Kalandozás Hétrétországban

Hétrétország címmel idén tizenötödik alkalommal rendezik meg az Őrség legnagyobb kulturális rendezvényét. Az augusztus 12-én kezdődő, tíz napon át tartó programsorozaton negyven udvarház várja nyitott kapukkal a vendégeket. Őriszentpéteren, a Malom Látogatóközpontban pedig koncerteket, művészeti programokat, színházi előadásokat, filmvetítéseket tartanak. A köztivál megálmodójával és alapítójával, Sülyi Péterrel beszélgettünk.

Hogyan fogalmazná meg a köztiválnak is nevezett Hétrétország célját és küldetését?

Tizenöt évvel ezelőtt, az alapításkor az volt a célunk, hogy legyen egy olyan nagy rendezvény ezen a kivételes helyen, az Őrségben, amely összeköti az itteni lokális értékeket a nagyvilágban másutt megtalálható kortárs kultúrával.

A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett mérnök-tanárként. Noha a reál érdeklődés nem zárja ki a humán terülteken való részvételt, mégis kíváncsi vagyok, hogy milyen indíttatásból fordult a fesztiválszervezés felé.

Valóban ez a végzettségem, azonban tanárként egyáltalán nem dolgoztam, mérnökként is csak keveset, még huszonéves koromban a Magyar Televízióban. Innen keveredtem át a művészeti területre, megjártam a szamárlétrát: ügyelőként, asszisztensként kezdtem, voltam szerkesztő, dramaturg, írtam forgatókönyveket, és rendeztem filmet. A Fiatal Művészek Stúdióját vittük néhányan évekig. A filmezés csapatmunka – ettől nem esik távol a fesztiválszervezés. Közben másfelé is voltam „bandatag”: az Omega szövegeit írtam, írom, amíg van banda. Innen is származhat ez a fajta feeling.

És miért éppen az Őrségre, erre a sok mindentől távol eső tájegységre esett a választása?

Az Őrségben nemcsak a környezet maradt viszonylag érintetlen, de az emberi élet légköre is mentesült sokáig azoktól a ziláló, roncsoló hatásoktól, amelyek a városokban intenzívebben megjelentek. Kirándulóként is érdemes ellátogatni erre a ritkán lakott, gyönyörű vidékre. A kis falvak viszonylag távol vannak egymástól, tehát van tér, tágasság, szabadság. Az Őrség tiszta lap volt, e tiszta lapra írt üzeneteink „megújuló” üzenetek.

Számos programot, köztük zenei, művészeti, színházi előadásokat, filmvetítéseket tartanak a Malom Látogatóközpontban . Talán először kezdjük a zenei repertoárral!

A Müller Péter AndFriends Leonard Cohen-esttel, Palya Bea pedig a Tovább Nő című albumával érkezik az Őrségbe. Szabó Balázs Bandája koncertjén a rock, a pop, a funk és a magyar népzenére jellemző dallamok ötvöződnek, szerzői esten mutatkozik be Beck Zoltán, a 30Y frontembere. Jazzt játszik a Tóth Viktor & Gyárfás István duó, és fellép a szombathelyi dobcsapat, a Drummoló. Lesz egy napja a népzenének – a szomszédos népek zenéjének –, magyar, osztrák és szlovén zenekarok adják a háromféle táncházat. A köztivál vendége lesz Berecz András ének- és mesemondó. Ferenczi György és a Rackajam (Kovács Norbert Cimbi táncosaival) a Nemzeti Színházban nagy sikerrel futó Betyárjáték koncertfilmszínházat mutatja be Szomjas György rendezésében Őriszentpéteren. A köztivált Szirtes Edina Mókus, Fassang László és Szokolay Dongó Balázs templomi koncertje zárja augusztus 21-én.

Mely filmek kerülnek terítékre?

A köztivál Lévai Balázs Engedem, hadd menjen című dokumentumfilmjével nyit, amely Kiss Tibi örökbecsű dalából kiindulva egy több szálon futó zenei nyomozás. Hétrétországban kezdettől fogva van médiatáborunk, amit Dér András barátom és filmes kollégám vezet. Minden évben rendezők, korszakok vagy témák szerint állítja össze a vetített programot. Idén az elmúlt évek legsikeresebb magyar filmjei kerülnek fókuszba: többek között a Van valamit, az Utóéletet, a Szerdai Gyereket, valamint a Liza, a rókatündért láthatja a közönség, és részt vehetnek a vetítéseket követő beszélgetéseken is.

