„szemeim / azt mutatják, amit látni / akarsz3 + ha hozzád nyúlok, / csontok repednek / a mellkasodban”
nem lehet kitörölni
azt a padot, ami hajnal-
ig még más történeteit
támasztotta, csak háromszor
találkoztunk előtte, fél-
órát alkalmanként,
eleinte visszakoztál,
de győzött a kémia:
két pohár bor2 + titokzatosabb
vagyok a pasidnál + szemeim
azt mutatják, amit látni
akarsz3 + ha hozzád nyúlok,
csontok repednek
a mellkasodban + füledbe
súgtam hazugságokat:
mennyire különleges vagy3,
+ úgy csókolóztunk,
mintha zsilettet
nyalogattunk volna,*
közben azt mondogattad,
nem szabad, de még
véresebbre akartam
harapni a szádat,
gondoltam, így nem kell
polcokra helyezzelek,
mert vérlemezkéimben tárollak
majd, s nem kell a szem
hártyáján heget vágni, így
mögötte még látható
létezésünk alternatívája
(* idézet Németh Zoltántól)
B. Zetas Péter 1990-ben született Debrecenben. A Debreceni Egyetem magyar szakán tanul. A LÉK irodalmi kör és a József Attila Kör, valamint a DETEP (Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program) tagja. Verseit publikálta még többek közt az Irodalmi Szemle, a Műút, a Tiszatáj, a Palócföld, a Zempléni Múzsa, a Vörös Postakocsi és a Várad. 2013-ban a Várad verspályázatán megosztott első helyezést ért el, 2014-ben pedig a Debreceni Egyetem Határnyitás című verspályázatán a harmadik helyezésért járó díjat vehette át. 2015-ben Nemzet Fiatal Tehetségeiért ösztöndíjban részesült. A contextUs.hu főszerkesztője.