerikai Rohammentő remake nem az alapjául szolgáló eredeti dán thriller kulturális fordítása, sokkal inkább a ’90-es évek közönségkedvenc szuperprodukciója, a Féktelenül kései műfajvariánsa. Michael Bay filmje hibátlanul mondja fel a hollywoodi akciózsargont.
Már a filmtörténet kezdetekor is készültek angol nyelvű remake-ek európai mozisikerekből, a ’80-as évek óta pedig évente átlagosan négy-öt ilyen amerikai produkció is rendszeresen bemutatásra kerül. A globális terjesztésű remake-ek azonban az elmúlt évtizedekben egyre inkább a különböző streamingplatformok folyamatosan bővülő kínálatát gyarapítják. Ezzel összhangban már nemcsak a bombasikerek, hanem az egzotikusabb rétegfilmek is megkaphatják a maguk amerikai változatát, bármiféle műfaji kötöttség nélkül. Az angol nyelvű remake-ek ritkábban eszközölnek komoly változtatásokat, gyakran elégszenek meg a puszta másolatok elkészítésével, ráadásul a kisképernyőn való terjesztés már olyan mértékű profi filmtrükköket és látványvilágot sem indokol, amelyek a széles vásznon való bemutatás vonzerejét adják. A Rohammentő némileg mégis szembemegy ezekkel a kortárs trendekkel, és a jelenleg fantasy, valamint sci-fi eposzok uralta világ moziközönségéhez próbál szólni. De vajon lehet még esélye egy klasszikus műfaji blockbusternek a franchise-filmek korában, ha nem kapcsolódik semmilyen ismert brandhez vagy népszerű márkához?
A Rohammentő azt a pár évtizeddel korábbi mozis kultúrát eleveníti fel, amikor a sikerrecept fő összetevői még a sztárok és a jól eladható, friss történetek voltak. A film pedig kifogástalanul teljesít ebben a tekintetben: a főszerepeket játszó színészek mind közkedvelt, feltörekvő csillagok, ahogy az importált dán történet is számos lehetőséget rejt magában. A Sharp testvérek, Danny (Jake Gyllenhaal) és Will (Yahya Abdul-Mateen II) egy rohammentővel kénytelenek menekülni balul elsült bankrablásuk után, miközben Cam (Eiza González), a túszul ejtett ápolónő az autó hátuljában küzd egy sebesült rendőr életéért.
Laurits Munch-Petersen forgatókönyvíró-rendező mindössze nyolcvanperces Ambulancen című filmje szinte valós időben mutatta be a bankrabló testvérek menekülését, ahogy a fókusz is egyértelműen a főszereplő páros fokozódó ellentétére és közös családi traumáira helyeződött. A 2005-ös alkotás azonban Petersen első egész estés műveként számos ponton hatott ambiciózus, de amatőr próbálkozásnak már a maga idejében is, ami még inkább szembetűnő az amerikai változat tükrében. A film ugyanis a remake-készítési trendeknek megfelelően fokozza a téteket: jelentősen megemeli a költségvetést, és több mint másfélszeresére duzzasztja a korábbi játékidőt, így a 2022-es Rohammentő számos ponton képes bővíteni az alapjául szolgáló dán produkció történetét.
A film új, érdekes szálakat is mozgat eredetijéhez képest, ezekben pedig Michael Bay rendezése különböző társadalmi témákat is igyekszik megjeleníteni a nemi identitástól a veteránok és az egészségügy problémáin át a szervezett bűnözésig.
Ezek az izgalmas felvetések jellemzően egy-egy új karakteren keresztül helyezik más kontextusba a központi rablás és üldözés történetét, mégsem kerülnek érdemben kifejtésre – kommentálatlanul maradnak, és eltörpülnek a látványos formai kivitelezés mellett.
