Új év, új én – Zenei megjelenések 2022 első havából

Tálas Áron: Blue Enough

Az elsősorban jazz-zenészként ismert Tálas Áron kezdte a 2022-es évünket egy friss lemezzel, amiről a single-t már tavaly is szemléztük. A dobok és zongorák tengelyéről a gitár felé tendáló Áron felvette a ritmust a zeneipar változásaival, és egy audionapló-szerű koronggal lepte meg hallgatóit. A megjelenés a művész elmúlt másfél évét foglalja össze annak viszontagságaival és pozitívumaival együtt. Az anyag egy stúdiózás alkalmával készült el 2021 májusában, a számok alapja félig itthon, félig pedig Bázelben született.

Grand Bleu: De nem úgy van az

Kovács Asztrik szólóprojektjeként indult el annak idején a Grand Bleu még 2018-ban akusztikus felállásban: három különböző gitár szólal meg a formáció kezei alatt (akusztikus, basszus és klasszikus), az énekhangok pedig tökéletes aláfestő muzsikát varázsolnak a megjelenésből.

Platon Karataev: Partért Kiáltó

A lemez címe a parttalanságot és az önvesztést hivatott megénekelni. A magyar nyelvű szövegek a Prae Kiadó gondozásában is megjelennek majd, de az első két lemez után a zenekarnak lehetősége nyílt arra, hogy a verzékkel elemi szinten kapcsolódjanak, és emellett zenei hangzásukat is megmásíthatatlanul újrahúzták. A keményebb számok mellett a tisztább dallamvilág is helyet kap a lemezen, amely bár mondandójában hasonló a 2020-as Atomshoz, annál bensőségesebb érzést teremt.

Дeva: Csillag

Takács Dorináról már csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, hiszen a nemzetközileg is elismert énekes hatalmas várakozások közepette jelentette meg első albumát, amiről eddig kizárólag a Fa lenni című számát hallhattuk. A tizenegy tételes lemezen a magyar népzene gyökereivel ismerkedhetünk meg elektronikus tolmácsolásban, amik az előadóra jellemző vokális elemekkel tarkítva ölelik át a kiadványt. A mantrás repetícióban a történetmesélést emeli új szintre Дeva, miközben a természethez és a törzsiességhez is közelebb kerülhetünk a rögzített természeti zörejekkel és kongákkal egyetemben.

Solére: Másért

Szigeti Zsófi a 2020-as interjúnk óta hatalmasat fejlődött: egyrészt zeneileg nyitott olyan új és hazai területen mindenképpen pőrén hagyott irányokba, mint az elektronikus spacepop és a UK garage, másrészt szövegeiben a magyar nyelv integrálásával is mélyebbre vág, mint azt megszokhattuk. A legfrissebb EP-jén a megénekelt szélsőséges érzelmeket a szerelem univerzális nyelvén tolmácsolja felénk: abuzív kapcsolatokról, ítélkezésekről és a szakítást jelző piros zászlókról is szó esik a sorok között.

Lituma: El Chinito

Perui Nobel-díjastól kölcsönözte a nevét az Andok menti zenét játszó Lituma, ami pszichedelikus chica-zenéjével hívta fel magára a figyelmet. Szabó Benedek, Tisza Gergő és Teknyős Krisztián triója a cumbia dallamait hozza el a hideg hónapokban, és bár egyelőre csak átvett számokat játszanak, kilátásban van egy saját szerzeményekből álló EP is, amit nem tudunk eléggé várni.

Helka: Hegyek-völgyek

A MORDÁI, a Bohemian Betyars és Дeva által újonnan kitaposott útra lépett Debreczeni-Kis Helga is, aki a magyar népzenei hagyományokat vette muzsikája alapjául, és ismét új interpretációban adja át azokat. A citera, koboz, elektromos bőgő megszólaltatásával urban folk zsánerben utazó formáció 2020 óta dolgozik a mostani megjelenése felvételein, ami az énekes saját szobájában került rögzítésre. Szeretjük a hálószobaprojekteket, úgyhogy kíváncsian várjuk, mit rak még le a fiatal együttes az asztalra.