Van egy kellemes atmoszférájú pajtaszínházuk is…

…amely kamaraszínházi előadások befogadására alkalmas. Két felnőtteknek szánt darabot mutatunk be idén: Sławomir MrožekEmigránsok című drámáját Mucsi Zoltán rendezésében, valamint Ivan BednarBohócok című darabját marosvásárhelyi színi növendékek előadásában. Visszatérő vendégünk a felvidéki Csavar Színház. Az Itt és most ugrik a majom a vízbe című előadásukban a társulat színészei a közönség által adott témákra improvizálnak. Másik előadásuk is különleges csemegét ígér: Arany János Buda halálához maga a színész-rendező Gál Tamás faragott életnagyságú bábokat. Ezek kifejezetten családi közönségnek szánt programok, mint ahogy a Mátyusföldön született Écsi Gyöngyi mesejátékai is, akinek előadásmódjában a bábjátékos-énekes-mesemondó szerep fonódik egybe. A legkisebbekre is gondoltunk: az Iciri-piciri játszóház vagy a Ziránó Színház bábelőadásai nekik szólnak.

Tíz nap alatt tizenkilenc település negyven udvarházában várják nyitott kapukkal a vendégeket a Nyitott Porták program keretében. Milyen élményekkel gazdagodhatnak az idelátogatók?

A Nyitott Porták eredeti hétrétországi találmány, amely az itt élő emberek hétköznapi életébe enged bepillantást. Egymástól térben és társadalmi helyzetükben is távol eső emberek találkozására adunk lehetőséget és keretet. A megadott vizitórákban a látogatók közelről látják a kézművesek, állattartók, gazdálkodók napi tevékenységét, művészek műtermeibe nyernek bebocsátást, megismerkedhetnek a kosárfonással, méhészettel, kecskemajorral, fazekasmesterséggel, és akár be is kapcsolódhatnak a ház körüli munkákba. Mindez a kommunikációnak egy élményszerű fajtája.

A személyes találkozás lassan a felbecsülhetetlen értékek kategóriájába sorolandó.

Valóban. Személyesség, közvetlenség, közelség – meg is fejtettük a köztivál lényegét.

De talán nem csak a beszélgetésre éhesek a látogatók. Ha jól tudom, hamisítatlan őrségi ételkülönlegességekkel is készülnek.

Vannak jellemző ételek errefelé, ilyen például az őrségi dödölle, híres a tökös-mákos rétes, de legendás a helyi mézes pálinka, a tökmagolaj, illetve az abból készült ételek is. Örömmel olvastam, hogy az idei év Ország Tortája, az Őrség Zöld Aranyais tökmagpraliné felhasználásával és tökmagolajjal készült. A Nyitott Porták kínálatában is vannak őrségi édességritkaságok (gyógynövényes és gyümölcsös bonbonok), máshol a vegyszermentesen termelt, frissen szedett gyümölcs és zöldség kínálja magát.

Egész évben egymást érik a különböző fesztiválok. Ez a tíz nap mitől más? Mitől érezhetjük különlegesnek az ittlétet?

Azt szoktuk mondani, Hétrétországban a közönségnek arca van. A fellépők is lelépnek a színpadról újra a földre. Ki gondolná, hogy egy fárasztó koncert után az előadók szívesen leülnek beszélgetni a nézőkkel, kérdésekre válaszolnak, „emberi mivoltukban” mutatkoznak meg. Megint a köztivál lényegéhez jutunk: kommunikáció és személyesség.

Programjaink a környezettudatosságot, energiahatékonyságot és az újrahasznosítást is szolgálják: műanyag szék helyett szalmabála lesz a nézőtéren, komposztáló WC az udvaron, kartonbútor a büfében, ahol papír- és üvegpoharakat használunk, valamint törekszünk az energiatakarékos világításra. Szeretnénk, ha az együttlétünk energiája a megújulás irányába hatna.