Amit te sem gondoltál volna

Minden beszélgetés egyszeri, különleges és megismételhetetlen. Az izgalom éppen ezért akkor sem múlik, ha már több tucat anyag van az interjút készítő háta mögött. Talán ezért, talán a már említett megismételhetetlenség miatt rendkívül intim és törékeny műfaj ez: egy-egy beszélgetés alatt – ha a csillagok is úgy akarják – hatalmas mélységek és magasságok tárulhatnak fel.

A Zenésznek születtek huszonhat portréinterjút kínál olvasójának: huszonhat ember, sűrített eredet- és élettörténet, vallomások a zenész hivatásról és azokról a fontos momentumokról, amelyek ezt a pályát a háttérből szilárdan és egyértelműen támogatják és táplálják.

Ahogy a kötet alcíme is mutatja, hangos történetek ezek, hiszen ott pulzál mögöttük a koncertek és a lemezek minden pillanata, az élmények, amelyeket ők adnak és kapnak. De hangos történetek ezek a szó átvitt értelmében is, mivel bennük ezúttal egy másik hang szólal meg: egy sztorizgató, olykor mégis elmerengő, emlékező és terveket szövő hang egyszerre. Az egyes interjúk felépítése azonos, a kérdések íve a honnan hová irányát követi, így aki végigolvassa a huszonhat portrét, igazán jó összképet kaphat a zenészek „háttérországáról”.

Beck Zoli, a 30Y frontembere sokat mesél iskoláiról, a próbatermi folyamatokról vagy éppen arról, hogyan hangolható össze az adjunktusi lét a rock&roll-lal. Bocskor Bíborkának, a Magashegyi Undergroud énekesnőjének útja is kirajzolódik a beszélgetésből – hogyan lesz egy kopaszon Händelt éneklő klasszikus zenészből színészhallgató, majd Megasztár-résztvevő, aki, ha kell, boltoskisasszonynak áll, és ellentmondást nem tűrően, folyamatosan keresi az útját a világban. A könyv talán legjobban sikerült beszélgetése Czutor Zolival készült: a Belmondo énekesének mondata, amely szerint „nincs értelme másként élni, mint átlátszóan, önámítás és hazugságok nélkül”, talán többeket továbbgondolkodásra késztet.

A kötet nagy érdeme, hogy több generáció zenészei is megszólalnak benne: Kiss Tibi, Szűcs Krisztián, Sena vagy Lovasi András mellett itt van Lábas Viki a Margaret Islandből, Vitáris Iván az Ivan & the Parazolból vagy Schoblocher Barbara a Blahaluisianából. Ahogy a különböző generációk szerepeltetése, úgy a műfajok sokszínűsége miatt is piros pontot érdemel a könyv, hiszen Diaz, Deniz vagy Wolfie révén a hiphop különböző irányzatai is helyet kaptak benne, de Király Viktor, Rúzsa Magdi, Lofti Begi vagy épp JumoDaddy is egy-egy külön világ képviselői. Utóbbival készült beszélgetés igazán izgalmas: Horváth Gáspár teológiát végzettként az Irie Maffia és a Kelemen Kabátban oszlopos tagja, nem is beszélve önálló, DJ-ként szállított bulijairól. De talán azt is kevesen gondolták volna, hogy MC Columbo szabadidejében kertészkedik és néha klarinétozik, vagy azt, hogy Szabó Balázs a zenélést megelőzően bábszínész volt a kecskeméti Ciróka Bábszínházban.

Babucs Kriszta jó érzékkel válogatta össze a kötet interjúalanyait, az egyes beszélgetések íve felépített, tényleg sok újdonságot tudhat meg még az is, aki akár évek óta nyomon követi az egyes zenekarok életét. Lévai Balázs ezt írja a fülszövegben: „Babucs Kriszta ért zenészül. Ez ritka adomány.” Valóban, az elkészült és kötetbe rendezett anyagból ez az értés és megértés jön át, így akár egyhuzamban végigolvasva, akár kisebb adagokban fogyasztva igazán élvezetes olvasmányt nyújt ez a könyv.

„...tartozom annyival a zenészeknek, hogy a polcon is meglegyen a történetük” – írja a kötet szerzője. Mi, zenehallgatók pedig éljünk ezzel a már kézzel fogható lehetőséggel, és ha tehetjük, tegyük be a lejátszónk mellé, és vigyük magunkkal ezt a huszonhat történetet: hátha legközelebb már mást is (mögéjük és beléjük) látunk és hallunk a színpadon, mint eddig.

Babucs Kriszta: Zenésznek születtek. 26 hangos történet, HGS Kiadó, 2017.