Mégiscsak elmondja – Szilasi László a Tavaszi hadjárat című regényének keletkezéséről

Aztán hirtelen azt vettem észre, minduntalan azon jár az eszem, hogy az emberek szabályozzák a Tiszát, és közben mindenki szerelmes mindenkibe. A szerelmes emberekről ekkor már tudtam ezt-azt, de a Tisza szabályozásáról semmit sem: kértem egy olvasmánylistát (lásd 1. melléklet). Elkezdődött a zöldmunka. Lassú olvasás után kicéduláztam a könyvekből és cikkekből azokat a részleteket, amelyek a leginkább cselekményesíthetőnek látszottak – neveket, helyeket, eseményeket, mondatokat, szavakat.

Négy figura jött így létre, két nő, két férfi, bizonyos értelemben tényleg mindenki szerelmes mindenkibe (meg van egy ötödik ember is, egy fiatal fürjesi nő, aki azért nem kapott külön fejezetet és saját narrátort, mert nem szeretem a páratlan számokat). Nő, férfi, férfi, nő: ez lett a sorrend (lásd 2. melléklet). Belakják Magyarországot. És aztán az első nő Kairóban, az első férfi Szegeden, a második férfi Badacsonyban, a második nő pedig szintén Kairóban veszíti el az életét. Azt lehet hinni, hogy érted az egészet. De figyelmeztetésül elhelyeztem a könyv végén a Lorem ipsumot: egy olyan latin nyelvű idézet, ami épp értelmetlenségében lett alkalmas a 16. század óta az új nyomtatási betűkészletek kipróbálására.

Ezután teljes egészében átvizsgáltam az elkészült szövegegységet. (A részeket illetően ezt mindennap megteszem a könyvtári kutatószobámban. Délelőtt szoktam dolgozni. A soha nem meghatározott méretű, mégis megírandó egység elejére elhelyezek egy %-jelet. Délig, egyig írok. Amikor másnap reggel újrakezdem a munkát, először elolvasok néhány verset, hogy bevezessenek a nyelvbe, aztán pedig megkeresem az előző napi %-jelemet. Ha szerencsém van, az újraolvasás visszavezet a saját szövegembe.) Amikor azonban az egészet megvizsgáltam, különös módon nem éreztem azt a frusztrált felszabadulást, amit a regények befejezése számomra általában jelent.

Jaj, Istenem, kész ez a mű is. Elviszi a víz. Jaj, Istenem, mi lesz vele. Nem éreztem ezt. Tanácstalan bámulásom hetekig tartott.

Nagyon nehezen jöttem rá, hogy azért nincs meg bennem ez az aggódó öröm, mert ez a regény még nincsen kész. Ez az egység csak a regény második fele. Egészen eddig nem vettem észre, de valójában nem egy kisregényt akartam írni, amelyben szabályozzák a Tiszát, valamint Bányai-Lebstück Mária, Uzémer Márton, Tarpai Ábel és Teasdale Márta (továbbá a kalácshúsú és -hajú Hankó Erzsike) akadálytalanul, mégis vigasztalóan szeretik egymást. Hanem egy olyan regényt, amelynek az anyaga a 19. század első, illetve második fele, és a nagytörténelem meg a politika alatt az emberek, igenis, szeretik és gyűlölik egymást. Ennek a regénynek, mint szinte minden dolognak, két része van. Akár a Star Wars esetében: először az jött létre, ami kevesebbe került – sok zöldmunka, némi lélek. De az eleje, az igazi eleje még hiányzik. (Ez nem azt jelenti, hogy ott kevesebb a zöldmunka és több a lélek: hiszen hát néha a zöldmunka is lélek.)

Erdélyi származású keresztapámnak (szülőhelye: Puj) volt egy nagyon díszes Mikes Kelemen-kötete. Zágoni Mikes Kelemen Törökországi levelei, a Magyar Királyi Kormány támogatásával II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása alkalmából készült emlékkiadás, Budapest, Franklin, 1906 – a gugli szerint talán ez a kiadás lehetett az. Gyönyörű kurzívok, fantasztikus vízfestmények. Eddig nem tudtam, de most azonnal világos lett, hogy van bennem egy majdnem észrevehetetlen belső kánon, aminek a középpontja Mikes. Az utolsó, tényleg elküldött levélből lett egyértelmű, hogy a fikció és önéletrajziság felemelte őt és stílusát egészen Saint-Simon hercegig. (Belőle lett Proust. Abból A befejezetlen mondat, abból meg a Párhuzamos történetek – de ez most mellékes.)