Bay ugyanis hírnevéhez és saját korai munkáihoz hűen az akciófilmek műfaji titánjaként vezényli le a féktelen autósüldözésbe oltott, feszült túszdrámát. A címszereplő mentőautó ráadásul klausztrofób helyszínként szolgál a négy összezárt utas karakterdrámája számára, miközben a teljes Los Angeles-i városrészeken átvezető száguldozást is lehetővé teszi. Bay neve nem véletlenül forrt egybe a pusztító robbanásokkal és a kíméletlen akcióorgiákkal. A pályája kezdetén zenei videoklipeken dolgozó rendező olyan ikonikus alkotások kapcsán bizonyította egyedi vizuális érzékét, mint A szikla, az Armageddon vagy a Bad Boys- és Transformers-filmek, látványvilága tekintetében pedig a Rohammentő büszkén folytatja a sort: Bay folyamatosan mozgó kamerájával kelti nézőiben a megállíthatatlan üldözés érzését. A gyakran lehetetlen szögekből fényképezett események dinamikusan pergő snittjei hirtelen vágásokkal teszik átélhetővé a szereplők zaklatottságát, miközben a jelenetek nem válnak hektikussá. A szédületes képsorok mind a filmszerű látásmód kifejezőeszközeként szolgálják a történetet.
De ehhez mérten a Rohammentő sem mentes az akciófilmekre jellemző hihetetlen túlzásoktól. A gyakran túltolt adrenalinlökettel felérő képsorok pedig előszeretettel írják felül még a műfaji keretek között értelmezendő valószerűség logikáját is az izgalmak javára. A legnagyobb probléma viszont az, hogy a testvérpár földhözragadt, személyes drámája is időnként elvész a film robogó sodrásában, noha ez jelentené a történet lelkét. Míg Jake Gyllenhaal önfeledt alakítást nyújt kifinomultan elvetemült rosszfiúként, addig Yahya Abdul-Mateen II szerethető jó testvérének csak megszokott sablonszerep jut. Kettőjük kapcsolata és eltérő egyénisége a női főhőshöz fűződő viszonyukban figyelhető meg leginkább. A remake nemcsak érzékletesebb háttértörténetekkel és jobban kifejtett motivációkkal árnyalja az eredeti film karaktereit, hanem Cam mentős tisztjét is egyszerű túszból a rablókkal egyenrangú főszereplővé teszi meg. A nőben egyszerre van jelen ápolóként az anyai gondoskodás, megtörhetetlen áldozatként pedig a férfias erő és kitartás, ezáltal a két, egymással ellentétes egyéniségű testvérnek is képes más és más arcát mutatni, így osztva meg a kizárólag családi kötelékükben egyetértő férfiakat. Kár, hogy a történet izgalmas drámai szála elvész a folyamatosan zajló robbanások füstjében.
A Rohammentő nagy vászonra termett, pazar látványvilágot, feszült akciókat és sztárparádéval fűszerezett, izgalmas genderdinamikát ígér klasszikus műfaji keretben.
Ugyanakkor elnagyolt társadalmi kérdéseivel, praktikus effektjeivel és történetének zavaró logikai buktatóival közel sem biztos, hogy meg tudja szólítani közönségét a fantasztikus műfajokat előnyben részesítő nézői elvárások és az online térbe helyeződő tartalomfogyasztási szokások tükrében. Bay saját ’90-es és 2000-es évekbeli filmes sikerszériájának gyökereihez nyúlt vissza a közben eltelt évtizedek formatörténeti és intézményi változásainak szándékos figyelembevétele nélkül. A maga egyszerűségében kiteljesedő történet valódi nosztalgiautazás a hollywoodi blockbusterkorszak kezdeteihez, miközben nem próbál kényszeresen eredeti lenni vagy mélyértelműségével kiemelkedni a jelenlegi filmkínálatból. A Rohammentő felejthető popcornélménye valódi libabőrös mozivarázs is egyben.
Rohammentő (Ambulance)
színes, amerikai akcióthriller, 136 perc, 2022
Rendező: Michael Bay
Forgatókönyvíró: Chris Fedak
Operatőr: Roberto De Angelis
Szereplők: Eiza González, Jake Gyllenhaal, Moses Ingram, Garret Dillahunt, Yahya Abdul-Mateen II, A Martinez, Keir O'Donnell
Bemutató dátuma: 2022. április 7.
Forgalmazó: UIP-Duna Film
Korhatár: 18 éven aluliak számára nem ajánlott