A sorozat estjein egy reál- és egy humán tudományterületen elismert szakember tart rövid előadást ugyanarról a témáról. Az est második felében pedig megtudhatjuk, miként kapcsolódnak egymás gondolataihoz, és hogyan alakul ki egy dialógus.
A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.
Valóban két, egymástól teljesen különböző megközelítésben gondolkodnánk a világról? Egyre inkább úgy tűnik, hogy – ki-ki a saját eszközét és nyelvét használva – a természettudósok ugyanazt próbálják megfogalmazni, mint a bölcsészek, a kutatók azonban ritkán cserélnek eszmét, és szinte sohasem osztják meg egymással az oly értékes tapasztalataikat. A Typotex Kiadó a természettudományok képviseletében, valamint a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat most együtt tesz kísérletet arra, hogy összehozza a kétféle terület egy-egy jeles képviselőjét, szakemberét, alkotóját, és így hasznos és termékeny párbeszédet indítson el.
Az ismeretterjesztő sorozatot október 11-én Gének, etikák, génetikák címmel nyitjuk meg a Kossuth Klubban (1088 Budapest, Múzeum u. 7.).
Első Dialógusunkban a legújabb genetikai kutatások által létrehozott orvosi, jogi, etikai, világnézeti és kommunikációs kérdésekre keresünk választ. A modern biológia hihetetlen gyors fejlődése nemcsak szakmai, de társadalmi téren is teljesen új helyzetet teremtett. Az emberi DNS titkát több mint másfél évtizede ismerjük, s ezzel képesek vagyunk olvasni az „élet kódját”. Néhány évvel ezelőtt arra is lehetőségünk nyílt, hogy beleírjunk a DNS-be, más szóval – akár nagyon egyszerű módszerekkel – meg is változtassuk azt. Milyen etikai és társadalmi kérdéseket vetnek fel az új génmódosítási technikán alapuló kutatások? Milyen feltételekkel alkalmazhatók az eredmények a gyógyításban, és hol vannak a terápia határai? Vajon beavatkozhatunk-e a jövő generációinak génállományába, vagyis ezáltal akár magába az evolúcióba is?
Dr. Falus András biológus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, a Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézet volt igazgatója, az MTA tagja.
Dr. Zeller Judit jogász és pszichológus, kutatási területe az élettudományok és a jog kapcsolódási pontjait öleli fel, ezen belül a mesterséges reprodukcióval, az emberi embriókon végzett kutatások és a génmódosítási technikák etikai és jogi vonatkozásaival foglalkozik.
Moderátor: Palugyai István tudományos újságíró, az ELTE Természettudományi Karának oktatója.
Az előadásra a belépőjegy 1000 Ft, ami a Typotex Kiadó boltjaiban vagy a rendezvény helyszínén levásárolható. Jegyek kaphatók online vagy az előadás előtt a helyszínen.