Lehet tudni, hogy a magyar közösség Mikes által megörökített életének vezetője, a básbug utoljára 1811-ben kapott a szultántól fizetést. Arra jutottam, hogy a két utolsó magyar, Szakmári Ádám és Szakmári Ágota nem csupán szerelmesek egymásba, de a magyar mivoltuk is kétségessé vált: hazautaznak Magyarországra, hogy visszatanulhassák magukat a nemzetükbe – bármiben álljon is az (lásd 3. melléklet).

És csak itt lett egyértelmű, hogy voltaképpen olyan regényt akarok írni, mint James Fenimore Cooper. Mindig világos volt, hogy ő jobb, mint Karl May.

Azt is tudtam, hogy Az utolsó mohikán igazi remekmű. De arra csak most jöttem rá, hogy ez a könyv is egy kánon középpontja a fejemben. Nem túl rózsás a helyzet, de hát az van, hogy Törökországi levelek + The Last of the Mohicans (+ az apró) = Tavaszi hadjárat. „Bonyolult szerelmi és féltékenységi ügyek a háborús viszonyok kellős közepén” – kint is áll a hátsó borító centrumában. Az első borító pedig tökéletes. Olyan, mint a régi ötvenforintos papírpénz. A hatalmas és részvétlen fák alatt ölik és talán szeretik egymást az emberek. Még szerencse, hogy ha a Nemzeti Múzeumnál nem is, de a regényben mégiscsak elmondja a Nemzeti dalt Petőfi Sándor (lásd 4. melléklet).

Mindenki ír valakinek. Én, azt hiszem, első sorban anyámnak írok. Meg szeretném mutatni neki, hogy a szépirodalom nem azért szép, mint más egyéb dolgok, hanem azért, mert mindent megszépít: a csúnya dolgokat is leábrázolja, megalkotja. Hogy úgy mondjam: Fartalom és Torma. Amikor (bármit jelentsen is ez) elkészülök a munkával, először az első exemnek, majd egy jó barátomnak mutatom meg a szöveget. Ezután jön egy szövegérzékeny író: nagyon jó érzés, amikor két (vagy még több) észjárás és forma összeütközik. Kiadói szerkesztés. Helyesírási szerkesztés. És aztán egy rettenetes és felszabadító ember, aki megtanít arra, voltaképpen hogyan is kell – a tények igazságértékét tekintve – kesztyűbe dudálni. De lehet, hogy mindez csak a Magvetőnél van így.

Én úgy gondolom, hogy a regények emberekről szólnak, az emberi lények körül végeznek poétikai vizsgálatokat. Amíg azonban ez a vizsgálódás megvalósul (vagy legalábbis elindul a megvalósulás felé), különböző áljelentések mozgatják az elbeszélőt. Az én esetemben ezek az áljelentések a nemzet fogalma köré csoportosultak. Ezek az álvizsgálódások semmiképpen sem állítják, hogy a nemzet nem létezik. Azt viszont igen, hogy a nemzet – diszkurzív képződmény. Szóvá tesszük, úgy jön létre. Aztán ez az egész hirtelen elmúlt, csak az eredmény maradt meg belőle, és én tiszta erővel fordulhattam szerelmes embereim felé.

Összegezve: kisregény, regény, Mikes, Cooper, ez utóbb kettő összeolvasztása, nemzet, szerelem.

Munkám írása közben utólag jöttem rá mindig, hogy valójában mit is akarok, mit is csinálok. Lehet, hogy általában is ez történik. Az utólag belátott célt a szerzők okként állítják be. Lehet, hogy ez az egyik forrása a mindentudás közhelyének és a posztmodern fogalmának.

Mellékletek

1. Kokas levele

From: Károly Kokas
Sent: Wednesday, March 27, 2019 12:45 PM
To: László Szilasi
Subject: tiszaszabályozás1

no akkor adom, egy-egy kommentel, ha kell még szólj...

KK

1) https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/az-alfold-3140/a-tisza-3172/a-tisza-szabalyozasa-dekany-mihalytol-318A/

Kezdjed ezzel: Dékány Mihály rövid összefoglalója az OMM írásban és képekben sorozatban. Azért érdekes, mert őt 1889-ben a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték át, ahol a Tiszaszabályozási ügyosztályt vezette. Kormánybiztosa volt a Szolnok-Csongrádi Jobbparti Tiszaszabályozási Társulatnak és a Gerje-Perje Vízszabályozási Társulatnak.

