És te min gondolkozol elalvás előtt? – Áprilisi zenei megjelenések listája határon innen, fantázián túlról

iamyank: Una Notte

2020 szeptemberében megrázó dolog történt – és nem a második hullám beköszöntéséről beszélünk most, hanem a hazai hangszergyártást ért hatalmas veszteségről: ekkor zárta be kapuit a Klavins Piano Manufaktúra, ahol David Kalvins tákolta világhírű instrumentumait, köztük az Una Corda nevű zongorát, amiből maga Nils Frahm is birtokol egyet. Ebből a szomorú alkalomból kovácsolt iamyank egy „egész estés” élményt, amellyel emléket állított a helynek. Una Notte címmel jelent meg a zeneszerző félórás lemeze, amely középpontjában – a tőle megszokott, újszerű megoldások helyett – az Una Cordának jutott a főszerep. A kiadvány este kilenc és hajnal négy óra között készült, a szerzemények pedig egytől egyig az alkotó improvizációi, amellyel méltóan emlékezik a műhelyre.

MA’AM: I Need You Dunegon Master

Makay Anna szólóprojektje, a MA’AM különleges célt tűzött ki maga elé: elektronikus zenéjével a digitális világban őrzi meg különböző ősi nyelvek lenyomatait, amit egy érdekes üzenetrendszerrel turbózott fel legújabb megjelenésében. Ha kimondjuk azt a szót, hogy szerepjáték, a legtöbb embernek először valószínűleg egy erotikus kép ugrik be róla (ne legyen igazunk!), azonban a video- és a társasjátékok világában is létezik néhány olyan univerzum, ahol a szereplőket egy Dungeon Master, azaz egy történetmesélő irányítja (emlékezzünk például a Stranger Things végtelen Dungeons & Dragons-párbajaira). Ez az entitás egy elérhetetlen felsőbb hatalom, aki kénye-kedve szerint alakítja a játék menetét és annak résztvevőit – Anna saját bevallása szerint gyakran vesz részt ezekben a futamokban, tudatos és tudattalan pillanataiban egyaránt. Az I Need You Dungeon Master egy óda a narrátornak, és az iránta való vágyakozást, a szerepjáték erotikáját örökíti meg. Nem mondjuk, hogy egyszerű téma, de muzikálisan mindenképpen szűz terep, úgyhogy érdemes belemerülni.

TPSRPRT: LIARS

Az „Ez is Terézváros!” pályázatának hála mostanában nem szűkölködünk kreatív videoklipekben: ennek legizgalmasabb példája a TPSRPRT legújabb megjelenése, ami a nyolcbites videojátékok világába kalauzol minket – csak éppen nem a Super Mario Landben vagy épp Perzsiában rohangálunk, hanem a VII. kerületben. A koronavírus talán legszembetűnőbb következménye, hogy az emberek egyre jobban elhidegülnek egymástól, egyre kevésbé segítenek az elesetteken, hiszen a járvány alatt minden idegen potenciális veszélyforrássá vált, így egyre önzőbbek és öncélúbbak lettünk, a közös gyűlölet pedig a legerősebb kapocsnak bizonyult mind közül, ami még a távolságtartás ellenére is összekovácsolta az embereket. Nagyjából ezen a vonalon indulhatott el a zenekar a klip koncepciójának megalkotásakor, hiszen az általuk kreált játékban nem az öldöklésért és a cselekért, hanem a segítségnyújtásért és a bajtársiasságért jár a pont. A téma és a feldolgozása is rendkívül érdekes, érdemes elgondolkoznunk rajta.

