„Talán pont / ugyanilyen szemmel figyeli a csírázó / mákgubó magjait és a vizet kereső / maszájokat, az apát, aki egy törött szárnyú / feketerigóról énekel az inkubátor felett.”
Te ki elől bujkálsz?
Oroszlánszemmel figyel,
én pedig lázasan, arcüreggyulladással
fekszem és remegek. Talán pont
ugyanilyen szemmel figyeli a csírázó
mákgubó magjait és a vizet kereső
maszájokat, az apát, aki egy törött szárnyú
feketerigóról énekel az inkubátor felett.
Éppen csak felsandítottam, majd
hosszan és közönyösen bámultam
magam elé. Az odaképzelt szempár
már valahol mélyen a felhők mögött
gubbaszt. Választékos némasággal hallgat,
hisz mindenre megvan a válasz a neonlámpák
alatt elhangzó panelmondatokban.
Sipos Tamás (1992) Tahitótfaluban nőtt fel, Budapesten él. A PPKE BTK lengyel nyelv és irodalom mesterszak hallgatója. Verseket ír, lengyelből és angolból fordít.