2) Modern áttekintés HISTÓRIA 1987

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/87-02/ch06.html

3) Földrajzi és geológiai tankönyv:

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_BTRI8/ch01s04.html

4) Sulinet anyag forrásokkal:

https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/tisza-szabalyozas

• A magyar vízszabályozás története Budapest, 1973

• Csath Béla – dr.Deák András – Fejér László – Kaján Imre: Magyar vízügytörténet

• Dr. Németh József: A műszaki és természettudományos képzés magyarországi századai

5) Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

https://library.hungaricana.hu/en/view/VizugyiKonyvek_087/?pg=0&layout=s

6) Csath Béla – Deák Antal András – Fejér László –​​​​​​​ Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)

https://library.hungaricana.hu/en/view/VizugyiKonyvek_087/?pg=0&layout=s

7) Ezt írjad be a böngésződbe: https://hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ0aXN6YSBzemFiXHUwMGUxbHlvelx1MDBlMXMifQ

8) itt a hungaricana, érdemes megkotorni és az adt-t az ujságokban is: https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ0aXN6YSBzemFiXHUwMGUxbHlvelx1MDBlMXMifQ

ez utóbbi, csak a könyvtárban és az egyetemről persze, mert fizetős

9) Néhány klasszikus könyv még:

SZTE Klebelsberg Könyvtár
Vágás István
A Tisza és árvizei Vágás István, Bezdán Mária .- Szeged Hódmezővásárhely Kisbíró Kft.
2015 .- 189 p. ill. 30 cm .-
Bibliogr.: p. 83., 149-155. .-
ki,tm .-
ISBN 978 963 12 4773 2
Bezdán Mária –
Árvíz elleni védekezés --Magyarország szte – Hidrológia --Tisza szte – Tisza --szabályozás --
története szte – Tisza --árvíz szte –
556(439)(282.243.742)
627.51(439)(282.243.742)
627.42(439)(282.243.742)
Botár Imre
A Tisza szabályozása 1846-1879 1. rész .- Budapest VIZDOK. 1971 .- 75 p. .-
Bibliogr.: p. 70-72. .-
Károlyi Zsigmond – Botár Imre A Tisza szabályozása Budapest : VIZDOK., 1971
bibJAT00277987 –
Folyószabályozás --Magyarország --története szte – Tisza --szabályozás --története szte –
627.42(282.243.742)"1846/1944"
Botár Imre
A Tisza szabályozása 1879-1944 2. rész .- Budapest VIZDOK. 1971 .- 85 p. .-
Bibliogr.: p. 66-68. .-
Károlyi Zsigmond – Botár Imre A Tisza szabályozása Budapest : VIZDOK., 1971
bibJAT00277987 –
Folyószabályozás --Magyarország --története szte – Tisza --szabályozás --története szte –
627.42(282.243.742)"1846/1944"
Dunka Sándor
A verítékes honfoglalás a Tisza-szabályozás története Dunka Sándor, Fejér László, Vágás
István .- Budapest Vízügyi Múzeum és Könyvgyűjtemény 1996 .- 215 p. ill. 29 cm .-
te .-
ISBN 963 04 8990 2
Fejér László – Vágás István –
Folyószabályozás --Magyarország --története szte – Tisza --szabályozás --története szte –
556
Széchenyi István 1791-1860
Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg Széchenyi István .-
Hasonmás kiad. .- [Szeged] Szegedi Ny. [1991] .- 73 p. 22 cm .-
Pest, Trattner és Károlyi, 1846 .-
dne, gs, te .-
ISBN 963 02 9044 8
http://qulto.bibl.u-szeged.hu/ 1.
SZTE Klebelsberg Könyvtár
Tisza --szabályozás --19. sz. --forrás szte – Folyószabályozás --Magyarország --19. sz. --
forrás szte –
627.42(282.243.742)
894.511-96Széchenyi
32(439)Széchenyi:627.42
Széchenyi és a Tisza-völgy rendezése tudományos emlékülés Tiszadobon: [1991.
augusztus 30-31.] : Széchenyi emlékév : 1991. [szerk. Dunka Sándor, Fejér László] .-
Budapest Magyar Hidrológiai Társaság 1991 .- 89 p. 24 cm .-
Bibliográfiákkal .-
ISBN 963 602 557 6
Dunka Sándor – Fejér László – Széchenyi István 1791-1860 –
Tisza --szabályozás --tanulmányok szte –
082.2Széchenyi
556.18(282.243.742)(061.3)
016:556.18(282.243.742)
(282.243.742)556.18
A szegedi árvíz 1879 : adalékok a Tisza-szabályozás történetéhez [írták Dégen Imre,
Lászlóffy Woldemár, Károlyi Zsigmond] .- Budapest VIZDOK 1969 .- 80 p. ill. 24 cm .-
Vízügyi történeti füzetek 1. .-
Bibliogr.: p. 59-69. és a lábjegyzetekben .-
sbzs,ká .-
Dégen Imre – Lászlóffy Woldemár 1903-1984 – Károlyi Zsigmond –
Szeged --árvíz --1879 szte –
627.51(439Sz)"1879"
Deák Antal András
A Magyar Vízügyi Múzeumban őrzött Széchenyi-iratok katalógusa. [Kiad. a]
(Vízgazdálkodási Int.) .- Budapest 1990 .- 142 p. 24 cm. .- Források a Vízügy Múltjából 7. .-
ISBN 963 602 517 7
Széchenyi István 1791-1860 –
Vízügy --Magyarország --1828-1849 --forrás szte – Folyószabályozás --Magyarország --19.
sz. --forrás szte – Al-Duna szabályozása --1828-1846 --forrás szte – Tisza --szabályozás --19.
sz. --forrás szte – Gőzhajózás --Magyarország --1830-1848 --forrás szte – Kikötő --folyami --
épitése --Magyarország --1830-1848 --forrás szte – Lánchíd épitése --Budapest --1828-1848
--forrás szte – Kultúra --magyar --1828-1849 --forrás szte –
930.253.4:556.18(439))"182/184"(044)
556.18(439)"182/184"(044):930.253.4
32(439)Sz(044):556.18(439)"182/184"
627.42(439)"182/184":32(439)Sz(044)
http://qulto.bibl.u-szeged.hu/ 2.

