Kamaraelőadás a díszletraktárban

Az Eiffel Műhelyház átalakítási munkálatainak csúszása miatt nem nyílt meg a Bánffy Kisszínház, így jobb híján a díszletraktárba helyezték át a Magyarfeszt első bemutatóját. Bár korábban játszották a darabot az Erkel Színházban is, ma már valószínűleg nem tudták volna megtölteni az intézmény hatalmas nézőterét a ritkaságok iránt változó érdeklődést mutató budapesti közönséggel. Pedig bemutatása után szép népszerűségre tett szert a darab.

Az ezeregyéjszaka meséi nek egyik története alapján komponált művet három alkalommal újította fel a Magyar Állami Operaház, majd színpadra állították Szegeden, Pécsett, Kolozsvárott és kisebb német színházakban is. 1975-ben rádiófelvételt készítettek belőle olyan neves énekművészek közreműködésével, mint Gregor József, Radnai György vagy Déry Gabriella. A bűvös szekrény sikerének titka a remek karakteralakításokra alkalmat nyújtó mellékszerepekben, valamint Zulejka szólamában keresendő, amely jó lehetőséget biztosít a szoprán főszereplő számára jellemábrázoló képességének csillogtatására. Az Operaház énekkari művészei pedig bebizonyítják, hogy a darabból ma is szórakoztató előadást lehet létrehozni, akár minimális anyagi ráfordítással is.

A mindössze két alkalommal megtekinthető előadás díszletei és jelmezei ugyanis korábbi előadások kellékei, ám ennek ellenére egyáltalán nem uralkodik eklektikus összevisszaság a színpadon. Zulejka jellemábrázolása zseniális: az ártatlan naivából fokozatosan alakul át rafinált, női bájait céljai elérésére tudatosan felhasználó, furfangos asszonnyá. Az első felvonás lazábban egymáshoz kapcsolódó jelenetei ötletes rendezés nélkül könnyen unalomba fulladhatnak, de Aczél András gondoskodik róla, hogy a négy, ironikusan megjelenített férfi mellékszereplőt humoros utalásokkal megtűzdelt környezetben mutassa be. A kádival a hivatalában találkozunk, a nagyvezír katonáival körbevéve lován pózol a fotósok előtt, a mufti fürdés közben fogadja a szerencsétlen asszonyt. Az asztalosműhely mesterei az árnyjáték alapján komoly munkában vannak, de amint felemelkedik a fehér függöny, szembesülünk vele, hogy nem dolgoznak, hanem isznak és kártyáznak. A jól eltalált jellemábrázolások mellett a színpadra állítás másik nagy érdeme a minden ripacskodástól mentes humor alkalmazása. Boncolgathatná az előadás a nők kiszolgáltatott helyzetét vagy a hatalmával visszaélő vezetők korrumpálhatóságát, de enélkül is sikerült a mai közönséget megszólító, szórakoztató produkciót létrehozni.

Mivel Zulejka egy jelenet kivételével folyamatosan jelen van a színpadon, és végigénekli mind a két felvonást, nem túlzás azt állítani, hogy elsősorban a női főszerepet megformáló énekesen áll vagy bukik az előadás sikere. Töreky Katalin azonban nagy lelkesedéssel, szépen megformált énekléssel játssza végig az estét, életszerűen varázsolva elénk a furfangos feleség figuráját. Színvonalas alakítást nyújt Csiki Gábor is, asztalosmesterként ismét precízen, nagy stílusismerettel tolmácsolja tenor szerepét. Bakó Antalt kádiként láthatjuk, aki hitelesen alakítja a kimért, korrumpálható hivatalnokot. Szintén remekbeszabott karakteralakítással örvendeztet meg bennünket Zsigmond Géza nagyvezíre, Fenyvesi Attila muftija pedig vokálisan is figyelemre méltó. A férfi főszereplők által a második felvonásban énekelt négyes pedig az este legszebb pillanatait jelenti. A három odaliszkot Avedikian Viktória, Kozári Andrea, Kristóf Szabina formálja meg rutinosan, az igazságtalanul bebörtönzött férj szerepében Roska Dániel nyújt élvezetes alakítást. A kórusrészletek ezúttal is nagyon jól sikerülnek, és Strausz Kálmán vezetésével a kamarazenekar is színekben gazdagon kíséri az énekeseket.

Az Operaház énekkari művészei évek óta rendeznek saját operaelőadásokat, és úgy látszik, érdemes odafigyelni rájuk, mert amellett, hogy minden alkalommal ritkaságokat vesznek elő, színvonalas bemutatókat hoznak létre. Csak azt sajnálhatjuk, hogy előadásaik mindössze néhány alkalom erejéig láthatók.

Farkas Ferenc: A bűvös szekrény
Vígopera két felvonásban, magyar nyelven
Erkel Színház Kamraraktára
Szövegíró: Kunszery Gyula
Rendező: Aczél András
Szereplők: Töreky Katalin, Roska Dániel, Bakó Antal, Zsigmond Géza, Fenyvesi Attila, Csiki Gábor, Avedikian Viktória, Kozári Andrea, Kristóf Szabina
Látványtervező: Lakatos Márk
Animációtervező: Bánki Ákos
Koreográfus: Nádasdy András
Dramaturg: Kenesey Judit
Karigazgató: Strausz Kálmán
Bemutató: 2017. május 9.