A Smárton trió idén jubilál, és a zenekar megalakulásához köthető a pályakezdésed is, hiszen 2003-ban, egy évvel mielőtt kiléptetek volna a zeneművészeti kapuján, kezdetét vette az együttes működése. Hogyan értékeled az elmúlt tíz évet?
Elég erőteljesen indult a trió története. Az alakulás évében nyertünk egy belvárosi dzsesszversenyt, és abban az évben már a Magyar Rádió márványtermében is játszottunk. Zotya (Kovács Zoltán), a bőgősünk abban az évben részt vett a dzsesszbőgős-basszusgitáros versenyen, mindkettőn díjazták. Ez fellépési lehetőséggel is járt, és a Smárton trióra esett a választás. A trió első albuma
(Még nem tudom) 2006-ban készült el. Talán
Premecz Mátyás volt az első együttműködő, Hammond-orgonával, vele fölvettünk egy közös lemezt. Egy kiadó a 2008-as Müpa Jazz Showcase koncert után megkeresett bennünket, így ebben az évben készült el a
Smárton trió +1 című album.
Az első időkben a Mágnes Klubban zenéltünk a Trafó pincéjében. Ez egy bugyogó közeg volt, ahol sok együttes megfordult, például Keszei Krisztián
Sumo Lightja, vagy a
Brezo Kvartett. Aztán Premecz Matyival a Take Five lett az első számú klub, ahol játszottunk. A vele készült lemezre Harcsa Veronikával is összejöttünk egy szám erejéig. Verával azóta is többször dolgoztunk együtt, Juhász Gábor mellett ő volt a vendégünk a 2011-es MR2 akusztik felvételünkön.
Nagyon fontos személy az életemben
Juhász Gábor, hiszen nála kezdtem gitározni ’93-ban. Úgy emlékszem, az első élményem az volt vele kapcsolatban, hogy mindketten szerettük a Led Zeppelint. Azóta erős barátság alakult ki közöttünk, amit a mai napig meg tudunk élni az együtt zenélésben. A másik jelentős tapasztalat az
Egy Kiss Erzsi Zene, ahol egy már profin működő együttes munkájába kapcsolódhattam be. Hunor (G. Szabó Hunor) dobolt, akkor már jó barátok és zenésztársak voltunk. Először egy számra hívott el, és aztán úgy alakult, hogy a tagváltás után én maradtam a gitáros.
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=Nub7E2J1Naw[/youtube]
Ha jól tudom, az Óperentzia zenekarral is volt egy korszakod.
Volt egy egyéves időszak, amikor benne voltam az együttesben, végigzenéltünk egy szezont, és kijött egy lemez is. Ez az együttműködés is élményekben gazdag volt, mert az örömzenélés és az energiák felszabadítása hajtotta. Például
Barabás Lőrinc is fantasztikusat fújt velük vendégként a
Spring fever című számra.
Ezek mellett visszatérő projekt volt még Varga Vince VJ-grafikus-DJ barátommal való együttműködés: közös audiovizuális improvizáció, vetítésre játszottunk, ez volt a Smárton Trió VJ Szett. Ez már a totális improvizatív zenei vonalat képviseli, szabad jammalés, amikor ott helyben alakul ki az adott dal szerkezete.
Hogyan formálódtál szakmailag, zenei kifejezésmód terén, mit képviseltél a kezdetekkor, és mit most, hogyan alakultál a rengeteg impulzus, társulások által az évek folyamán?
Nehéz ezt megmondani, nem találom ki előre. Egyrészt megtalálnak olyan feladatok, melyekről kiderül, hogy fontosak, és kihívás elé állítanak. Általában úgy működik ez bennem, hogy megpróbálok felnőni az adott feladathoz. Például ezért van, hogy várat magára a következő lemez vagy nagy zenei koncepció, mert még nem tudom „félretenni” magam ilyesmire.
Az utóbbi évek zenei projektjei folyamatosan alakítanak. Ilyen például egy idén alakult újabb felállás, amiben részt veszek: egy kvartett
Mózes Tamara énekes-zongoristával. Szintén egy izgalmas, és egy kicsit más: hagyományosabb dzsesszhangzású zenei világ.
Emellett még fontos együttes az
etNoé Bognár Szilviával, ahol a zenekarvezető Zotya, a bőgősünk (aki Szilvi férje). Velük alapvetően népi ihletésű pop-rock számokat játszunk, vagy folk-rockot, mondjuk így. Éppen most készült el a lemez, melynek bemutatója december 7-én lesz a Fonóban.
A bátyámmal van még egy izgalmas együttműködés, ő klasszikus klarinétos a portói filharmonikus zenekarban, mellette pedig elektronikus zenész, és jó értelemben elvetemült, minden korlátot felrúgó világa van. Összejöttünk egypárszor improvizálni, ez szintén 2003-ban indult. Nagyon sokszor léptünk fel Pesten, lényegében bárokban voltunk háttér-élőzene, ő elektronikát, én pedig gitárt és loopozást vittem bele, és ebből is összejött egy lemez 2010-ben.
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=tHYQyQGHcS4[/youtube]
A dzsessz-zenéhez szervesen hozzátartozik az improvizáció. Hogyan, milyen felállásokban sikerült még az évek folyamán tökéletesíteni ezt a technikát?