2. Tisza-regény (1850 körül és utána)

Bányai-Lebstück:

Császári pátens, 1850

Tarpai Ábel és Uzémer Márton találkozása a Tisza partján

(Uzémer mérnök, Tarpai kubikos, de régi barátok)

Megismerkednek Bányai-Lebstück Máriával, a volt főhadnaggyal

Folyik a munka

Átvágások és töltések építése vs. fokrendszer

Mérnöki természetátalakítás és vízügyi katasztrófa

Rózsa Sándor fokosos szabadcsapata a szegedi Alsóvárosban

Attila sírjának megtalálása (visszatemetik)

Versengés a (férfias) nőért

Uzémer nyer

Mária néhány év múlva elhagyja Uzémert (Zágráb)

Uzémer:

Uzémer utcai élete Szegeden Mária után

Tarpai Budára utazik

Megkeresi Martha Teasdale-t

Évekig tótumfakként szolgálja a nőt

Elvezeti az 1849-es Logodi utcai aknához

A föld alatt eljutnak a várfalig

Ott vall szerelmet az özvegynek

Boldog élet mindenfelé

A nő 1820-ban született, 1867. július 28-án, a királykoronázáskor hal meg Máltás Hugó által 1847-ben épített otthonában

Tarpai:

Buda ostroma, 1849. május 18

Uzémer utászfőhadnagy a Logodi utcánál aknát ásat a várfal alá

Fő munkatársa Tarpai közlegény, kiskundorozsmai kubikos

Budavár bevétele után eljutnak Martha Teasdale-hez a Masjon-házba

A nő fiatal és gyönyörű 1849-ben

Tarpai hozzá utazik fel (vonaton, lovon, gyalog)

Ez az ő szerelmi zarándoklata

1867 őszén Tarpai még elutazik Szegedre Uzémerhez

Majd visszavonatozik Budára, és a felesége után öli magát

Uzémer 1914-ig koldus a Kárász utcán

Teasdale Márta:

A Masjonok és a Teadale-k története

(Széchenyi, Lánchíd, holland hajóskapitányok)

Márta 1849-ben már özvegy (?)

