© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
Tesco Disco Reloaded
Hello Hurricane
A Hello Hurricane a fiatal magyar alter/indie szcéna egyik legmeghatározóbb zenekara lehet. Erős indie alapokra épített, egyedi felállású banda, sok döggel és finomsággal, valamint meglepően érett muzsikával.
Végy öt srácot, egyet dobbal, négyet gitárral, név szerint: Divényi Máriót (dob), Lengyel Benjámint (ritmusgitár/ének), Abai-Szabó Tamást (akusztikus gitár/ének), Posztós Balázst (basszusgitár) és Zwickl Ábelt (szólógitár). Most végy az ötből kettőt, Benit és Tamást, két teljesen különböző hangszínnel: az egyik tele van döggel, a másik pedig finomsággal. Amit így kapsz, az a Hello Hurricane, a banda, amely a magyar alter/indie szcéna egyik legmeghatározóbb zenekarává nőheti ki magát.
Egy velük készült interjú tanúsága szerint baráti zenélgetés során született meg a zenekar ötlete, a Millenáris zöldjén. Akkor még Five Salmons néven futottak a fiúk, és csak hárman voltak: Borbély Ambrus (aki augusztusban hagyta ott a bandát külföldi tanulmányai miatt), Tamás és Beni. Utcazenéléssel kezdték, de hamarosan rájöttek, hogy az embereknek tetszik, amit csinálnak. Ezért miután Balázs becsatlakozott, elkezdtek szólógitáros után kutatni, és hosszas keresés után megtalálták Ábelt. Ambrus helyére időközben Divényi Márió érkezett, és bumm – így lett a Hello Hurricane a mai felállása.
A zenekar tehát 2012-ben alakult, és azóta folyamatos sikerek kísérik az útjukat. Megnyerték többek között a Sziget által szervezett tehetségkutatót, a Veszprémi Utcazene Fesztiválon pedig közönségdíjat kaptak. Ugyanebben az évben a Keret blog Kikeltetőjének közönségdíjasai lettek, a Bánkitó Fesztivál által felajánlott különdíj mellett. Időközben ellátogattak a BalconyTV-be és a Tilos Rádió LIVE-ba. Feldolgozásokkal indultak, azonban 2015 tavaszán kijött az első EP-jük, a Crevice Light, sőt azóta még egy single is napvilágot látott novemberben a bemutatkozó albumról Speak Out címmel.
A négy dalból álló EP a Long Way Back Home, a Blown Away, a Thru the Woods és a Hear My Voice című számokat tartalmazza. Elég hamar megüti az ember fülét a két énekes, Lengyel Benjámin és Abai-Szabó Tamás lágéjának különbözősége. Míg Beni mély, karcos hangja helyenként a Mumford & Sonst vagy a Bombay Bicycle Clubot idézi, addig Tamás mintha egy egészen más planétáról jönne. Ahogy már a legelső coverekből is kiderült, gyönyörűen énekli ki a legmagasabb hangokat is, szép keretet adva a Beni által behozott mélységnek.
A számok közül talán a Hear My Voice kapta a legjobb fogadtatást. Szép, elszállós dal lett, érettséggel és első EP-hez képest is meglepő kifinomultsággal fűszerezve. Végig benne van a robbanás ígérete, és 2:26-nál meg is kezdődik a váltás a pergődobbal, a Foalst idéző elemekkel, de csak azért, hogy egy perccel később becsempésszen egy kis zúzást.
A Long Way Back Home szintén az éteri vonalat viszi tovább, azonban itt már Tamás hangja is domináns, szépen körbeöleli Beniét. A felelgetős szerkezet a refrént is átitatja, iskolapéldáját adva annak, hogy a két srác hangja mennyire működőképes egymás mellett. Kellemes, szomorkás dal a Long Way Back Home, de ennek ellenére nagyon szépen játszik a súlytalansággal a lebegős szólamok révén. Kicsit kevesebb az izgalom, mint a Hear My Voice-ban, de kerek egész.
A Thru the Woods az előző két számhoz képest teljesen új színt képvisel az EP-n. Gondtalan, vidám nóta, ami az indie alapokat kombinálja. A srácok ismét harmonizálnak, úgy látszik, a pörgés is simán megy, nem csak a melankólia. Kedves, rádióbarát szám, ami a nyárra tökéletes lehet.
Az EP-ről már csak a Blown Away van hátra. A gitárközpontú dal a kettőséget viszi tovább: a ritmusgitár és az akusztikus gitár párosa, Beni karcossága és Tamás selymes melankóliája, mint egy takaró, úgy teríti be az embert.
Vessünk egy pillantást az új single-re is! A Speak Out visszanyúl az indie újabb, Foals és Mumford uralta szcénájából a garázsrock gyökerekig. Ütemes dob a We are Scientists korából, és visszafogott zúzda. És hogy mi lesz a következő? Kíváncsian várjuk. Az mindenesetre jó jel, hogy a Hello Hurricane részt vesz a Stenk dalversenyében a Speak Outtal, és a dalt a fesztblog is beválasztotta a Best of 2015 válogatásába.
