© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
A mohaiság
Lemezismertető és villáminterjú Mohai Tamással
Mivel a Moha és Páfrány név nem tűnt túl menőnek, Mohai Tamás veterán gitáros és rock and roll arc Mohain néven indította el életműösszegző projektjét. A háromlemezes anyag az elmúlt ötven évből dalaiból válogat a hőskorszaktól egészen a mostani őskorszakig.
„Elölről kell kezdenem, de még vissza kell érnem”, kezdődik Mohai Tamás gitáros-dalszerző életműösszegző lemezsorozatának első trackje. A három albumból, illetve összesen ötven szerzeményből álló konceptkiadványok első darabja a Fasznak annyi címet viseli. Amíg az idézett, Őskor című szám a Mohai-féle zenei felfogás filozofikusabb oldalát mutatja meg, addig a címadó Fasznak annyi nyersen, odamondósan és nem mellesleg kellő (ön)iróniával talál bele a közepébe. Az öntörvényű, ugyanakkor nyitott hangzásvilágú anyag egyrészt keresztmetszetet ad Mohai zenekari munkásságáról – a Faxnitól a Boom Boomig –, másrészt a mások számára (Almási Enikő, Dely Domokos, Szakács Tibor, KFT stb.) írt dalokon keresztül epizódokat villant fel az egyszerre széttartónak és egységesnek is mondható pálya állomásiról – valamiképpen vissza(t)érve az első megpengetett hangok ösztönösségéig.
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=p-fFn6pjtHA[/embed]
A számos zenészbaráttal készített, ezzel együtt szólóprojektként is kezelhető felvételek visszanyúlnak a klasszikus értelemben vett rockzene alapjaihoz, de kísérletező effektekkel és természetesen széles skálán mozgó gitárhangzásokkal is operálnak. A szövegek keresetlensége, lazasága vagy épp sajátos líraisága kellőképpen egészíti ki azt a stíluskavalkádot (blues, rap, funky pop, jazz), ami zavaró eklektika nélkül kíséri végig a dalfüzért. A főleg instrumentális témákat feldolgozó Fusion-lemez, illetve a harmadik korongon (A végtelenben sem találkoznak) található pszichedelikus, szétcsúszó kollázsok egymásba úsztatott szólamaihoz képest a Fasznak annyi koncepciója megmarad bizonyos dalszerzői határokon belül. Érdekes módon így is szokatlannak tűnő megoldások tarkítják az első hallgatásra talán kevésbé befogadható, széttagoltnak, olykor kimódoltnak tűnő számokat. Többszöri nekifutásra bontakoznak ki az egymásra pakolt sávok finomságai, illetve így lehet tetten érni a profin hangszerelt és feljátszott dalokban formát öltő dacos érzékenységet is, ami Mohai megnyilvánulásait mindig is jellemezte. „Ennek a fasznak annyi”, szól a címadó opusz egyik sora. Ennyi az annyi: ötven dal, semmi besztof bőrlehúzás, mementó jelleg vagy ilyesmi. Különben is, fasznak erről ennyi szövegelés!
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=OmSJEiEBqxI[/embed]
Mi késztetett a háromlemezes életműösszegzésre? Min múlott, hogy milyen dalok kerülnek rá az ötvenszámos válogatásra?
Először a dalok száma volt adott, ami egyezik jelenlegi életkorommal. Ez három CD-re fért rá. És ez adott három nekifutási lehetőséget is, hogy átgondolhassam, hogy az eddig megjelent vagy megjelenésre váró több száz dalból milyen szempontok szerint válogathatok. Így lett egy mainstream, egy modern és egy fusion (ami már önmagában modern, vagyis mai – mOHai).
A Mohain akár egy zenei diktátor neve is lehetne – honnan jött? Esetleg utal arra is, hogy mostanában jobbára egyedül dolgozol?
Mohain: 1. mohaiság, 2. Mohaiban, 3. „nem tudom, mit esznek a Mohain”, 4. rajta lenni valamin (pl. a Mohain). Duóktól big bandekig majd minden felállásban toltam, huszonöt éve egyedül is próbálkoztam, s most újra önálló vagyok. „Aki gátolta a zene szabad áramlását, az mindig ki lett rúgva.”
Milyennek értékeled a magyarországi zenészéletet (zenészéleted) a pályád kezdetétől mostanáig?
Csúcson vagyok. A zenészélet gödrös.
A szakállra muszáj rákérdeznem: eleve nő vele a bölcsesség is?
Jó esetben igen.
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=y_gK-ByG3HM[/embed]
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=p-fFn6pjtHA[/embed]
A számos zenészbaráttal készített, ezzel együtt szólóprojektként is kezelhető felvételek visszanyúlnak a klasszikus értelemben vett rockzene alapjaihoz, de kísérletező effektekkel és természetesen széles skálán mozgó gitárhangzásokkal is operálnak. A szövegek keresetlensége, lazasága vagy épp sajátos líraisága kellőképpen egészíti ki azt a stíluskavalkádot (blues, rap, funky pop, jazz), ami zavaró eklektika nélkül kíséri végig a dalfüzért. A főleg instrumentális témákat feldolgozó Fusion-lemez, illetve a harmadik korongon (A végtelenben sem találkoznak) található pszichedelikus, szétcsúszó kollázsok egymásba úsztatott szólamaihoz képest a Fasznak annyi koncepciója megmarad bizonyos dalszerzői határokon belül. Érdekes módon így is szokatlannak tűnő megoldások tarkítják az első hallgatásra talán kevésbé befogadható, széttagoltnak, olykor kimódoltnak tűnő számokat. Többszöri nekifutásra bontakoznak ki az egymásra pakolt sávok finomságai, illetve így lehet tetten érni a profin hangszerelt és feljátszott dalokban formát öltő dacos érzékenységet is, ami Mohai megnyilvánulásait mindig is jellemezte. „Ennek a fasznak annyi”, szól a címadó opusz egyik sora. Ennyi az annyi: ötven dal, semmi besztof bőrlehúzás, mementó jelleg vagy ilyesmi. Különben is, fasznak erről ennyi szövegelés!
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=OmSJEiEBqxI[/embed]
Mi késztetett a háromlemezes életműösszegzésre? Min múlott, hogy milyen dalok kerülnek rá az ötvenszámos válogatásra?
Először a dalok száma volt adott, ami egyezik jelenlegi életkorommal. Ez három CD-re fért rá. És ez adott három nekifutási lehetőséget is, hogy átgondolhassam, hogy az eddig megjelent vagy megjelenésre váró több száz dalból milyen szempontok szerint válogathatok. Így lett egy mainstream, egy modern és egy fusion (ami már önmagában modern, vagyis mai – mOHai).
A Mohain akár egy zenei diktátor neve is lehetne – honnan jött? Esetleg utal arra is, hogy mostanában jobbára egyedül dolgozol?
Mohain: 1. mohaiság, 2. Mohaiban, 3. „nem tudom, mit esznek a Mohain”, 4. rajta lenni valamin (pl. a Mohain). Duóktól big bandekig majd minden felállásban toltam, huszonöt éve egyedül is próbálkoztam, s most újra önálló vagyok. „Aki gátolta a zene szabad áramlását, az mindig ki lett rúgva.”
Milyennek értékeled a magyarországi zenészéletet (zenészéleted) a pályád kezdetétől mostanáig?
Csúcson vagyok. A zenészélet gödrös.
A szakállra muszáj rákérdeznem: eleve nő vele a bölcsesség is?
Jó esetben igen.
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=y_gK-ByG3HM[/embed]