Többször volt ilyen improvizatív állomás a trióval, s habár nem ez a fő irányvonal, kétségtelenül izgalmas gyakorlat. A Smárton trió lekvár, ami a Lámpásban szokott lenni, ennek a színtere. Sok ilyen van még – ahol én a legtöbbet szívtam magamba ebből, az a Random Szerda nevű együttes – a mai
Random Trip őse. Ezt Barabás Lőrinc szervezte, az egész alapja a Dermot és barátai volt. Itt pár fős, MPC-vel játszott Dermot (Élő Márton) az
Irie Maffiából. Maffiás és Eklektrices körökben szerveztek imprókat: Premecz Matyi, Bata Pista, Lőrinc és mások. Mindig volt szólista, kísérők, nekem is volt alkalmam többször játszani velük. Ezek voltak az első szabad improvizációs élményeim, amiket nagyon szerettem.
Mit tekintesz jellegzetesen „sütőmártonos” találmánynak, motívumnak a saját zenédben?
Az arányban tartott többféleség fontos nekem. Alapvetően minden zenére nyitott vagyok, ugyanúgy szeretek komolyzenét gyakorolni, mint ahogyan elektronikus zenészekkel, dj-kel játszani, vagy egyedül házibuliban. Folyamatosan kell gyakorolni, hogy gyorsan és pontosan működjenek az ujjaim. Gyakorolom a zeneszoftver-használatot, amiben egyelőre kezdő vagyok. Idén kezdtem azt, hogy felveszem otthon, és sávokba szerkesztem, kicsit effektezem a felvételt. Fejlődni kell a hangszerelésben, új számokat írni, ehhez egy rutint kitalálni.
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=xieg7-oLKI8[/youtube]
Melyek voltak az emlékezetesebb, Magyarországon kívüli helyek, ahol megfordultál?
Eljutottunk „csereprogramokkal” Bécsbe, Prágába, magyar intézetekben játszhattunk Párizsban, Brüsszelben, most a bulgáriai szervezés is magyar intézet segítségével történt, a bukaresti is. Fontos itt megjegyeznem, hogy most több ízben sikerült NKA-támogatást kaptunk projektekre, például a bulgáriai koncertre, a néhány hete lezajlott erdélyi turnéra, a jubileumi koncertsorozatra, valamint emellett van egy aktuális, új projekt, melynek első megvalósítása december elején lesz. Gimnáziumokban tartunk magyarázó-zenélő rendhagyó ének-zeneórát. A trióval zenélünk kicsit, majd mesélek a zenélés, dzsessz, improvizáció különböző aspektusairól. A projekt
Gimme Jazz! néven fut. Most ez a projekt az, amire minden energiámmal koncentrálok.
A közeljövőben tervezitek valamelyik formációval, hogy új anyagot adtok ki?
Többféle zenei ötlettel kísérletezem most, emellett Tamarával és Juhász Gáborral is rögzítettünk élő koncertet. A felvételekből előbb-utóbb megjelentetünk valamit, de jelenleg nem ez szerepel a teendők listájának élén. Aki újdonságra éhes, jó szívvel ajánlom Bognár Szilvia és az etNoé ropogós, friss lemezét!
A dzsessztanszakkal párhuzamosan végezted a matematika szakot a BME-n, most pedig filozófián tanulsz és tanítasz. Hogyan találtál rá a filozófiára?
Doktorálni visszamentem három éve, szintén a BME-re, mivel égetően visszatértek a tudományos vágyaim. Amikor matekra jártam, fölvettem egy érveléstechnika-logika órát, ennek kapcsán és az oktatója révén ismertem meg a filozófia tanszéket a BME-n, amely tudományfilozófiára, tudománytörténetre specializálódott.
Hogyan fedi le esetedben a zene, a matematika és a filozófia egymást?
Kértem egy konzultációt Tanács Jánostól: felvetettem, hogy a zene és a matematika kapcsolatát szeretném kutatni. Ezt megelőzően is voltak már témába vágó vizsgálódásaim, például a zeneművészetis szakdolgozatom miatt. Végül fölvettek, s amiben elmélyültem, az egy 17. századbeli temperálás- vagy hangoláselmélet. Egy francia szerzetes írt egy nagy zeneenciklopédiát 1636-ban, és nagyon meglepő dolgokat mond benn: modern módon hirdet egy hangolásrendszert, amit csak jóval később kezd el alkalmazni a zenész közösség, s amely mára már szinte általánosan elterjedt. Ez az ún. egyenletes temperálás: egy oktáv tizenkét félhangja egyenletesen van elosztva. Ennek elméleti alapjaival ma nemigen foglalkoznak, pedig érdekes lenne. A témának erős matematikai vonatkozásai is vannak, mert számolással, arányokkal, logaritmussal találkozunk.
Mostanság melyik terület kap több energiát, élvez prioritást az életedben?
Mondjuk úgy, hogy a zene és az ember áll az érdeklődésem középpontjában.
A jubileumi évetek záró koncertjére készültök, amely december 3-án lesz a Gödörben. Mivel készültök erre az alkalomra?
A Smárton trióhoz néhány szám erejéig csatlakozik az este folyamán szintén koncertező, idén ötéves
Bass Loco fúvós szekciója, amire még nem volt példa: Tettamanti Tamással és Weisz Gáborral, valamint Juhász Gáborral kiegészülve már hatan leszünk a színpadon. Az este folyamán föllép még Mohai Tamás, valamint a
Várvölgyi Szabolcs Trió.
•
A jubileumi koncert helyszíne és időpontja: Gödör Klub, 2013. december 3., 20:00
Részletek:
https://www.facebook.com/events/518787781547350/?fref=ts
Smárton Trió honlapja:
http://smartontrio.bandcamp.com/