• A magyar csodatenor

    Z. Tóth Antal Ilosfalvy-könyvéről

    2014.09.18 — Szerző: Péter Zoltán

    A német sajtó által az „Ungarische Wunder­tenor” jelző­vel ellá­tott Ilos­falvy Róbert a 20. század egyik leg­sok­olda­lúbb és leg­hosszabb kar­riert be­futó opera­éne­kese volt. Z. Tóth Antal mo­nográ­fiája színes, me­sélő kedv­vel mu­tatja be a rend­kívüli művész éle­tét a gyer­mek­évek­től egé­szen pá­lyája alko­nyáig, az olvas­ni­valót CD-mel­lék­lettel kiegé­szítve.

  • Ilosfalvy Róbert, a 20. század legendás magyar tenorja immár ötödik éve nincs az élők sorában, s nyilván ez a kerek évforduló is szerepet játszott Z. Tóth Antal könyvének idei évre időzített megjelenésében. A Holnap Kiadónál megjelent kötet időrendben, a nagy szerepek mentén haladva mutatja be a művész pályáját. A könyv első része a gyermekkor és az ifjúság éveit tárja elénk, aztán a második rész a budapesti tanulóéveket és a pályakezdést, majd a harmadik a külföldön töltött éveket, végül az utolsó a Budapestre való visszatérést és a pálya alkonyát. Ezután mintegy függelékfejezetként olvashattunk egy ismertetést az el nem énekelt, de Ilosfalvy hangjához illő szerepekről, illetve Z. Tóth egy külön fejezetben foglalkozik a művész személyiségének bemutatásával is.

    [youtube]https://www.youtube.com/watch?v=alDRZuIIDEs[/youtube]

    A források összegyűjtése nem volt egyszerű feladat, már csak azért sem, mert Ilosfalvy soha nem gyűjtötte a róla megjelent cikkeket, kritikákat, illetve sokszor a pályája egyes szakaszainak dokumentációit (pl. a munkaszerződéseket) sem őrizte meg. Élete vége felé már újságírókat sem fogadott, interjút nem adott senkinek. Külföldön mindig is sztárként kezelték, a kritikusok elkényeztették, de ő maga sohasem viselkedett „celebként”. Csendes, visszahúzódó életet élt, akinek a színpad volt a mindene: rengeteget gyakorolt, nagyon tudatosan alakította pályáját, és rendkívüli módon odafigyelt rá, hogy megóvja hangját a túlzott igénybevételtől.

    Z. Tóth könyvének nagy erénye olvasmányos, esszészerű stílusa, valamint a szöveghez társuló gazdag fotóanyag. Gyakran idéz Ilosfalvy édesanyjához írt leveleiből, illetve az egyes előadásokkal kapcsolatos feljegyzéseiből. Ezeken kívül pályatársak visszaemlékezéseit és kritikusok írásainak részleteit is közli, valamint részletes elemzését adja az énekes nagy szerepeinek. Ezek az elemzések persze vitathatók, annak ellenére, hogy tényszerűségre törekszenek, és pontosan próbálják elemezni Ilosfalvy zenei megformálását, valamint rámutatnak egyéni, pályatársaitól eltérő szerepértelmezéseire. A részletes elemzésből mégis kimaradtak a Manricó, az Alfred Germont vagy a Rodolfo szerepértelmezései, holott a legendás tenor ezeket is számtalanszor énekelte. Emellett Z. Tóth Ilosfalvy rengeteg operettszerepéből csak az operai igényűeket említi, holott pályája elején a művész számos operettet énekelt el.

    [youtube]https://www.youtube.com/watch?v=2ZCLz9PHcfE[/youtube]

    A könyv a szakmaiak mellett magánéleti kérdésekre is kitér: Z. Tóth igyekezett tisztázni Ilosfalvynak a Házy Erzsébethez fűződő viszonyával kapcsolatos legendákat. A két énekes néhány évig alkotott egy párt, de Ilosfalvy nem jegyezte el Házyt. Egy balul sikerült este után elgázoltak egy járókelőt, aminek következtében Ilosfalvyt két év börtönre ítélték, és ezzel kapcsolatuk véget is ért. Z. Tóth tisztázza azt is, hogy a baleset estéjén Ilosfalvy ült a volánnál, és nem arról volt szó – amit a korabeli bulvársajtó terjesztett –, hogy a tenorista szerelme helyett vállalta a felelősségre vonást. A monográfus a magánélet homályos pontjai mellett az énekes karrierjével kapcsolatban is pontosítja a korábbi ismereteket: többek között megtudhatjuk azt is, hogy Ilosfalvy külföldön szabadúszó énekes volt, és bár rendszeresen fellépet Kölnben, nem volt tagja az ott működő operatársulatnak.

    A könyvhöz CD-melléklet is tartozik, amelyen válogatást találunk az Ilosfalvy külföldi fellépései során készült hangfelvételek részleteiből. A legnagyobb sikert aratott szerepeiből kaphatunk ízelítőt a széles közönség számára eddig elérhetetlen felvételek részleteinek segítségével. Többek között az itthon sohasem énekelt Császár monológját Az árnyéknélküli asszonyból, Lohengrin harmadik felvonásbeli monológját vagy Adorno harmadik felvonásbeli áriáját is tartalmazza a korong.

    Érdemes tehát kézbe vennünk Z. Tóth hosszú évek munkájával, alapos gondossággal megírt kötetét egy különleges művész különleges pályájáról. Hétköznapi operakedvelőknek, szakmabelieknek és  Ilosfalvy-rajongóknak egyaránt kötelező olvasmány.

    Z. Tóth Antal: Ilosfalvy Róbert. Forró szívvel, hideg fejjel, Holnap Kiadó, 2014.

    Pontszám: 8/10

  • További cikkek