A női lélek rejtelme és a női szerepkörök identitásformáló hatása örökérvényű és hálás téma – nem csoda, hogy Székely Kriszta jelen rendezésében a nők társadalmi helyzetét boncolgatja Henrik Ibsen drámája kapcsán a Nóra – Karácsony Helmeréknél című, folyamatosan teltházzal játszott előadás a Katona József Színházban.
Az 1879-es ősbemutatót követően a világ színpadának állandó szereplője Nóra, az első nő, aki nem akarja hazugságban és megalkuvásban leélni az életét. Biztos egzisztencia (bankigazgató férj), irigylésre méltóan boldog családi élet, három csodás gyermek, kell ennél több? A mostani előadás szövegkönyvét Kúnos László fordítása alapján Szabó-Székely Ármin és Székely Kriszta írta a mai nyelvre igazítva. A házasság és a női szerepek természetesen sokat változtak a több mint százharminc év alatt, így most a rendező a férfi–nő viszonyra fókuszált: hogyan tudja alapvetően befolyásolni egy párkapcsolat az egyén identitását?
Nóra figuráját nagyon félre lehet elemezni, mert nem pusztán a nők emancipációjáról szól a darab. Az ember felnőttlétéhez tartozik a döntéskényszer és a tetteivel járó felelősségvállalás. Adott egy szituáció: a férj beteg, gyógyulása pénzbe kerül. A nő kölcsönkér – picit okiratot hamisít –, hogy megmentse férjét és családját. Majd hét évig titkolózik, és fizeti a részleteket, mert az elvember férj nem hisz a kölcsönökben. Természetesen az utolsó néhány részlet előtt minden kiderül, és a nő rádöbben, hogy egy idegen mellett él tizennégy éve már. Mit lehet ilyenkor tenni? Egy életen át megalázkodottan tűrni a megbocsátás kegyességét? Vagy tiszta lappal új életet kezdeni? Maradjunk a biztonságot adó rosszban, vagy vállalva a rizikót, kockáztassunk mindent a boldogságért? Még ma, 2017-ben is létjogosult kérdések ezek.
Letisztultság összegzi legérzékletesebben az előadás gondolatiságát – kívül-belül egyaránt. Balázs Juli díszlete kortalan kollázs, az IKEA-katalógusok egyszerű eleganciáját képviseli. Ezt egészítik ki Nagy Fruzsina finoman színes, nyolc elemből álló színskála mentén épülő, minta nélküli, stílusos jelmezei. A rendező közös pontból indítja a szereplőit: mind osztálytársak voltak, és öt eltérő élettörténetet látunk újra összegabalyodni a színpadon. Nincs babaházhangulat. Nincs feddő tekintet és játékos rosszallások a nassolás, a manduláscsók és a nutellás üveg okozta plusz kilók miatt. Az édesség topikus mondatai a könnyed megemlítés szintjén röppennek tova. A fókusz a harmincöt pluszos generációra terelődik.
Ónodi Eszter Nórája napjaink asszonya, nem egy elnyomott babafeleség. Természetesen nem lehet nem belelátni a celebnejek és szuperanyuk címlapéletét, de ez csak a felszín túlegyszerűsítő csábítása. A felismerés drámáját kell végig játszania, és a döntést, hogy kilép a „tökéletes” létből. Látványos ívben zajlik az átalakulása: a tüchtig címlapanyu a perfekt style-ból a nomakeup és kényelmes farmer-póló kombinációig süllyed. „Nóra végig a teljes összeomlás felé zakatol”, vallja karakteréről Ónodi, és valóban nem okoz katarzist, megdöbbenést, felháborodást döntése. Sikerének inverze Kristine, aki Pelsőczy Réka szerint nem egy szorongó, vesztes fekete veréb: egyedül van a világban, lecsúszott, megkeményedett, láthatóan alkohollal kezeli boldogtalanságát. Meg akarja menteni az életét és visszaszerezni elvesztegetett szerelmét, ezért ragaszkodik Krogstadhoz. Keresztes Tamás, a zsaroló jogtanácsos, az egykori évfolyamelső jut a társadalom legmélyebb részére, mégis önzetlen (?) nagyvonalúsága miatt – hiszen önként visszaadja a kompromitáló szerződést – emberi méltóságát meg tudja őrizni. Valamint remekül zenél, amikor az ifjú titánok (Himmler Andris és Szalai Álmos) mellé betársul az élőzenei kísérethez.
Szegény Helmer Fekete Ernő alakításában a legesendőbb figura az előadásban. Már nem lehet szeretni. Nem tud senkiről semmit, még a saját feleségét sem ismeri. Hajtja a becsvágy, csak a látszat fontos számára. A Kocsis Gergely által megformált Rank doktor haldoklása közben bevallja szerelmét Nórának. Férfiként itt semmisül meg, a nő szánalmára blazírozik. Rövid megjelenései a humoros pillanatok untermanjává teszik.
Mainak érezzük Ibsen történetét, épp ezért tud hatni, és csak kicsit fájdalmas a családját és kötelességét elhagyó anya-feleség dilemmája. Egyre több nő képes kilépni az élethazugságból, és mindent újrakezdeni teljesen egyedül, csak azért, hogy önazonossá válhasson. Mennyire lehet ez követendő példa a következő generáció számára?
Henrik Ibsen: Nóra – Karácsony Helmeréknél
Katona József Színház
Szereplők: Ónodi Eszter, Fekete Ernő, Keresztes Tamás, Pelsőczy Réka, Kocsis Gergely
Díszlet : Balázs Juli
Jelmez: Nagy Fruzsina
Fény: Pető József
Zene: Matisz Flóra
Dramaturg: Szabó-Székely Ármin
Rendező: Székely Kriszta
Bemutató: 2016. december 21.
Következő előadások: 2017. március 30., április 3.,10.,18.