Amit a Hello Hurricane eddig mutatott magából, az egy épphogy a huszas éveikben járó tagokból álló zenekartól nemhogy idegen, de egyenesen koravén, a szó pozitív értelmében. Szépen összerakott ívek jellemzik a dalaikat, egyedi ízzel. Habár az indie örökséget még nem sikerült levetni – talán nem is kell –, de a zenekar nagyon jó úton jár, hogy megtalálja a saját, csak rá jellemző hangját. Ehhez nagyban hozzájárul a két tehetséges énekes különleges hangja és a szokatlan, szinte csak gitárközpontú zenekari felállás is. Éppen ezért tökéletes választás, hogy a Cseh Tamás Program keretében a zenekar mentora Gyémánt Bálint lett, aki a hazai jazzélet egyik legmeghatározóbb gitárosa.
Egy velük készült interjú tanúsága szerint baráti zenélgetés során született meg a zenekar ötlete, a Millenáris zöldjén. Akkor még Five Salmons néven futottak a fiúk, és csak hárman voltak: Borbély Ambrus (aki augusztusban hagyta ott a bandát külföldi tanulmányai miatt), Tamás és Beni. Utcazenéléssel kezdték, de hamarosan rájöttek, hogy az embereknek tetszik, amit csinálnak. Ezért miután Balázs becsatlakozott, elkezdtek szólógitáros után kutatni, és hosszas keresés után megtalálták Ábelt. Ambrus helyére időközben Divényi Márió érkezett, és bumm – így lett a Hello Hurricane a mai felállása.
A zenekar tehát 2012-ben alakult, és azóta folyamatos sikerek kísérik az útjukat. Megnyerték többek között a Sziget által szervezett tehetségkutatót, a Veszprémi Utcazene Fesztiválon pedig közönségdíjat kaptak. Ugyanebben az évben a Keret blog Kikeltetőjének közönségdíjasai lettek, a Bánkitó Fesztivál által felajánlott különdíj mellett. Időközben ellátogattak a BalconyTV-be és a Tilos Rádió LIVE-ba. Feldolgozásokkal indultak, azonban 2015 tavaszán kijött az első EP-jük, a Crevice Light, sőt azóta még egy single is napvilágot látott novemberben a bemutatkozó albumról Speak Out címmel.
A négy dalból álló EP a Long Way Back Home, a Blown Away, a Thru the Woods és a Hear My Voice című számokat tartalmazza. Elég hamar megüti az ember fülét a két énekes, Lengyel Benjámin és Abai-Szabó Tamás lágéjának különbözősége. Míg Beni mély, karcos hangja helyenként a Mumford & Sonst vagy a Bombay Bicycle Clubot idézi, addig Tamás mintha egy egészen más planétáról jönne. Ahogy már a legelső coverekből is kiderült, gyönyörűen énekli ki a legmagasabb hangokat is, szép keretet adva a Beni által behozott mélységnek.
A számok közül talán a Hear My Voice kapta a legjobb fogadtatást. Szép, elszállós dal lett, érettséggel és első EP-hez képest is meglepő kifinomultsággal fűszerezve. Végig benne van a robbanás ígérete, és 2:26-nál meg is kezdődik a váltás a pergődobbal, a Foalst idéző elemekkel, de csak azért, hogy egy perccel később becsempésszen egy kis zúzást.
A Long Way Back Home szintén az éteri vonalat viszi tovább, azonban itt már Tamás hangja is domináns, szépen körbeöleli Beniét. A felelgetős szerkezet a refrént is átitatja, iskolapéldáját adva annak, hogy a két srác hangja mennyire működőképes egymás mellett. Kellemes, szomorkás dal a Long Way Back Home, de ennek ellenére nagyon szépen játszik a súlytalansággal a lebegős szólamok révén. Kicsit kevesebb az izgalom, mint a Hear My Voice-ban, de kerek egész.
A Thru the Woods az előző két számhoz képest teljesen új színt képvisel az EP-n. Gondtalan, vidám nóta, ami az indie alapokat kombinálja. A srácok ismét harmonizálnak, úgy látszik, a pörgés is simán megy, nem csak a melankólia. Kedves, rádióbarát szám, ami a nyárra tökéletes lehet.
Az EP-ről már csak a Blown Away van hátra. A gitárközpontú dal a kettőséget viszi tovább: a ritmusgitár és az akusztikus gitár párosa, Beni karcossága és Tamás selymes melankóliája, mint egy takaró, úgy teríti be az embert.
Vessünk egy pillantást az új single-re is! A Speak Out visszanyúl az indie újabb, Foals és Mumford uralta szcénájából a garázsrock gyökerekig. Ütemes dob a We are Scientists korából, és visszafogott zúzda. És hogy mi lesz a következő? Kíváncsian várjuk. Az mindenesetre jó jel, hogy a Hello Hurricane részt vesz a Stenk dalversenyében a Speak Outtal, és a dalt a fesztblog is beválasztotta a Best of 2015 válogatásába.
Amit a Hello Hurricane eddig mutatott magából, az egy épphogy a huszas éveikben járó tagokból álló zenekartól nemhogy idegen, de egyenesen koravén, a szó pozitív értelmében. Szépen összerakott ívek jellemzik a dalaikat, egyedi ízzel. Habár az indie örökséget még nem sikerült levetni – talán nem is kell –, de a zenekar nagyon jó úton jár, hogy megtalálja a saját, csak rá jellemző hangját. Ehhez nagyban hozzájárul a két tehetséges énekes különleges hangja és a szokatlan, szinte csak gitárközpontú zenekari felállás is. Éppen ezért tökéletes választás, hogy a Cseh Tamás Program keretében a zenekar mentora Gyémánt Bálint lett, aki a hazai jazzélet egyik legmeghatározóbb gitárosa.