Szép életet él Pest-Budán

Abba robban bele Tarpai Ábel

Európa

betegség, halál, öngyilkosság

polgárosodás, de közeleg a világháború

Elbeszélők:

általános narrátor (a fejezetek között)

Bányai-Lebstück Mária

Uzémer Márton

Tarpai Ábel

Teasdale Márta

3. Ostorod (regényterv)

Hangok:

van egy Ádámhoz közel álló, mindentudó narrátor, mindenről ő tudósít – kivéve a kuruc kori visszaemlékezéseket (rodostói oral history), amik Ádám hangján szólnak. Ágota is beszél: saját sorsáról, útjáról, lelkéről, magyarországi családjáról. És neki is van saját narrátora, akinek elsődleges témája a XIX. század első felének Magyarországa Ez a négy hang egyenlő méretű történet-tömbökben folyamatosan váltja egymást – a szöveg azonban folyamatos. Idézet: nincs! (Csak jelölve.)

*

1811-ben az utolsó magyar básbug unokája, az utolsó rodostói magyar, Szakmári Ádám (1782-) 29 évesen elindul a Magyar Királyság felé: útja visszavezet azon a vonalon, amelyen a száműzöttek ideérkeztek (Törökország, Franciaország, Lengyelország, Erdély, Magyarország). A 116 éves Horváth István Mikes-kéziratába annak idején ő írta bele a Kőszeghy Zsuzsi-epizódot: az ő szerelme unokatestvére, Szakmári Ágota volt (1788-), aki 1810 körül ismeretlen helyre távozott. Ádám azért indul el, hogy megkeresse Ágotát.

Nem road movie: az események lírása MO-n kezdődik. A tárgyalás évtized-alapú: 1800: győri csata; 1810: abszolutizmus és rendek; 1820: a reformkor kezdete; 1830: pesti árvíz + kolerafelkelés; 1840: út a forradalomba (a történet – egyesülős – vége: 1848. március 15.). Mindezeket a narrátor mondja el, Ádám mellől. A tét: vissza tud-e tanulni magyarságába (a már-már eltörökösödött) Ádám. [Talán nem: lehet, hogy Rodostóban végzik Ágotával.]

Ádám útvonala: Gyula, Szolnok, Pest-Buda, Székesfehérvár, Veszprém, Győrvár. Ádám minden évtizedben az 1706-os győztes győrvári csatát meséli. Előjáték, csata x2, utójáték + Béri Balog Ádámot másfél év alatt megmentik a dominikánus atyák, majd kivégzik a Habsburgok.

A XIX. századi eseményekről Ágota is beszámol évtizedes bontásban: a Dunántúlon él, a férje egy gazdagabb nemes, Ágota a vidéki birtokukról, férje és gyermekei mellől vizsgálja ezt a világot. 1800: a győri csata emlékezete; 1810: abszolutizmus és rendek küzdelme; 1820: a reformkor kezdete, Pozsony; 1830: pesti árvíz + kolerafelkelés; 1840: út a forradalomba (a történet – egyesülős! – vége: 1848. március 15.: a Múzeumkertben találkoznak, ahol Petőfi Sándor nem mondja el a Nemzeti dalt). Ádám és Ágota történetei dialógusban állnak egymással.

Összecsomagolnak. Indulnak haza, indulnak Rodostóba. Szakmári Ádám 66 éves, Szakmári Ágota talán 60.

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) 59

Mikes Kelemen (1690-1761) 71

Horváth István (1679-1799) 120!!!

Mikes Kelemen: Törökországi l. 1789-1794

Szakmári Ádám (1782-1848) 66 stb.

Szakmári Ágota (1788-1848) 60 stb.

4. Ostorod (N A¹ A² N)

I.

ír-olvas

1706, Győrvár 1.

1811, szelek, hazafelé

1809 győri csata + Zsuzsanna, az óvónő

II.

Ádám útja Sennyére

Győrvár 2.

1825, reformkor: Elek a nyeboska, Ádám a cowboy

1831, kolerafelkelés és utána

III.

Béri Balogh Ádám

1838, pesti árvíz

Ágota Sennyén: arab telivérek

betyárok, szegények, éhínségek, tehénvágás

IV.

peszmeg és idill

az utolsó tatárjárás és a totocskák

Ágota olvas, fordítási verseny

Eötvös József és a szólásszabadság

V.

Védegylet és Elek

A védegyleti bál Ádám szemszögéből

A védegyleti bál Ágota szemszögéből

Az idők lelassulása, pártok, Deák Ferenc

VI.

1848, Pilvax

Ádám nője

Ágota embere és a nagy zabálás

1848. március 15-e, indulás Rodostóba