FILO: Lőjél fejbe

Gyanús, hogy 2021-ben már nem készülhet úgy megjelenéseket összegző lista, hogy valamiféle trapszerzemény ne kapjon rajta helyet. A műfaj ezúttal FILO személyében jelenik meg az összesítésünkön, aki poppunk- és melodikus gitárelemeket egyaránt illesztett a beatjei közé. A könnyed taktusok komoly generációs gondolatokat hordoznak a hátukon, hiszen az előadó olyan témákhoz nyúl, mint a felnőtté válás, a szerelem, illetve annak elengedése. Ami tehát a kétezres évek elején Pink, Katy Perry, Avril Lavigne volt a fiataloknak, az most lehetne akár FILO is.

Macskin Dávid: Szökés (feat. Tóth Dóri & Sárosi Áron)

Ha már műfaji sokszínűség, akkor egy folkos számmal is be kell újítanunk: az indokot erre Macskin Dávid trombitás új projektjének debütálása adja, amelyben Tóth Dóri (Nunki Bay Starship) uralja a vokálbirodalmat, a ritmusszekcióért Jurdi Dániel, Sárosi Áron és Huszár Ákos felel, míg a hárfát Papp Tímea szólaltatja meg. A hangszerelés az elektronikus-folkos tengelyen mozog oda meg vissza, a szöveg pedig egy Bedepusztán történt szakítás élményeit dolgozza fel – szerintünk.

Samurai Drive feat. Дeva: Hearts Bound To Fall

Nóvé Soma nem tétlenkedik: a Middlemist Redből ismert zenész 2018-ban indította útjára a ’70-es évek hangzását és népzenét fúzionáló formációját, a Mordáit, tavaly év végén pedig a Samurai Drive-val hallatott magáról először, amelyben a blues/soul és az elektronika között hivatott eltörölni a határokat Daniel Riederauer társaságában. Április végén megjelent, Hunt névre keresztelt EP-jükön négy darab trekk tündököl, és a teljesség igénye nélkül a Hearts Bound To Fallról írunk pár sort. Ebben már a country-elemek is felfedezhetők, de a legérdekesebb addíció számunkra a Дeva által szállított, finom vokál, ami tökéletesen egyensúlyozza ki Soma orgánumát. A tábortűz mellé is kiválóan passzoló, lágy pszichedélia egy törzsi kántálást idéz számunkra, úgyhogy készítsétek elő a hordozható hangszórókat, a kempingre már tuti lesz egy kötelező szám a lejátszási listákon.

Paperdeer: Regularity (feat. Alumna)

A magát alterpop és elektronika hashtagekkel fémjelező Paperdeer szimbólumokkal teli dalával dolgozza fel a valószínűleg sokaknak ismerős párkapcsolati problémákat: a biztonság és megszokottság ketrecébe zárt szerelmesek és az elkényelmesedés érzése szólal meg a szám során, amely egyben egy felhívás is, hogy szabaduljunk ki a természetbe, hogy önmagunkkal és a környezetünkkel is újra közelebb kerülhessünk. Kiss Benjámin és Biró Norbert gondolatait Szabó Márton István önti szavakba, míg azok megszólaltatásáért Diede Oosterveen felel. Hamarosan többet is megtudhattok a formációról egy interjú keretében, úgyhogy tartsátok nyitva a szemeteket, addig pedig hallgassátok őket, és induljatok el felfedezni a környező természeti kincseket!

Run Over Dogs: Now Let The Monsters Shine

Mindenkinek eljön egy olyan pont az életében, amikor elidegenedik addigi szokásaitól, a munkájától, vagy épp önmagától – de mit csinálunk ilyenkor? Szembenézünk a démonjainkkal? Vagy a szőnyeg alá söpörjük őket? Czeglédi Szabolcs meghúzta a váratlant, kiengedte a szellemeket a palackból, és arra használta a karanténidőszakot, amire az való: megküzdött velük, majd feldolgozta őket egy albumban. A Now Let The Monsters Shine címadó dala leülős, csendesülős, mondhatni „pucér” szerzemény, ami felnőttként néz szembe a nehézségekkel, hogy aztán útjára engedhesse őket, mondván: ne rajta csüngjenek, nélküle ragyogjanak tovább.